Mészöly Miklós: Research
Önálló kötetek
Jenei László (szerk.): Mészöly Miklós irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia 1943–1988. Miskolc. 1989. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 106 p.
Alexa Károly–Szörényi László (szerk.): „Tagjai vagyunk egymásnak.” A Tarzuszi szavaival köszöntik a hetvenéves Mészöly Miklóst barátai. Budapest. 1991. Szépirodalmi–Európa Alapítvány, 422 p.
Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Pozsony. 1995. Kalligram, 222 p. (Tegnap és Ma.)
Müllner András–Odorics Ferenc (szerk.): Megbocsátás. Szeged–Bp. 2001. Pompeji–Osiris, 141 p.
Grendel Lajos: A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája. Pozsony. 2002. Kalligram, 96 p.
Fogarassy Miklós (szerk.): Magasiskola. In memoriam Mészöly Miklós. Budapest. 2004. Nap, 400 p. (In memoriam és Emlékezet 40.)
N. Tóth Anikó: Szövegvándor. Közelítések Mészöly Miklós prózájához. Budapest. 2006. Pesti Kalligram, 310 p.
Görözdi Judit: Hangyasírás, csillagmorajlás. Elhallgatás-alakzatok Mészöly Miklós írásművészetében. Pozsony. 2006. Kalligram, 112 p.
Mészöly Miklós. (Szerk. Ambrus Lajos és Prágai Tamás.) Budapest. 2006. Napkút Kiadó, Petőfi Irodalmi Múzeum. 136 p. (Hang–Kép–Írás 1.) (CD-melléklettel.)
Thomka Beáta: Prózai archívum. Szövegközi műveletek. Budapest. 2007. Kijárat, 168 p.
Fogarassy Miklós: „Még nem kelt fel a nap”. Mészöly Miklós Elégiája. Pozsony–Bp. 2009. Kalligram–Pesti Kalligram, 96 p.
Sághy Miklós: A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban. Szeged. 2009. Tiszatáj, 212 p.
Tüskés Tibor: Az ablakmosó és a többiek. Tanulmányok, esszék, dokumentumok Mészöly Miklósról. Pécs. 2010. Pro Pannonia, 212 p.
Bagi Zsolt (szerk.): Pontos észrevételek Mészöly Miklóstól Nádas Péterig és vissza. Budapest. 2015. Jelenkor, 266 p.
Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben. Budapest. 2019. Kijárat, 285 p.
Szolláth Dávid: Mészöly Miklós. Budapest. 2020. Jelenkor, 740 p.
Szávai Géza: Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse. Budapest. 2022. Pont, 159 p.
Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
Béládi Miklós: Az atléta halála. Kritika, 1966/5. 49–52 p.
Pályi András: Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről. Alföld, 1968/6. 78–79 p.
Béládi Miklós: Jelentés egy íróról. Elbeszélés vagy „szöveg”? = B. M.: Érintkezési pontok. Budapest. 1974. Szépirodalmi, 533–556 p.; 556–563 p.
Danyi Magdolna: Beszéd és idézet. Az én-elbeszélés és az idegen tudatok interakciói a Pontos történetek, útközben kompozíciójában. Híd, 1981/11–12. 1374–1382 p.
Balassa Péter: Passió és állathecc. Mészöly Miklós Filmjéről és művészetéről. = In: B. P.: A színeváltozás. Budapest. 1982. Szépirodalmi, 302–343 p.
Béládi Miklós: A tények parabolája. Az elbeszélő illetékessége. Az epika megtisztítása és felvezetése. = In: B. M.: Válaszutak. Budapest. 1983. Szépirodalmi, 288–324 p.
Bori Imre: Mészöly Miklós = B. I.: Bori Imre huszonöt tanulmánya a XX. századi magyar irodalomról. Újvidék. 1984. Forum, 567-574 p.
Csűrös Miklós: A tágasság pátosza. Az esszéíró Mészöly Miklós. = In: Cs. M.: Színképelemzés. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 447-460 p.
Balassa Péter: A cselekmény rejtélye mint anekdotikus forma. (A Megbocsátás című kötetről.) = B. P.: Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról. 1978–1984. Budapest. 1985. Tankönyvkiadó, 105–127 p.
Thomka Beáta (szerk.): Mészöly Miklós művészete. Tanulmányok. 18–19. füzet. [Balassa P., Szörényi L., Thomka B., Fogarassy M., Boros G., Máté J. Gy., Utasi Cs., Ladányi I., Piszár Á., Pozsvai Gy. tanulmányai.] Újvidék. 1986. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete.
Könczöl Csaba: Kórtani makettünk: Mészöly Miklós. A pontosság romantikusa. = In: K. Cs.: Tükörszoba. Budapest. 1986. Szépirodalmi, 202–237 p.
Pályi András: Sutting ezredes tündöklése. Kritika, 1988/9.
Fogarassy Miklós: A lappangó történetek közös természete. (A Volt egyszer egy Közép-Európa című kötetről.) Jelenkor, 1990/1. 86–91 p.
Mészöly Miklós hetvenéves. Jelenkor, 1991/1. 1–96 p.
Takáts József: Megbocsátás: mítoszelemzés. Jelenkor, 1991/7–8. 639–643 p.
Radnóti Sándor: Az elmaradt apoteózis. (A Saulus című kötetről.) = In: R. S.: Recrudescunt vulnera. Budapest. 1991. Cserépfalvi, 129-134 p.
Tolcsvai Nagy Gábor: Állat, ember, szolidaritás. Mészöly Miklós állatmotívumairól. Pannonhalmi Szemle, 1994/4. 90–97 p.
Károlyi Csaba: Rekonstrukciók. Mészöly Miklós művészetéről. = In: K. Cs.: Ellakni, nézelődni. Budapest. 1994. Pesti Szalon, 46-64 p.
Mészöly Miklós 75 éves. [Bacsó B., Pályi A., Radics V., Márton L., Szirák P., Mészáros S. és mások tanulmányaival.] Kalligram, 1996/1. [Különszám.] 148 p.
Márton László: Börcsök úr agancsnyelvű késeinek művészi elrendezése. (A Családáradás című kötetről.) Kalligram, 1996/1. 48–52 p.
Kulcsár-Szabó Zoltán: „A múltnál úgyse tudunk jobban hullámozni.” A Családáradás javaslata a Mészöly-olvasásra. Kalligram, 1996/1. 52–57 p.
Bacsó Béla: „Egy lappangó történet természete.” Mészöly Miklós: Családáradás. Kalligram, 1996/1. 57–63 p.
Szirák Péter: Hamiskritika: áradás. (A Hamisregény című kötetről.) Kalligram, 1996/1. 63–65 p.
Bazsányi Sándor: A szöveg és az olvasó együtt-mozgása: Kísérlet Mészöly Miklós regényművészetének szintézisére = In: Az újraértett hagyomány. (Szerk. Keresztury Tibor, Mészáros Sándor és Szirák Péter.) Debrecen. 1996. Alföld Stúdió, 127–143 p.
Albert Pál: A bűntudat évszaka. (A Saulus című kötetről.) – Egy (mifelénk) korszakos regényről. (A Film című kötetről.) = In: A. P.: Alkalmak. Budapest. 1997. Kortárs, 158-166 p.
Bíró Ágota: A nő mint narrátor: a szerzőség problémája Mészöly Miklós Az atléta halála című regényében. Iskolakultúra, 2001/1. 23–29 p.
Mészöly Miklós (1921–2001), Jelenkor, 2002/1. 1–127 p. [tematikus összeállítás]
Szolláth Dávid: A példázatosság, az allegorizáló olvasás és a kultusz kérdései a Mészöly- és az Ottlik-kritikában. Jelenkor, 2002/10. 1104–1117 p.
Nagy Boglárka: „Egy séta törmelékei” – Az atléta halála körül. Jelenkor, 2002/1. 114–118 p.
Thomka Beáta: Elődök, kortársak, Mészöly. – Fragmentumszerűség, nyitottság. – Kijegyzések, beragasztások, törmelékek. = In: T. B.: Glosszárium. Debrecen. 2003. Csokonai, 19–30 p., 130–140 p. (Alföld Könyvek.)
Fogarassy Miklós: Pontos történetek – eredeti változatok. Holmi. 2004/1. 97–100 p.
Szentesi Zsolt: Az autentikus létezés lehetőségei a választás jegyében. Mészöly Miklós: Magasiskola. Irodalomtörténeti közlemények, 2006/3–4. 392–415 p.
Kelemen Zoltán: "Az istenek technikája": az elbeszélés rituáléja Mészöly Miklós Közép-Európa-prózájában, Irodalomtörténeti Közlemények. 2006/5. 539–557 p.
Kasznár Veronika Katalin: Az irodalom mint a társadalmi nyilvánosság egy lehetséges médiuma: A nyilvánosság alakzatai Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámájában. Literatura, 2006/1. 80–96 p.
Urbanik Tímea: Hídhelyzet és közöttiség Mészöly Miklós írásaiban. Híd, 2007/2. 37–45 p.
Mészöly Miklós. Kalligram, 2007/10. 1–104 p. [tematikus összeállítás]
Győri Orsolya: Mészöly Miklós Sutting ezredes tündöklése című beszélyének szövegköziségéről. Irodalomtörténet, 2008/4. 593–609 p.
Gelencsér Gábor: Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa. Apertúra, 2009/3.
Szolláth Dávid: „Kelet-Közép-Európát kellene megfogalmaznunk prózában”. Mészöly Miklós nyolcvanas évekbeli esszéiről =In: Thomka-symposion. (Szerk. Kisantal Tamás–Mekis D. János–P. Müller Péter–Szolláth Dávid.) Pozsony. 2009. Kalligram, 288–299 p.
Szörényi László: A Kapitány = In: Sz. L.: "Újzélandot választottam ki új hazámul". Budapest. 2010. Kortárs, 201–222 p.
Bazsányi Sándor–Wesselényi-Garay Andor: "...vakolattal borított – s így nem Látható – festmény..." (Mészöly Miklós Filmjéről). Új Forrás, 2011/6. 70–95 p.
Szentesi Zsolt: A mellérendeltség mint világképet és poétikai alakításmódot szintetizáló regénykonstitutív mozzanat. (Mészöly Miklós: Pontos történetek, útközben). Irodalomtörténeti Közlemények, 2012/3. 324–341 p.
Gerőcs Péter és Dér Asia: privát mészöly. Forrás, 2012/2. 3–27 p.
Dánél Mónika: A másik megértésének (feminin) kudarca. (Mészöly Miklós: Az atléta halála) = In: D. M.: Áttetsző keretek. Az olvasás intimitása. Kolozsvár. 2013. Komp-Press. 255–279 p.
Görözdi Judit: Állóképbe sűrített történet: Mészöly Miklós: Anno (Albumkép régi időkből). Literatura, 2013/1. 59–70 p.
Tanos Márton: Törvény - szöveg - olvasás: a Tóra és a Biblia értelmezése Mészöly Miklós Saulusában. Palócföld, 2014/6. 44-52 p.
Tanos Márton: Saul titkai: vázlat egy regény narrációjának megfejtéséhez - Mészöly Miklós: Saulus. Kortárs, 2014/9. 70-77 p.
Szolláth Dávid: Traumatikus múlt, önreflexív próza és történelmi fikció (Mészöly Miklós: Film, Márton László: Árnyas főutca) = In: Bevésett nevek. (Szerk. Szűcs Teri.) Budapest. 2015. ELTE, 324–337 p.
Angyalosi Gergely: Tovább a damaszkuszi úton. Mészöly Miklós: Saulus. Alföld, 2015/7. 90–97 p.
Szolláth Dávid: A történet visszatérése és a „latin-amerikai szál” a kései Mészöly-prózában, Literatura, 2016/4. 319–334 p.
S. Horváth Géza: Az identitásvesztéstől a személyiségig. Mészöly Miklós: Saulus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. Literatura, 2017/4. 310–328 p.
Tanos Márton: "Tévedés-e vagy igazság, hogy alattvalók vagyunk?" – Mészöly Miklós Anti-Machiavelli című művének értelmezési lehetőségeiről. Kortárs, 2017/7. 136–147 p.
P. Simon Attila: "az izmaik ölelkeztek egymással" – Az eleven testek megjelenésének szerepe Mészöly Miklós Az atléta halála című regényében = Buda Attila–Palkó Gábor–Pataky Adrienn: "folyékony szobor vagy szilárd szökőkút". Tanulmányok Nemes Nagy Ágnesről és más újholdasokról. Budapest. 2017. Petőfi Irodalmi Múzeum, 382-404 p.
Szolláth Dávid: Mészöly és társa. A Pontos történetek, útközben és a Mészöly-Polcz munkakapcsolat. Jelenkor, 2018/1. 66–76 p
Keresztesi József: Vízjelek és szellemképek. Mészöly Miklós: Pontos történetek, útközben = In: K. J.: Meteorkövek. Miskolc. 2018. Műút Könyvek, 78–95 p.
Márjánovics Diána: „A kétértelműség bölcsessége” – Saulus-pretextusok a Mészöly-hagyatékban. Irodalomtörténet 2019/4. 448-461 p.
Márjánovics Diána: „a reális élet által szuggerált anyag” – Mészöly Miklós hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Anafora. Časopis za znanost o književnosti. 2019/1. 223–240 p.
Márjánovics Diána: A „szuper-realizmus hitelessége”. A Pontos történetek, útközben olvasatainak kanonizációs stratégiái = In: Kánon és komparatisztika. A kánonok többszólamúsága. (Szerk. Földes Györgyi–Szávai Dorottya.) Budapest. 2019. Gondolat Kiadó, 239-250 p.
Móser Zoltán: Mészöly Miklósról Tacitus és Cicero segítségével. Tiszatáj, 2020/6. 53-57 p.
Radnóti Zsuzsa: Az elszalasztott lehetőségek (Mészöly Miklós, a drámaíró). Jelenkor, 2020/6. 629–631 p.
P. Müller Péter: Színpadi fogság – tájbéli szabadság (Színházi paradoxonok Mészöly Miklós drámáiban). Jelenkor, 2020/6. 632–644 p.
Szolláth Dávid: Abszurd vagy tragédia? (Mészöly Miklós Beckett-értelmezése és a Bunker). Jelenkor, 2020/6. 645–653 p.
Darida Veronika: Báb vagy színpad? (Mészöly Miklós bábszínháza). Jelenkor, 2020/6. 654–661 p.
Ágoston Zoltán: Az „irodalmi krecliben” (Az ablakmosó körülményei). Jelenkor, 2020/6. 662–667 p.
Mészöly Miklós – az első száz év. [Jenei László, Kelemen Pál, Moklovsky Réka, Vásári Melinda szerkesztésében, Bazsányi Sándor, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid, Sándor Iván írásaival és Kelemen Pál–Szkárosi Endre, Márton László–Szigeti László interjúival.] Műút, 2020/075. 4–65 p. [különszám]
Szöllősi Barnabás: A filmíró Mészöly Miklós – A három burgonyabogár, Úton útfélen, Három burgonyabogár, Ami jön –. Literatura, 2020/4. 463–474 p.
Bazsányi Sándor: A Mészöly-értés változásai – in nuce. Élet és irodalom, 2021. jan. 15.
Mészöly Miklós 100. [Ágoston Zoltán, Bazsányi Sándor, Becsik Orsolya, Darvasi László, Demény Péter, Gelencsér Gábor, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, P. Simon Attila írásaival, Komoróczy Géza–Szolláth Dávid interjújával, Móser Zoltán képeivel.] Jelenkor, 2021/1. 1–60 p. [tematikus összeállítás]
Kormos Lili: Áll az idő. Mészöly Miklós: Az atléta halála. Jelen. 2021. febr. 4. 6-7 p.
A teremtmények arca - tárgyak, emberek, állatok. Mészöly Miklós és Pilinszky János műveinek posztantropocentrikus olvasatai. (Az azonos címmel 2021. márc. 26-27. között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtudományi Intézete által online rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai.) (Szerk.: Selyem Zsuzsa, Serestély Zalán.) Kolozsvár. 2022. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 184 p.
Szolláth Dávid: „Egyszerűen csak állat.”: Az állatábrázolások sokfélesége Mészöly Miklós prózájában. 11-21 p.
Márjánovics Diána: „Kiengedte a vért és kész". Sötét jelek és az uralmi modell. 22-32 p.
Berszán István: Egészen közelről látni a dolgokat a ló két füle között. A figyelem magasiskolája Mészöly Miklós elbeszélésművészetében. 33-51 p.
Kovács Péter Zoltán: Detektívtörténet bűntény nélkül – Mészöly Miklós prózája és a felderíthető valóság. 52-61 p.
Szabó K. Attila: A szubjektivitás lehetőségei Mészöly Miklós Saulusában. 62-73 p.
Győri Orsolya: Történelem és lószemoptika. (Mészöly Miklós: Ló-regény.) 74-86 p.
Mészöly 102. (Tematikus szám.) Literatura, 2023/1. 155 p.
Melhardt Gergő – Szemes Botond: A nemzetállam történelmi és imaginárius alternatíváinak eltűnése – A kései Mészöly-próza és a kortárs irodalom. 8-39 p.
Bagi Zsolt: Megfelelés, hasonlítás, tettenérés – Mészöly Miklós prózaetikai kísérletei. 39-50 p.
Visy Beatrix: Füstképek a szöveg láthatárán – Rögzített kép, képlékeny emlékezet. Mészöly Miklós: Megbocsátás. 51-59 p.
Győri Orsolya: A Fakó foszlányok nagy esők évadján elbeszéléstechnikájáról és intertextusairól. 60-72 p.
Urbanik Tímea: A nyitány mint befejezés – Mészöly Miklós A Napló című regényterve. 73-92 p.
Darida Veronika: A töredék esztétikája Mészöly Miklós műveiben. 93-98 p.
Szabadhegyi Anna: A „nézésre kényszerített szem” – Tekintetreprezentációk és nézésaktusok vizsgálata Mándy Iván A Trafik és Mészöly Miklós Szenvtelen följegyzések című művében. 99-111 p.
Balajthy Ágnes: A lepke érintése – Állat–ember relációk a korai Mészöly-novellisztikában. 112-126 p.
A szakirodalmat összeállította Thomka Beáta, kiegészítette Nagy Boglárka és Horváth-Márjánovics Diána.