Kányádi Sándor: Research

Róla szóló önálló kötetek

Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében: a poétikai módosulások természete a daloktól a „szövegekig”. [Tanulmányok.] Debrecen. 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó, 195 p. (Csokonai Könyvtár.)

Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. [Monográfia.] Fekete-fehér fotóillusztrációkkal. Pozsony. 2003. Kalligram, 254 p. (Tegnap és Ma.) = Jav., bőv. kiad.: Budapest. 2019. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 400 p.

Tanulmányok Kányádi Sándorról. Szerk.: Márkus Béla. Debrecen. 2004. Kossuth Egyetemi Kiadó, 442 p.

Murvai Olga: Vers-rekviem. Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról. Kolozsvár. 2005. Kriterion, 184 p.

Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője – Kányádi Sándor. [Tanulmányok.] Bp. 2006. Hungarovox, 85 p.

Interjúk

Huszár Sándor: A költészet válságáról. = H. S.: Az író asztalánál. Bukarest. 1969. 267–274. p.

Beke György: Kányádi Sándor. = B. Gy.: Tolmács nélkül. Interjú 56 íróval a magyar–román irodalmi kapcsolatokról. Bukarest. 1972. Kriterion, 480–490. p.

Kántor Lajos: A vers: állandó hiányérzetünk ébrentartója. Kányádi Sándor a költészetről, mai dolgainkról. = Tiszatáj, 1979/5. 52–58. p. = K. L.: Birtokon belül. Bp. 1989. Pallas, 17–27. p.

Kiss Károly: A sajátosság párhuzamai. Beszélgetés Kányádi Sándorral. = Magyar Nemzet, 1979. július 29.

Páll Árpád: Költészet és politika. Kányádi Sándor itthon és a nagyvilágban szerzett tapasztalatairól. = P. Á.: Hangszó a mélyből. Bp. 1991. Magvető, 194–219. p.

Erdélyi Erzsébet–Nobel Iván: Disputa Kányádi Sándorral. = E. E.–N. I.: Én otthon vagyok költő. Bp. 1993. Tárogató, 125–138. p.

Pécsi Györgyi: A magyar költészet Ruhr-vidéke. = Forrás, 1997/2. 5–9. p.

Tibori Szabó Zoltán: Az íróembert nem választják. Beszélgetés Kányádi Sándorral. = Kritika, 1997/9. 11–14. p.

Szendrei Lőrinc: A vers ma több, mint a tüntetés. A hetvenesztendős Kányádi Sándor szomorúságról, Bákóról és Koszovóról. = Magyar Nemzet, 1999. május 8. 19. p.

Oláh János: A Washingtoni Ekhóhoz. BeszélgetésKányádi Sándorral. = Magyar Napló, 2001. július–augusztus–szeptember. 81–83. p.

Faragó Laura: Szítani a tüzet. Beszélgetés Kányádi Sándorral. = Kortárs, 2001/12. 5–14. p. Interneten: http://home.hu.inter.net/kortars/0112/farago.htm

Cs. Nagy Ibolya: Befejezetlen disputa Kányádi Sándorral. = Cs. N. I.: Kérdez az idő. Miskolc. 2002. Felsőmagyarország, 429–438. p.

Tarján Tamás: Vershitet nem cseréltem. [Interjú.] = Új Könyvpiac, 2002. április. 16–17. p.

Kabdebó Lóránt: Ahol a keserű számban édessé ízesül”. [Interjú.] = K. L.: Elveszett otthonok. Debrecen. 2003. Csokonai, 325–328. p.

Bakonyi István: Kányádi Sándor. A Fehérvár Televízióban 2003. április 28-án elhangzott beszélgetés stilizált változata. = B. I.: Vendégeim voltak 2. Válogatott interjúk. Miskolc–Székesfehérvár. 2004. Felsőmagyarország–Kodolányi János Főiskola, 73–78. p.

Beke György: Kányádi Sándor portyázásai. [Interjú.] = B. Gy.: Székelyföld II. Barangolások Erdélyben 7. Nagyküküllő–Fehér-Nyikó. Miskolc. 2005. Felsőmagyarország, 363–369. p.

Körösi P. József: „Az falumban kezdődik a magyar történelem”. Kányádi Sándor költővel, műfordítóval - - beszélget. = Hungaricum, 2007/1. 68–77. p.

Domokos Áron: „Ez az istenek nyelve kell legyen”. Beszélgetés Kányádi Sándorral és Ove Berglunddal, a költő svéd fordítójával. = Hungaricum, 2007/1. 176–179. p.

Sohár Pál: „Mindig azt a bizonyos belső hangot követtem”. Interjú Kányádi Sándorral. Irodalmi Jelen, 2007. július.

Bibliográfia, tanulmányok

Gálfalvi Zsolt: Hangulat, érzelem, gondolat. Kányádi Sándor verseskötetéről. (Virágzik a cseresznyefa.) = Igaz Szó, 1956/3. 375–379. p. = G. Zs.: Írók, könyvek, viták. Marosvásárhely. 1958. Állami Irodalmi és Művészeti, 152–159. p.

J. Nagy Mária: Stilisztikai észrevételek Kányádi Sándor verseihez. = Korunk, 1961. 106–109. p.

Lőrinczi László: Kányádi Sándor új verseskötetéről. = Előre, 1964/5. 10. p.

Baróti Gusztáv: Vívódások könyve. = Utunk, 1964/10. 23. p.

Lászlóffy Aladár: Kányádi Sándor: Harmat a csillagon. = Igazság, 1964/11. 14. p.

Láng Gusztáv: A költő „ím… a férfikor nyarában.” = Korunk, 1965/7–8. 1128–1132. p.

Sőni Pál: Kányádi költői útja. = Igaz Szó, 1967/1. 94–102. p. = S. P.: Művek vonzása. Bukarest. 1967. Irodalmi, 304–315. p.

Kántor Lajos: Kövek. Kányádi Sándor: Kikapcsolódás. = Korunk, 1967/1. 128–131. p.

Kiss Ferenc: Kányádi Sándor: Kikapcsolódás. = Kritika, 1967/8. 53–54. p.

Ilia Mihály: Kányádi Sándor Kikapcsolódás. = Tiszatáj, 1968. 675–676. p.

Szakolczay Lajos: Kányádi Sándor: Függőleges lovak. = Irodalmi Szemle (Pozsony), 1969. 856–857. p.

Székely János: Természetes költő. = Igaz Szó, 1969/3. 540–454. p. = Sz. J.: Egy rögeszme genezise. Bukarest. 1978. Kriterion, 235–242. p.

Veress Dániel: Egy szintézis körvonalai. = Utunk, 1969/27.

Tasnádi Attila: Kányádi Sándor: Függőleges lovak. = Kortárs, 1969/5. 819–820. p.

Tóth Béla: Kányádi Sándor lírája. = Alföld, 1969/8. 52–57. p.

Széles Klára: Újtípusú avantgárd a romániai magyar irodalomban. = Kortárs, 1971/4. 655–664. p.

Majtényi Erik: Szüntelen kalappróba. = Igaz Szó, 1971/6. 830–831. p.

Izsák József: Sors és kötelesség. Tollrajz Kányádi Sándor portréjához. = Igaz Szó, 1971/6. 837–851. p.

Kántor Lajos: A mi utcánk. = Utunk, 1971/9. = K. L.: Korunk: avantgarde és népiség. Bp. 1980. Magvető, 384–400. p.

Páll Árpád: Szerzőavatás. = Utunk, 1971/13. 11. p.

Szakolczay Lajos: A szülőföld és a nagyvilág. Kányádi Sándor: Fától fáig. = Élet és Irodalom, 1971/34. 10. p.

Alexa Károly: Kányádi Sándor: Fától fáig. = Kortárs, 1971/12. 1988–1989. p.

Székelyhidi Ágoston: A következetes költő. Kányádi Sándorról, válogatott versei kapcsán. = Tiszatáj, 1972/6. 77–80. p.

Mózes Attila: A bánatos királylány… = Igaz Szó, 1973/2. 307–308. p.

Vásárhelyi Géza: Megszámlálhatatlan tele korsó. = Korunk, 1973/9. 1466–1469. p.

Szőcs István: Kányádi szász népdalai. = Utunk, 1977/28. 2. p.

Cs. Gyímesi Éva: Kányádi Sándor. = Cs. Gy. É.: Találkozás az egyszerivel. Bukarest. 1978. Kriterion, 65–93. p.

Kántor Lajos: A helyzetdal átértékelése. = Utunk, 1979/2.

Szőcs István: Vissza a lírához. = Előre, 1979. febr. 25. 4. p.

Egyed Péter: Mítosz és kísértetjárás között. (Kányádi Sándor: Szürkület.) = Igaz Szó, 1979/3. 245–250. p.

Ablonczy László: Faltól falig. = Alföld, 1979/5. 24–27. p.

Görömbei András: Kányádi Sándor fekete-piros táncai. = Tiszatáj, 1979/5. 39–58. p. = G. A.: „Ki viszi át?” Bp. 1986. Szépirodalmi, 347–375. p.

Kovács János: Kányádi Sándor vigassága. = Művelődés, 1979/5. 19. p.

Grezsa Ferenc: Kányádi Sándor: Szürkület. = Tiszatáj, 1979/5. 58–59. p.

Gálfalvi Zsolt: A valóság költészete avagy a költészet valósága. = Művelődés, 1979/6. 8–9. p.

Cs. Gyímesi Éva: „S van-e vajon költészet még a versben? Avagy: tehetetlen a poétika?” = Korunk, 1979/7–8. 642–645. p.

Olasz Sándor: Kányádi Sándor: Szürkület. = Kortárs, 1979/11. 1835–1836. p.

Lengyel Balázs: Határainkon túl. Kányádi Sándor: Fekete-piros. = Élet és Irodalom, 1979/45. 11. p.

Tüskés Tibor: Kányádi Sándor: Harmat a csillagon. = T. T.: Mérték és Mű. Bp. 1980. Szépirodalmi, 358–360. p.

Széchenyi Ágnes: Kányádi Sándor: Fekete-piros versek. = Kritika, 1980/2. 33–34. p.

Pomogáts Béla: Vers és közösség. Kányádi Sándor költészetéről. = Jelenkor, 1982/7–8. 745–750. p. = P. B.: Erdélyi tükör. Bp. 1995. Kráter Műhely Egyesület, 116–124. p.

Pomogáts Béla: Megtartó hagyomány. Kányádi Sándor: Fekete-piros. = Tiszatáj, 1986/1. 70–74. p. = P. B.: Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból. Bp. 1989. Tankönyvkiadó, 187–202. p.

Szakolczay Lajos: Találkozások. Ioan Alexandru és Kányádi Sándor. = Kortárs, 1987/4. 126–131. p. = Sz. L.: A csavargó esztétikája. Bp. 1996. Balassi, 171–176. p.

Vasziljeva, Larisza: Jegyzetek két költőről. Méliusz József és Kányádi Sándor. = Szovjet Irodalom, 1988/8. 165–172. p.

Márkus Béla: Bot és batyu. Kányádi Sándor: Szürkület. = M. B.: Magányos portyázók. Bp. 1989. Szépirodalmi, 153–167. p.

Szakolczay Lajos: Szavakban őrzött tisztaság. Kányádi Sándor: Fekete-piros versek. = Sz. L.: Ötágú síp. Bp. 1989. Magvető, 169–175. p.

Görömbei András. Sörény és koponya. Kányádi Sándor új versei. = Jelenkor, 1989. 279–284. p. = G. A.: A szavak értelme. Bp. 1996. Püski, 173–180. p.

Görömbei András: Kányádi Sándor krónikás éneke. = Alföld, 1989. 42–48. p. = G. A.: A szavak értelme. Bp. 1996. Püski, 181–189. p.

Cs. Nagy Ibolya: Önfelmutatás és harangzúgás. Kányádi Sándor: Sörény és koponya. = Alföld, 1989/5. 48–53. p.

Vörös László: „Vershitet nem cseréltem”. A hatvanéves Kányádi Sándor köszöntése. = Forrás, 1989/5. 28–31. p.

Móser Zoltán: Jászol és koporsó. Kányádi Sándor Fekete-piros verséről. = Tiszatáj, 1989/8. 43–49. p.

Csányi László: Vannak vidékek. (Kányádi Sándor: Sörény és koponya.) = Új Írás, 1989/8. 116–119. p.

Szakolczay Lajos: Erkölcs és szenvedély. Kányádi Sándor költészetéről. = Kortárs, 1989/9. 125–133. p.

Csapody Miklós: Kányádi Sándor: Harmadnapon. = Kortárs, 1989/9. 146–153. p.

Nyilasy Balázs: Kányádi Sándor: Sörény és koponya. = Kritika, 1990/4. 37–38. p.

Domokos Mátyás: Sörény és koponya. Kányádi Sándor újabb versei. = D. M.: Varázstükrök között. Bp. 1991. Szépirodalmi, 151–156. p.

Márkus Béla: Írónk és kora. Vonások Kányádi Sándor portréjához. = Új Forrás, 1991/2. 70–75. p. = M. B.: A betokosodott kudarc. Bp. 1996. Széphalom Könyvműhely, 7–14. p.

Fűzfa Balázs: A dió-motívum értelmezéséhez. Alázuhanó diólevélre. = Életünk, 1992/5. 567–572. p.

Pécsi Györgyi: „Minden más táj csak óceán”. Jegyzetek Kányádi Sándor lírájáról. = P. Gy.: Olvasópróbák. Miskolc. 1994. Felsőmagyarország, 23–42. p.

Pécsi Györgyi: A bárányka meg a ló. Új jegyzetek Kányádi Sándor régi verseiről. = P. Gy.: Olvasópróbák. Miskolc. 1994. Felsőmagyarország, 43–66. p.

Jakab Gábor: Kányádi Sándor költészetének bemutatása. Szegénység, gazdagság, gazdálkodás részcímes. = Katolikus Szemle, 1994/1–2. 117–124. p.

Szekér Endre: Kányádi Sándor „fekete-piros” költői stílusa. = Látó, 1994/5. 56–61. p.

Koncsol László: Kányádi Sándor: Függőleges lovak. = K. L.: Válogatott kritikai dolgozatok. Pozsony. 1995. Madách–Posonium, 317–320. p.

Ködöböcz Gábor: Poétikai és műfaji változások Kányádi Sándor nyolcvanas évekbeli költészetében. = Hitel, 1995/2. 94–101. p.

Márkus Béla: „irodalom csak játék az egész” Kányádi Sándor újabb verseiről. = M. B.: A betokosodott kudarc. Bp. 1996. Széphalom Könyvműhely, 15–37. p.

Szilágyi Márton: „Mi mind lehullunk”. Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén. = Élet és Irodalom, 1998/4. 15. p.

Kovács Béla Lóránt: „végéhez közelít a kezdet”. Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén. = Alföld, 1998/9. 89–92. p.

Rónay László: „…végéhez közelít a kezdet.” Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén. = Kortárs, 1998/11. 77–81. p.

Ködöböcz Gábor: A szakrális és a profán érintkezése Kányádi Sándor költészetében. = Nemzetiségi irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. Debrecen. 2000. Kossuth Egyetemi Kiadó.

Bertha Zoltán: „Valaki jár a fák hegyén”. Egy Kányádi- vers-remek és környéke. = Parnasszus, 2000/4.

Ködöböcz Gábor: „szabófalvától san franciscóig”. [Halottak napja Bécsben.] = Magyar Napló, 2001. július–augusztus–szeptember. 83–85. p.

Pécsi Györgyi: „Nem volt ahová mennem”. Az elrejtőzködött Isten Kányádi Sándor költészetében. = Tiszatáj, 2002/5.

Nagy Gábor: A költő, aki olvasni hív. Kányádi Sándor: Felemás őszi versek. = Magyar Napló, 2002/9.

Márkus Béla: Pán Transsylvanicus. Kányádi Sándor: Felemás őszi versek. = Hitel, 2003/2. = M. B.: Tények és képzetek. Miskolc. Felsőmagyarország Kiadó, 144–149. p.

Vörös István: A versek háborúja. Kányádi Sándor: Felemás őszi versek. = Holnap, 2003/4.

A 75 esztendős Kányádi Sándor köszöntése. [Összeállítás.] [Tőzsér Árpád: Költő Kolónoszban; Tornai József: A Jóisten meg a Rosszisten?; Vallasek Júlia: Csipkebokor az alkonyatban. Kányádi, a kalandvágyó fordító; Nagy Gábor: A szülőföld és az anyanyelv. A nemzeti önazonosság keretei Kányádi Sándor költészetében.] = Forrás, 2004/5. 24–65. p.

Kányádi Sándor 75 éves. [Összeállítás.] [Vörös László: A „röstellt” versek természetrajza. Kányádi Sándor pályakezdéséről; Pomogáts Béla. Az idilltől a drámáig; Bárdos B. Arthur: Esztendők. (Emlékezés.).] = Tiszatáj, 2004/5. 69–87. p.

Szakolczay Lajos: Kányádi Sándor (1929). [Korábban megjelent írásai a költőről.] [Erkölcs és szenvedély; Találkozások; Függőleges lovak; Legbelül; A hódító örömünnepe; Két Kányádi-est.] = Sz. L.: Erdélyi ősz. Bp. 2006. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, 505–542. p.

Pécsi Györgyi: „Félelem nélkül élni”. Világképteremtés Kányádi Sándor gyermekverseiben és meséiben. = Forrás, 2006/7–8. = P. Gy.: Folytatódik. Miskolc. 2007. Felsőmagyarország, 79–90. p.

Egyéb művek

Fölfeslett metaforák. Egymásba kapaszkodó történetek. „Alkotók, vélemények” rovat. = Európai Utas, 1998/1. 63–67. p.

Otthonról hozott magyarság. Mezítlábas jegyzetek. = Mi a magyar? Szerk.: Romsics Ignác, Szegedy-Maszák Mihály. Bp. 2005. Habsburg Történeti Intézet–Rubicon Kiadó, 92–101. p.

Kányádi Sándor.  (Összeállítás Kányádi Sándor születésének 90. évfordulója alkalmából.) Irodalmi Magazin, 2019/2. 124 p.

A szakirodalmat összeállította Pécsi Györgyi.