[...]Palota-pincék széntől dagadnak, márvány feljárók megtelnek szénnel, szénüzéreken pepita nadrág, karjuk fehérén hóing fehérül. Álcázom magam szeneslegénynek, mindent megtudtam, kell menekülnöm. Menekülök a barna lovakhoz, kollégiumból lopom a lángost, etetem őket lángos rudakkal, sárga csikó a kezem bekapja, a zöld istálló menedék mégis. Fészkelődöm a fali jászolban, de ha elszántam: el kell repülnöm, fekete szélben, száraz viharban, midőn a Marsra rakéta lódul. Útlevél-képes, vízum-pecsétes: feszítek irkát ezüst csövekre, berakom tarka, lapos kaviccsal.