Lászlóffy Aladár: Research

Digitalizált szakirodalom

Széles Klára: Lászlóffy Aladár Noé-bárkája (1989). = Sz. K.: Szeged–Kolozsvár. 1955–1992. Bp. 1993. Pesti Szalon.

Széles Klára: Lelkünkre így ül ez a kor. Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral (1956–2004). Kolozsvár. 2005. Polis.

Széles Klára: " Mit látsz egy íróasztalon?" Lászlóffy Aladár világa. Bp. 2007. Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.

Szakirodalom

Önálló kötetek

Széles Klára: Lelkünkre így ül ez a kor. Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral, 1956-2004. Kolozsvár. 2005. Polis, 380 p.

Széles Klára: "Mit látsz egy íróasztalon?". Lászlóffy Aladár világa. Bp. 2007. Napkút, 640. p.

Kántor Lajos: Golyószórásban, repülőszőnyegen. Kettős portré(k) Lászlóffy Aladárral. Kolozsvár. 2012. Kriterion, 323 p.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Kántor Lajos: Új költői nemzedék. Lászlóffy Aladár. Előre, 1958. márc. 8. 3225. p.

Jánosházy György: Korszerűbb költői magatartást! Igaz Szó, 1958/4. 593. p.

Hajdu Győző: Gólyák a völgy felett. Igaz Szó, 1958/4. 627–629. p.

Szász János: Megjegyzések fiatal költők verseiről. Előre (Bukarest), 1958. jún. 21.

Földes László. Utunk, 1958. aug–szept.

Szőcs István: A világ egységének költői élménye. Igaz Szó, 1960/9. 387–392. p.

Szőcs István: Érzékenyen élni. Utunk, 1962/3.

Sőni Pál: Korszerűség – nem modernizmus. Utunk, 1962/25. = S. P.: Művek vonzása. Bukarest. 1967. 321–330. p.

Székely János: Valódi vagy kölcsönvett korszerűség. Igaz Szó, 1962/8.

Szász János: A gondolkodó költő lírája. Előre, 1963. máj. 28. 4842. p.

Kántor Lajos: Akiket a szabad haza nevelt. Lászlóffy Aladár. Igaz Szó, 1964/6. 922–926. p.

K. Jakab Antal: A városlakótól a történelemlakóig. Igaz Szó, 1965/10. 599–605. p.

Marosi Péter: Versről versre. Utunk, 1965/44.

Földes László: Lászlóffy Aladár. Utunk, 1966/41. 2–3. p.

Papp László (Kolozsvári): Hagyomány és jelen a versmondásban. Korunk, 1966. 1308–1312. p.

Taxner Ernő: Két fiatal romániai magyar költőről. Új Írás, 1967/8. 127–128. p.

Miklós László. Utunk, 1967/41.

Szőcs István. Utunk, 1967/49. 1–2. p.

Szemlér Ferenc: Egy költő képeskönyve. Előre, 1967. nov. 22. 6235. p.

Kántor Lajos: Figyelmeztető gongütés. Igaz Szó, 1968/1. 95–100. p.

Szilágyi Domokos: A szavak ereje. Igaz Szó, 1968/1. 100–102. p.

Földes László: Én és a mindenség. Lászlóffy Aladár költészetéről. Korunk, 1968/2. 214–222. p. = F. L.: A lehetetlen ostroma. Bukarest. 1968. Irodalmi, 165–199. p.

Szakolczay Lajos: Fiatal romániai magyar költők. Lászlóffy Aladár. Napjaink, 1968/7.

Hornyák József: A storyt hagyom beszélni. Utunk, 1968/24.

Márki Zoltán: Utazás a koponya körül. Utunk, 1968/42.

Sőni Pál: Lászlóffy Aladár. = S. P.: A romániai magyar irodalom története. Bukarest. 1969. Editura Didactică şi Pedagogică, 207–211. p.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Képeskönyv a vonalakról. Tiszatáj, 1969/2. 179–181. p.

Szőcs István: Három kemény szó. Utunk, 1969/20.

Láng Gusztáv: A legenda igazi arca. Utunk, 1969/36. 1–2. p.

Márki Zoltán: Aréna. A költő szenvedélye. Utunk, 1969/39.

Robotos Imre: Eszmény és valóság. Igaz Szó, 1969/11. 867–871. p.

Bánó Tibor: A héphaisztoszi mérce dicsérete. Előre, 1970. jan. 24. 6911. p.

Tóth Béla: Három új magyar regény Romániából. Lászlóffy Aladár: Héphaisztosz. Alföld, 1970/3. 94. p.

Kántor Lajos: Lászlóffy Aladár. Utunk, 1970/14. 4. p.

Király László: A látogatás. Utunk, 1970/29.

Varga Lajos (Márton): A fordulat kezdete. Lászlóffy Aladár: Szövetségek. Napjaink, 1970/9.

Széles Klára: Vita egy kritikával. (A vitatott cikk: Varga Lajos Márton: A fordulat kezdete.) Napjaink, 1970/10.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Szövetségek. Tiszatáj, 1971/1. 77–80. p.

Széles Klára: Új típusú avantgárd a romániai magyar lírában. Kortárs, 1971/4. 655–657., 662–664. p.

Kántor Lajos: A világ közérzeti térképén. Utunk, 1972/8. 1–3. p. = K. L.: Korunk, avantgarde és népiség. Bp. 1980. Magvető.

Görömbei András. Tiszatáj, 1972/7. 90–91. p.

Beszélgetés az Utunk szerkesztőségében 1970 március 3-án. (Lászlóffy Aladár : A hetvenes évek c. verseskötetének Pezsgő-díja alkalmából. Részt vettek: Földes László, K. Jakab Antal, Kántor Lajos, Láng Gusztáv, Marosi Péter és Szőcs István.) Utunk, 1972. március 17. 11. szám, 1. p., folytatás: 6-7. p.

Tábor Ádám: Költő mint történész. Élet és Irodalom, 1972/46. 10. p.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: A hetvenes évek. Kortárs, 1972/12. 2004–2006. p.

Király Katalin. Kritika, 1973/4. 30–31. p.

Szávai Géza: Egypercnyi élet. Utunk, 1973/24. 2. p.

Marosi Péter: Hírünk a Tiszatájban. Utunk, 1973. augusztus 3. 2. p.

Szakolczay Lajos: Percnyi Mindenség. Élet és Irodalom, 1973/36. 10. p.

Görömbei András. Tiszatáj, 1974/1. 97–98. p.

Lászlóffy Aladár műhelyében. Igaz Szó, 1974/4. 534–557. p.

Széles Klára: Egy neoavantgarde költő természetrajza. Lászlóffy Aladár költészetéről – négy tételben. Korunk, 1974/6. 758–765. p.

Kardos József. Kortárs, 1974/8. 1337–1338. p.

Széles Klára: Légifelvétel egy Papírrepülőről. Napjaink, 1974/11.

Szilágyi Ákos: A következő ütközet. Kritika, 1974. 11. sz. 22-23. p.

Mózes Attila: Átfogalmazott emlékek. (Az ólomkatona hadifogsága. Kolozsvár, 1975. Dácia.) Utunk, 1975. aug. 29. 35. sz. 2. p.

Máthé József: Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc költői helyzetei. Igaz Szó, 1976. 2. sz. 180-181. p.

Szőcs Géza: Lászlóffy Aladár az itt-ott ajtó nélküli termeiben. Igaz Szó, 1977. 6. sz. 542-545. p.

Az Év Könyve. Beszélgetés az Utunk szerkesztőségében. (Az Év Könyve: Lászlóffy Aladár: A hétfejű üzenet. Részt vettek: Bretter György, Marosi Péter, Tamás Gáspár Miklós, K. Jakab Antal, Kántor Lajos, Láng Gusztáv és Rácz Győző.) Utunk, 1977. 9. sz. (március 4.) 4-5. p.

Rácz-Székely Győző: Vendégeink: Lászlóffy Aladár. Élet és Irodalom, 1977/24. 8. p.

Széles Klára: A hétfejű üzenet. Népszava, 1977/44. 10. p.

Sebestyén András: A költő rögeszméi. Élet és Irodalom, 1977. 44. sz. 10. október 29.

Jankovics József: A következő ütközet. Tiszatáj, 1978. 4. sz. 107-108. p.

Varga Pál: Lászlóffy Aladár:Hogy kitudódjék a világ. Alföld, 1981.1. sz. 74-77. p.

Kalász Márton: A jelenvaló perc s az egész. (Lászlóffy Aladár: ….hogy kitudódjék a világ.) Új Írás, 1981. 111-113. p.

Vásárhelyi Géza: Üveglovon, csalánruhában, páncélingben. Utunk, 1982. 16. sz. 1-2. p.

Bertha Zoltán: Lászlóffy Aladár. = B. Z. – Görömbei András: A hetvenes évek romániai magyar irodalma. Budapest. 1983. TIT, 78–84. p.

Pintér Lajos: Két költő. „Nyugtalanító történelemóra” – Lászlóffy Aladár költészetéről. (A másik költő: Tolnai Ottó: „Didergő liliomok”.) Tiszatáj, 1984. 6. sz. 55-60. p.

Kabdebó Lóránt: Egy hívő-hitetlen költő. Új Írás, 1983/2. 64–74. p.

Széles Klára: „A nyelv alatti kő”. (Lászlóffy Aladár: Ledőlési határidő.) Új Írás, 1986/1. 115–118. p.

Pomogáts Béla: Lászlóffy Aladár. = P. B.: Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban. Budapest. 1987. Magvető, 164–167. p.

Pomogáts Béla: A Forrás költői. In: Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban. Bp. 1987. Magvető (Gyorsuló idő sorozat.) 152-155; 164-167. p.

Kántor Lajos: A költő kollokviuma. Lászlóffy Aladár műhelynaplója. In: Szövegek szövetsége, Kriterion, 1988. 132-135. p

Széles Klára: Lászlóffy Aladár noébárkája. (Lászlóffy Aladár: Szövegek szövetsége.) Új Írás, 1989/9. 126–129. p.

Kósa Csaba: Lászlóffy Aladár: A mérceállító. Új Idő, 1990/11. 14–18. p.

Kósa Csaba: Lászlóffy Aladár – A mérceállító. Új Idő, 1990. november 15. 14-15. p.

Bertha Zoltán: Erdélyi magyar irodalom a nyolcvanas években. Tiszatáj, 1990. ősz; 66-80. p.

Széles Klára: „Hol sírjaink domborulnak”. (Lászlóffy Aladár: Házsongárd; A holdbeli pásztor.) Új Írás, 1991/1. 112–117. p.

Széles Klára: Bölcsészemlékek és irodalomtörténet. Tiszatáj, 1993/1. 16–20. p.

Széles Klára. = Sz. K.: Szeged – Kolozsvár 1955–1992. Kortársi szemle az erdélyi irodalomról. Budapest. 1993. Pesti Szalon, 7–16., 66–127., 237–259. p.

Széles Klára: „ó, Európa, légy otthonom.” Európai eszmék peregrinációja. Motívumok egyedi metaforizálódása a mai erdélyi lírában. = Békési Imre [szerk.]: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Budapest–Szeged. 1993. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum, I. 1154–1168. p.

Kedves Csaba: Reneszánsz találkozások. (Lászlóffy Aladár: Keleti reneszánsz.) Hitel, 1994. 2. sz. 109-110. p.

Demény Péter: Keleti reneszánsz. Látó, 1994. 7. sz. 94-95. p.

Széles Klára: Szülőföld és Európa. Hitel, 1994/12. 82–87. p.

Olasz Sándor: Botrány Gordiuszban. Lászlóffy Aladár „naplója” „egy nyelvi árvaházból”. Hitel, 1995. 8. sz. 100-102. p.

B. Juhász Erzsébet: Lászlóffy Aladár: Symphonia antiqua. Élet és Irodalom, 1995. szept. 1. 13. p. („Ex Libris” rovat)

Vasy Géza: Lászlóffy Aladár: Keleti reneszánsz. Forrás, 1995. 11. sz. 104-105. p.

Széles Klára: Egy ezredvégi – végvári – költő. Lászlóffy Aladárról. (A tízéves Bethlen Alapítvány 1995. évi díjazottjai.) Hitel, 1996/1. 56–59. p.

Magyar Zoltán: Érték és emlékezet. (Lászlóffy Aladár: Kőfalon kőszó, Symphonia antiqua.) Kortárs, 1996. 1. sz. 106-108. p.

Mezey László Miklós: „Reneszánszság”. (Lászlóffy Aladár: Botrány Gordiuszban. Egy nyelvi árvaház naplója.) Magyar Napló, 1996. február 43. p.

Széles Klára: Feleselés a posztmodernnel. (Lászlóffy Aladár: Symphonia antiqua.) Alföld, 1996. 3. sz. 73-78. p.

Dávid Gyula: Lászlóffy Aladár:A jerikói trombitás. Élet és Irodalom. 1996. április 26. (Ex libris) 13. p.

Széles Klára: Feleselés a posztmodernnel. Alföld, 1996/3. 73–78. p.

Széles Klára: Milyen az égboltunk 1996 márciusában? Lászlóffy Aladár sűrítés-technikájáról. Tiszatáj, 1996/6–8.

Mikola Péter: A jerikói trombitás. Látó, 1996. 10. sz. 89-92. p.

Egri Zsolt: A bárd korongol, no! (Lászlóffy Aladár: Longobárd korona.) Pannon Tükör, 1998. 1-2. sz. 70-72. p.

Balázs Imre József – Hevesi Zoltán [szerk.]: Vissza a Forrásokhoz 2. Beszélgetés Lászlóffy Aladárral. Utunk, 1998/2. 16–18. p.

Bori Imre: Feljegyzések. Lászlóffy Aladár, az új nemzeti költő. Magyar Szó (Újvidék), 1998. febr. 28.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban. Könyvpiac, 1998. dec. 9.

Alföldy Jenő: Történelmi lábadozás. (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Pannon Tükör 1999. 3. sz. 67-69. p.

Széles Klára: Költészet „agymosott” világunkban. (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Kortárs, 1999/4. 102–109. p.

Bogdán László: Tőrbot. 66. (Lászlóffy Aladár: Seregek ura.) A Hét, 1999, 23 sz. 6. old.

Fodor Sándor: Két pályadíjas regényről. A Hét, 1999. 20. sz. 7. p.

Nagy Gábor: Fohász a poézisért. (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Magyar Napló, 1999. aug. 51-53. p.

Széles Klára: „Felérni gyermekképzelettel / világteremtő logikával”.Mozaik Lászlóffy Aladárról. Új Dunatáj: Műközelben, 1999. szept. 1–11.

Széles Klára: Mit látsz Lászlóffy Aladár íróasztalán? Tiszatáj, 1999/10. Diákmelléklet. 1–11. p.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár Európa-motívumai. Utószó Lászlóffy Aladár verseihez. Bp. 1999. Unikornis, 247–252. p. (A magyar költészet kincsestára 83.)

Bertha Zoltán: ”Psalmus Transsylvanicus”. Vallási, biblikus képzetformák az újabb erdélyi magyar lírában. Bárka, 1999/4. 58-64.p.; 2000/1. 58-67. p. ill. Helikon - Kolozsvár, 2000/6. 1-3.p. ; 7. 1-3. p.; 8. 3-5. p.; 9. 1-3. p

Kelemen Zoltán: „Légy fegyelmezett!” (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Tiszatáj 1999. 12. sz. 99-101. p.

Széles Klára: Egy költő az ezredvégről. Tanulmányok Lászlóffy Aladárról. = Sz. K.: Hálás utókor? Miskolc. 2000. Felsőmagyarország, 168–221. p.

Széles Klára: Egy életmű „láthatatlan területei”. Hogyan olvasható Lászlóffy Aladár? Új Horizont, 2001/5. 25–28. p.

Szigeti Lajos Sándor: „…ha kedvünk fanyar, szánk pedig üres”. Erdélyi költők József Attila igézetében. Korunk, 2001/7. 71–80. p.

Széles Klára: „Isten hol vég-, hol homokvárai…”. Lászlóffy Aladár: Bársonyok és Borgiák. Kortárs, 2001/10. 108–120. p.

Széles Klára: A Korunk szerepvállalása az első Forrás-nemzedék elindulásánál. Korunk, 2001/11. 103–111. p.

Széles Klára: Intertextualitás és eredeti értékteremtés. = Mózes Huba (szerk.): A próza intertextualitásának retorikája és pragmatikája. Miskolc. 2001. Miskolci Egyetemi Kiadó, 81–95. p.

Kántor Lajos: Lászlóffy Aladár kikötője. In: Felnőnek a legkisebb fiúk. Kolozsvár. 2001. Polis, 136-139. p.

Bertha Zoltán: Körkép a mai erdélyi magyar irodalomról. In: Sorstükör. Miskolc. 2001. Felsőmagyarország Kiadó, 197-205. p.

Széles Klára: „Megszületett új végtelenséged”. Kortársi befogadókészség hiánya, vagy politikai korlátoltság? Egy vers példája 1957-ből, Erdélyből. (Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc halálára.) Új Horizont, 2002/3. 45–52. p.

Széles Klára: Költészet, kritika, és/vagy diplomácia? Egy, ma már irodalomtörténeti példázat a közelmúlt erdélyi magyar irodalmából. Látó, 2002/5. 76–96. p.

Kovács Béla Lóránt: Történelem, morál, politika. (Lászlóffy Aladár: Bársonyok és Borgiák.) Alföld, 2002. 6. sz. 101-104. p.

Széles Klára: Az „első Forrás-nemzedék” – egy jellegzetes képviselőjük indulása. Lászlóffy Aladár pályakezdéséről, 1956. Árgus, 2002/7. 61–69. p.

Széles Klára: Vissza a Forrásokhoz, de hogyan? Egy merész vállalkozás. (Két egyetem: Kolozsvár – Szeged.) Látó, 2002/12. 54–66. p. = „Vissza a Forrásokhoz”, de hogyan? Magyar Nemzet, 2002. jan. 26. 33. p. = Egy erdélyi irodalmi derékhad. Helikon (Kolozsvár), 2002/1. (jan. 10.) 16–17. p.

Széles Klára: „Kusza”, „zavaros”, vagy „ígéretes” ifjú költőnemzedék?Az erdélyi első Forrás-nemzedék. Forrás (Kecskemét), 2003/3. 110–118. p.

Széles Klára: Ál-konzervativizmus a költészetben? A „vallás és Isten-élmény”, „történelem, mint metafora” elválaszthatatlansága Lászlóffy Aladár költészetében. Árgus, 2003/3–4. 46–54. p.

Széles Klára: Padlásszoba, világsarok. „Nincsen remény”? Vagy mégis? Napút, 2003/6. 85–89. p.

Széles Klára: „Akarjátok, hogy korán haljak?” Egy irodalmi diák-levelezés, történelmi közjátékkal. Hitel, 2004. jan. 105–112. p.

Széles Klára: „Fogok venni magamnak egy ka- / nárisárga inget, hogy énekelhessek / benne.” Kéziratos, kiadatlan versesfüzet 1957–1962-ből. = Szörényi László 60. születésnapjára készült emlékkönyv. MTA Irodalomtudományi Intézet, 2004/5.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár, az álkonzervatív költő verselési robbantásai. Helikon, 2004/23. 2–3. p.

Széles Klára: Nemzeti gyermekszobá-tól Csíksomlyó-ig és tovább. Lászlóffy Aladár költészete az ezredfordulón. Székelyföld, 2004/5.

Széles Klára: „Sorsaink hálózata szívmagasságban feszülve…” A fiatal József Attila – és a fiatal Lászlóffy Aladár. Korunk, 2005/3. 53–59. p.

Napút, 2007/9. – Lászlóffy Aladár 70. [Varga Győző rajza.; Görömbei András: Lászlóffy Aladár hetvenkedik. 3-4.; Borcsa János: Aki a mindenséggel lép szövetségre. 5-6.; Csiki László verse. 6.; Csoóri Sándor: Csak az a gomb, csak az a gomb. 7.; Ágh István: Húsvéthétfő. 8.; Gergely Ágnes: Ha egyszer fölesküdtél. 9.; Kalász Márton: Tutto declina. 10.; Zalán Tibor: Három férfikönnycsepp. 10.; Ébert Tibor: Fények áradása. 11.; Tornai József: Lászlóffy Aladár pedig így énekelt. 12.; Bertha Zoltán: Óda és zsoltár. 13-18.; Balázs Tibor: Éntörténet fejedelmi többesben. 19-30.; Bágyoni Szabó István: Szent László palástja. 31.; Prágai Tamás: Egy képzeletbeli ásatásra. 32.; Papp Tibor: Fehérnemű. 33.; Szakolczay Lajos: Más égboltot. 34 35.; Fecske Csaba: Limerick hetvenkedő Lászlóffy uramnak. 35.; Turczi István: Üzenet a Gyarmat utcából. 36.; Báger Gusztáv: Őszi. 37.; Szőcs Géza: Madár beszél a Sétatéren. 38.; Széles Klára nyílt levele. 39.; Bányai János: „Mit látsz egy íróasztalon?”. 40-45.; Lászlóffy Aladár: Kiseposz és beszéd elem. (kézírás) 46.; Napút-levél és -díj Lászlóffy Aladárnak. 47.; Onnan nézek szerteszét. 6–7. (Lászlóffy Aladár rovata). 48-50.; Kabdebó Lóránt: Lászlóffy Aladárról. 51-61; Kántor Lajos: S a Farkas utcán farkasok…. 62–66.; Csontos János: Vésett motívumok. 67.; Korpa Tamás: Podolinban hull a hó. 68–70.; Géczi János: A költő. 70.; Zsille Gábor: Az utolsó betyár. 71–72.; Tari István: Határsértés. 72.; Polgár Rózsa textiljei; Wehner Tibor: A textil jelentésrétegei. 73-75.; Kolozsi Kata: December ötödike. 76–88.; Ollmann Anasztázia: Szívek dopplere. 89–95.; Hámori Orsolya: A tökéletes gyöngyszem. 96–103.; Kornéli Bea: Argentin széljegyzetek. 104–110.; Gáborjáni Szabó Orsolya: Egy Hang. 111–112.; Pieldner Judit: Variációk a pusztulásra. 113–114.; Ködöböcz Gábor: Egy írástudó székely szerelmes földrajza. 115–119.; Dobás Kata: Balladabölcső. 119–120. p.]

Szakolczay Lajos: Álmaink könnyűlovassága.- A lírahős három stációja. 2006. In: Erdélyi ősz, Bp. 2006. Napkút Kiadó, 365-377. p.

Szakolczay Lajos: A vágyott mindenség verseskönyve. In: Erdélyi ősz, Bp. 2006. 561-567. p.

Erdélyi Örmény Gyökerek (füzetek) 2009. június. In memoriam Lászlóffy Aladár. Bálint Tibor: Ali csatái és békekötései  22-23.; Lászlóffy Aladár: Versláb és kamatláb 24-25.; Lászlóffy Aladár: Végtelenség 25.; Balázs Imre József: Üzenet a legbelső titkos lőterekről 26-27.; Bogdán László: A könyv, a hó, a zene, a szél (Búcsú Lászlóffy Aladártól) 27.; Szilágyi István: Aki üvegtáblákból akart katedrálist építeni 28-29.; Antall István: Lászlóffy Aladár utolsó botlása 29-30.; Pomogáts Béla: A búcsú fájdalmában 30-31.; Szakolczay Lajos: Ali a mennybe megy 32-33. p.; dr. Issekutz Sarolta: „Futamok a génmúzeumba tévedt örmény egérről” 33-35.

Parnasszus 2016. Tavasz. Lászlóffy Aladár – Redivivus. Lászlóffy Aladár: Mekkora ország: te meg én; Provincializmus 45–47.; Visszhang: "Esőben fénylik a diófák bőre..." – sajtószemle 48–56.; Szőcs Géza: Lászlóffy Aladár, különvéleménnyel 57–58.; Böszörményi Zoltán: A történelem folyosóin 59–60.; Pomogáts Béla: Erdélyben és Európában (tanulmány) 61–68.; Bágyoni Szabó István: Szent László palástja (esszé) 69–70.; Kabdebó Lóránt: Lászlóffy Aladár Szabó Lőrinc-monográfiájáról 71–74.

László Némi: Gyönyörű, napfényes sötét. (Lászlóffy Aladár: A végtelen készenlét.) Helikon, 2020/1. 20 p.

A szakirodalmat összeállította Széles Klára és a DIA.