Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat!
| Fedezd fel Krasznahorkait a DIA-n!
|
| Fedezd fel Krasznahorkait a DIA-n!
|
1. Életem során sohasem unatkoztam. Féltem sokszor. Hogy újra lekennek tetőtől talpig tehénszarral (ez egy ízben megtörtént). Meg hogy Jakab Sanyi, a kőműves, aki a szomszédos internátus falát falazza, leröppen a tetőről, és lekever egy nagy pofont, ha nem dobok föl neki a kertből néhány körtét. Hogy megrikácsolnak, ha olyasvalamit teszek, amit a felnőttek büntetnek. Megtanultam „nem félni félni”. De máig is maradandó: a tárgytalan szorongás. Beleket facsargató. Mintha mindig elhalasztottam volna valamit, vagy adósa volnék valakinek. Nehéz órák.