Orbán Ottó: Research

Önálló kötetek

Ostromgyűrűben : In memoriam Orbán Ottó. (Szerk. Lator László.) Bp. 2003. Nap Kiadó, 367 p. (In memoriam.)

Orbán Ottó. (Szerk.: Lator László, Vincze Ferenc.) Budapest. 2007. Napkút Kiadó, Cédrus Művészeti Alapítvány, Petőfi Irodalmi Múzeum, 136 p. (Hang–Kép–Írás 2.) (CD-melléklettel.)

Dérczy Péter: Között. Esszé Orbán Ottó költészetéről. Bp. 2016. Magvető, 248 p.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Tamás Attila: Három fiatal költő (mások mellett, Orbán Ottó: Fekete ünnep), Új Írás, 1961/5, 464-466. p.

Pór Péter: Orbán Ottó: Fekete ünnep, Irodalomtörténet, 1962/3-4, 444-446. p.

Fülöp László: Orbán Ottó: A teremtés napja, Alföld, 1964/3, 280-280. p.

Tálasi István: Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől, Kritika, 1967/10, 63. p.

Demény Ottó: Orbán Ottó és Ténagy Sándor új kötetéről, Új Írás, 1968/5, 124-125. p.

Faragó Vilmos: Mr. Kékzokni Indiában (Orbán Ottó: Ablak a Földre). Élet és irodalom, 1973. jan. 27. p.

Reményi József Tamás: Orbán Ottóról, Kortárs, 1974/5, 800-803. p.

Bécsy Ágnes: Orbán Ottó: Távlat a történethez. Bohóc, aki a mellékmondatok korában a tőmondatot akarja kimondani. Jelenkor, 1977/1, 92-94. p.

Csordás Gábor: Orbán Ottó: A visszacsavart láng, Forrás, 1980/4, 85-86. p.

Fodor András: A költő zsákmánya (Orbán Ottó: Aranygyapjú). =Uő: Futárposta, Szépirodalmi, 1980, 263-269. p.

Parti Nagy Lajos: Orbán Ottó: A visszacsavart láng. Jelenkor, 1980/6 573-574. p.

Eörsi István: Pamflet helyett (Orbán Ottó: Honnan jön a költő?), Kritika, 1981/1 14. p.

Kabdebó Lóránt: Verset öltött magatartásforma (Orbán Ottó: Az alvó vulkán), Új Írás, 1981/12, 116-117. p.

Vajda Kornél: Orbán Ottó: A teremtés napja (Verselemzés). In: Miért szép?, szerk. Detre Zsuzsa, Bárány György, Gondolat, 1981, 595-606. p.

Lengyel Balázs: A költészet nevű alma (Orbán Ottó: A visszacsavart láng. =Uő: Verseskönyvről verseskönyvre, Magvető, 1982., 396-399. p.

Lengyel Balázs: Orbán Ottó: Emberáldozat. =Uő: Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyre, Magvető, 1982, 238-240. p.

Orbán Ottó – Lator László: Orbán Ottó: Zöld ország (verselemzés). In: Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel (Beszélgetések), Szépirodalmi, 1982, 333-348. p.

Borbély Sándor: Orbán Ottó versei között. =Uő: Tájékozódás, Magvető, 1986, 340-351. p.

Bori Imre: A legújabb magyar líráról. =Uő: Huszonöt tanulmány a XX. századi magyar irodalomról, Forum, 1984, 542-549. p.

Kabdebó Lóránt – Orbán Ottó: „Költészet és valóság”. Orbán Ottó: Gyökér a földben című versciklusáról (Beszélgetés), Életünk, 1984/3, 235-244. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Szemlélettörténet versprózában (Orbán Ottó: Helyzetünk az óceánon. Versregény), Jelenkor, 1984/5, 474-476. p.

Dérczy Péter: „Az igen és a nem” (Orbán Ottó: Szép nyári nap, a párkák szótlanul

figyelnek), Jelenkor, 1985/2, 186-188. p.

Kis Pintér Imre: „Eszme és légitámadás.” Orbán Ottó világlátásáról, Jelenkor, 1986/10, 933-940. p. = Uő: Esélyek, Magvető,1990, 114-131. p.

Ágh István: Amíg a párkák szótlanul figyeltek (Orbán Ottó: Összegyűjtött versek), Új Írás, 1987/8, 110-114. p.

Nyilasy Balázs: Orbán Ottóról összegyűjtött versei alapján, Alföld, 1987/1, 72-78.

Angyalosi Gergely: Orbán Ottó: A fényes cáfolat, Kritika, 1988/10, 33-34. p.

Orbán Ottó – Eszéki Erzsébet: Líra anyó talányosan mosolyog, Magyar Nemzet, 1988. febr. 20.

Alföldy Jenő: Ikarosz súg (Orbán Ottó: A visszacsavart láng). =Uő: Rend a homályban, Magvető, 1989.

Alföldy Jenő: Lakható ház az Olümposzon. Orbán Ottó: A mesterségről. =Uő: Rend a homályban, Magvető,1989., 238-243. p.

Domokos Mátyás: Olvasójel (Orbán Ottó: A kozmikus gavallér). Holmi, l990/9, 1065-1067. p.

Orbán Ottó – Kőrösi Zoltán: Reménymérgezés (Beszélgetés). Kritika, 1990/6, 13-16. p.

Bányai János: Orbán Ottó kötéltánca (Orbán Ottó költészetéről). Magyar Napló, 1993/21, 19-22. p.

Horkay Hörcher Ferenc: Dicsőség neked, dühös ember, és szia. Életünk, 1993/1 88-90. p.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Argumentum, 1993, 137-139. p.

Lator László: Balassi modorában. Orbán Ottó: Melyben Balassi modorában fohászkodik (Verselemzés). Mozgó Világ, 1993/4 19-22. p.

Szirtes, George: Introduction. In: Orbán Ottó: The Blood of the Walsungs, Bloodex-Corvina, 1993, 11-15. p.

Domokos Mátyás: Műhelytitkok a közelmúltból: Orbán Ottó: Fekete ünnep (Beszélgetés), Forrás, 1994/8, 76-84. p.

Sükösd Mihály: Orbán Ottó esszét ír (Orbán Ottó: Cédula a romokon), Népszabadság, 1994. június 25.

Vajda Mihály: Rokonlélek (Orbán Ottóról és költészetéről), Alföld, 1994/4, 84-91. p.

Büky László: Versek a mindenségről és a mesterségről. Tiszatáj, 1995/2 79-85. p.

Katona Gergely: Orbán Ottó költészete 1990 után. Irodalomtörténet, 1995/4, 593-608. p.

Kálmán C. György: Költői kalózkodások. Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz, Magyar Hírlap, 1995. máj. 13.

Pór Péter: Orbán Ottó: A költészet hatalma. Holmi, 1995/5, 696-704. p.

Szilágyi Márton: A vers teszi a dolgát (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). Élet és irodalom, 1996/48, 15. p.

Angyalosi Gergely: Dialógus(?) a kritikával. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 77-86. p.

Ács Margit: Múlt időbe tett jövő idő (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). Holmi, 1997/4, 578-580. p.

Bányai János: Palimpszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása – a hetvenes évek. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 16-29. p.

Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében. Hungarológiai Közlemények, 1997, 127-131. p.

Berlind, Bruce: Introduction. In: Orbán Ottó: The Journey of Barbarus, Passeggiata Press, 1997, 1-12. p.

Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 58-64. p.

Bónus Tibor: „én ejtem a szót, de valaki más beszél”(?) Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 40-51. p.

Bori Imre: A Kezdet és a Vég., avagy a szürrealizmustól a szecesszióig. Hungarológiai Közlemények, 91997/1-2, 11-15. p.

Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 101-105. p.

Danyi Magdolna: Kezdjük a „költészettel”. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 112-126. p.

Erdődy Edit: „Egyszerre három időben”. Orbán Ottó: Egy boldog nap (verselemzés). Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 106-111. p.

Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 65-70. p.

Gerold László: A költő felel. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 71-76. p.

Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 52-57. p.

Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 95-100. p.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Egy költészet vakfoltjai (Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz). Tiszatáj, 1997/5, 83-88. p.

Odorics Ferenc: A túldirekt poétikája. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 30-39. p.

Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 7-10. p.

Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában”. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 87-94. p.

Lator László: Orbán Ottó költészetéről (Utószó). In: Orbán Ottó: Válogatott versek, Unikornis, 1998, 305-308. p.

Dérczy Péter: Vagy-vagy – is-is (Orbán Ottó válogatott versei). Élet és Irodalom, 1999/16, április 23., 17. p.

Asztalos Éva: Költőien lakozik (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Alföld, 2000/9, 9094. p.

Dérczy Péter: Fekete és vörös. (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Élet és Irodalom, 2000/9, március 3. 16. p.

Keresztury Tibor: Csákány és buborék (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). = Uő: Kételyek kora, Magvető, 2001, 112-113.

Margócsy István: Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese. 2000, 1994/6 55-59. p.

Prágai Tamás: A távlat filozófiája. Orbán Ottó: A távlat című verséről. Irodalomtörténet, 2000/1, 130-139. p.

Takács Ferenc: Felfelé (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Népszabadság, 2000. január 11.

Asztalos Éva: Költőien lakozik. [Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő]. Alföld, 2000/9.

Juhász Attila: „A bölcsesség korába érve” – avagy ki lakik Orbán Ottóban? (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Új Forrás, 2001/1, 24-27. p.

Keresztury Tibor: Fekete fáklyafény (Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese). = Uő: Kételyek kora, Magvető, 2001, 107-112. p.

Bodor Béla: A másként-lét kezdete (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Holmi, 2002/10, 1356-1361. p.

Kabdebó Tamás: Zengő kapufa. Orbán Ottó és a költészet. Tiszatáj, 2002/10, 30-38. p.

Kálmán C. György: Örökös rögtönzés (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Élet és Irodalom, 2002/23, jún. 7., 19. p.

Orbán Ottó – Gartner Éva: Helyettem írták. Holmi, 2002/10, 1247-1254. p.

Reményi József Tamás: A kés alól (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Népszabadság, 2002. június 15. p.

Vajda Miklós: A légtérben nem szállnak angyalok, Holmi, 2002/10, 1260-1265. p.

Báthori Csaba: Orpheus testamentuma (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Holmi, 2003/7, 918-921. p.

Dérczy Péter: „Ne hagyd” (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Élet és Irodalom, 2003. február 7. 24. p.

Lator László: Az örökkévalóság jupiterlámpái (Orbán Ottó: És fölragyognak szétszórt csontjaik (Verselemzés). =Uő: Kakasfej vagy filozófia?, Európa, 2000., 88-95. p.

András Sándor: Ostrom után. Orbán Ottó: Ostromgyűrűben. Kortársonline, 2003. október

Takács Ferenc: Hő vér (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Népszabadság, 2003. január 18. p.

Tarján Tamás: Philoktétész nem tér vissza. Orbán Ottó búcsúja. Kortársonline, 2003/10.

Vári György: A megtalált szerep (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Jelenkor, 2003/5, 527-532. p.

Angyalosi Gergely: A teli csűr (Orbán Ottó: Összegyűjtött versei). Élet és Irodalom, 2004/4, január 23. 25. p.

Dérczy Péter: „Között” (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). = Uő: Vonzás és választás, Csokonai, 2004, 200-210. p.

Borsos Roland: Orbán Ottó prózai művei. (Tanulmány). Bp. 2004. Szerzői magánkiadás, 78 p. (Z-füzetek.)

Prágai Tamás: „Az ürességet töltötted belém”. Orbán Ottó összegyűjtött verseit lapozgatva. Kortársonline, 2005/1.

Zsák Judit: „Az árvaság balekjai”.Orbán Ottó és a József Attila-kultusz, Thalassa, 2005/2-3, 107-127. p.

Balázs Imre József: Az újraolvasás feltételei (Orbán Ottó: Összegyűjtött versei). Jelenkor, 2006/2, 226-232. p.

Dérczy Péter: Távolodóban a metaforától – Orbán Ottó költészete az 1960-70-es években. Beszélő, 2007/5, 102-108. p.

Móser Ádám: Orbán Ottó korai költészetének poétikai változásai a lírai beszéd konstrukcióiban. Iskolakultúra, 2008/5-6, 139-149. p.

Dérczy Péter: Negyven év múlva. Orbán Ottó India-könyvéről. Parnasszus 2011/4, 34-40. p.

Gondos Mária-Magdolna: Ki merészel a hollóról verset írni?, Látó (online), 2011. november

Jován Katalin: Az ismétlés köz-én. Óvatos séta Orbán Ottó költészetében. Parnasszus, 2011/4, 41-45. p.

Szepes Erika: „az önarckép egyben világértelmezés” – Orbán Ottó modern személyisége I-III., Pannon Tükör, 2011/1-2-3, 40-49., 37-44., 49-56. p.

Jován katalin: Az Én megképződése Orbán Ottó két költeményében. In: Otthonos idegenség (az Alföld Stúdió antológiája), Alföld Alapítvány (Alföld Könyvek.), 2012, 53-62. p.

Nyerges Gábor Ádám: A túlélő is halott. A pályakezdő Orbán Ottó költészetének világszemlélete. Irodalomtörténeti Közlemények, 2013/2, 187-194. p.

Nyerges Gábor Ádám: „Egyéb követelmények”, avagy Orbán Ottó esete a politikummal. Irodalomismeret, 2013/4, 51-65. p.

Valachi Anna: Az „ádáz szemtanú” visszatekint. Liget, 2013/12, 37-45. p.

Nyerges Gábor Ádám: Honnan jönnek még költők?. Forrás, 2014/7-8, 175-184.

Tarján Tamás: Orbán Ottó: A XX. század költői. Bárkaonline, 2014. febr. 17.

Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval. Budapest, Magvető (Tények és tanúk sorozat.), 2016. 337. p.

Nyerges Gábor Ádám: Az együttműködés mikéntje. A pályakezdő Orbán Ottó helykeresése a hatvanas évek irodalmi életében.  Irodalomtörténet, 2019/3, 257-273 p.

Nyerges Gábor Ádám: Biográfia és én-konstruálás Orbán Ottó életművében. Forrás, 2020/1. 89-98. p.

Nyerges Gábor Ádám: Az „ingatag tömeg” (Orbán Ottó ember[ség]képe az Egyik oldaláról a másikra fordul; él kötetben) Alföld, 2024/4. 64-72 p.

Orbán Ottó-konferencia. Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 1997. 1–2. sz. 7–131.

Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről.

Bori Imre: A kezdet és a vég, vagy a szürrealizmustól a szecesszióig.

Bányai János: Palimszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása – a hetvenes évek.

Odorics Ferenc: A túldirekt poetikája.

Bónus Tibor: „Én ejtem a szót, de valaki más beszél.” Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében.

Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica.

Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni.

Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás.

Gerold László: A költő felel.

Angyalosi Gergely: Dialógus (?) a kritikával.

Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában.”

Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években.

Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében.

Erdődy Edit: „Egyszerre három időben.” Orbán Ottó: Egy boldog nap. (Verselemzés.)

Danyi Magdolna: Kezdjük a költészettel. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez.

Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében.

A szakirodalmat összeállította Dérczy Péter.