[...]Ki tudta volna követni a Mamácska esze járását? Hogy honnan vette, hol olvasta, milyen régen elfelejtett gyerekkori könyvből szedte ezt a nevet, s milyen gonosz szándék motozott szegény elsötétült agyában? Bosszúnak szánta, valami rettenetes átoknak, amely egyszerre sújtsa a férjét és magát Annuskát is, aki majdnem ötkilós kövérségében a napon hunyorgott, és folyton enni kért? Apa mindenesetre sóbálvánnyá vált a kapuban, mikor Gál, aki csak annyit táviratozott meg Genfbe, hogy kislány született, elmakogta, hogy a nagytiszteletű asszony más nevet anyakönyveztetett az újszülöttnek.