Bari Károly: Szakirodalom

 

Önálló kötetek

Bari Károly, költő, folklórkutató, interjúk, recenziók és más írások tükrében. Fényképmelléklettel. (Szerk.: Kecskés József.) Gödöllő. 1999. Petőfi Sándor Művelődési Központ, 248. p.

[Életrajz és publikációs lista 7–11.; Ruttkay Anna: „Bükkaranyos küldött". Egy 16 éves fiú, aki verseket ír. 13–16.; Somos Ágnes: Piros krajcárok. A bükkaranyosi faluvégről a költészet küszöbéig. 17–21.; Domokos Mátyás: Költő jelentkezett. 17 éves fiú a bükkaranyosi cigánysorról. 22–24.; (F. M.) Levél Bari Károlyhoz. 25–26.; Ruffy Péter: Költő. 27–31.; Párkány László: Szerződés - egy kötetnyi versre. Költő vagy csodagyerek? A diák 16 esztendős. 32–33.; Héra Zoltán: Holtak arca fölé. Bari Károly első verseskötetéről. 34–35.; Pályi András: Bari Károly: Holtak arca fölé. 36–38.; Ágh István: Bari Károly: Elfelejtett tüzek. 39–40.; Szigethy Gábor: Bari Károly: Elfelejtett tüzek. 41–42.; Féja Géza: Az utolsó nomádok. (Részlet.) 43–46.; Domokos Mátyás: „Konok gyurma a világ”. Bari Károlyról – többször és sokféleképpen. 47–58.; Mezei András: Megkérdeztük Bari Károlyt – milyennek látja Bari Károlyt? 59–61.; Győri János: Beszélgetés Bari Károllyal a „Társalgó”című rádióműsorban. 62–63.; P. Varga Kálmán: Keserű láz. Bari Károly költészetéről. 64–75.; Kovács Zsuzsa: Láng és ragyogás. Bari Károly „A némaság könyve” című versének szimbolikája. 76–81.; Rónay László: Ráénekléssel gyógyított seb. Bari Károly: A némaság könyve. 82–86.; Domokos Mátyás – Lator László: Az egyszerűtől a bonyolult felé. Domokos Mátyás és Lator László beszélgetése Bari Károly költői útjáról. 87–95.; Bakó Endre: „Szeretném, ha sokan olvasnák a verseimet”. Beszélgetés Bari Károly József Attila-díjas költővel. 96–99.; Domokos Mátyás: Műbírálatok – kiszabott parcellán.  100–103.; Cs. Nagy Ibolya: Bari Károly cigány népköltési fordításai. Tűzpiros kígyócska. 104–105.; Baranyi Ferenc: Bari Károly: Tűzpiros kígyócska. 106–108.; Nemes Gábor: Bari Károly a berlini Magyar Kultúra Házában: „Nem vagyok cigány költő”. 109–110.; Tóth Éva: Egy költő képei. 111.; Mezei András: Történelmi párbeszéd. (Részlet.) 112–115.; Márványi Péter: „Én hiszek abban, hogy fölfelé megyek”. Beszélgetés Bari Károllyal. 116–131.; Vörös T. Károly: Folyóiratokat olvasva. Tiszatáj. 132.; Erdélyi Zsuzsanna: A cigány folklór könyve. Bari Károly: Az erdő anyja. Cigány népmesék és néphagyományok. 133–138.; V. Gy.: „A cigányságnak van eredeti kultúrája”. Beszélgetés Bari Károllyal. 139–141.; Mezei András: „Ami sors egy versért kiróható”. Beszélgetés Bari Károllyal. 142–150.; Csatár Imre: Útközben. Vádirat. 151–152.; (bálint): A margón. 153.; Ilia Mihály: Bari Károly képei előtt. 154–155.; Erős Zoltán: Bari és a brooklyni koldus. 156–157.; Varsányi Gyula: Kortalan zsoltár. 158–159.; Varsányi Gyula: „Költő vagyok a csöndben is”. Bari Károly költészetről, folklórról és arról, hogy nem tagadta meg cigányságát. 160–164.; Ördögh Szilveszter: Bari Károly könyvéről. 165–166.; Veress Miklós: Láthatatlan könyvespolc. (Részlet.) A dolgok mélyén. 167–168.; Márványi Péter: Bari Károly képverskönyvéről. 169.; H. I.: Szinonimák egy díszlethez. Bari Károly: Díszletek egy szinonimához. 170.; Erdélyi Zsuzsanna: Gondolatok a rítusénekekről és műfaji kapcsolataikról.(Részlet.) 171–174.; Domokos Mátyás: Előszó Bari Károly francia nyelvű verseskötetéhez. A „villámokat-suhogtató viharok költőjéről. 175–177.; Benedek Dezső: Előszó Bari Károly angol nyelvű verseskötetéhez. 178–181.; Dalos György: Utószó Bari Károly német nyelvű verseskötetéhez. 182–184.; Jávorszky Béla Szilárd: „A folklór a kultúra kötőanyaga”. Bari Károly beszél cigány népzenei és népmesei gyűjtéseiről, versekről és az Íves Könyvekről. 185–189.; Valachi Anna: „A származás számomra kettős kötődést jelent”. Bari Károly folklórkutatásaival is az előítéletek ellen küzd. 190–193.; Marton Éva: Teljesség – töredékekből. Voigt Vilmos és Daróczi Ágnes cigányságkutató beszél Bari Károly „Cigány folklór I-X” című CD-kollekciójáról. 194–197.

Függelék: Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása. Török László fotóiról. 201.; Bari Károly: Kurdi Imre versei elé. 202.; Bari Károly: Hamvasztókönyv. Röhrig Géza első verseskötete. 203–205.; Bari Károly: Kása Béla fotóiról. 206–207.; Bari Károly: Megnyitó beszédek az Íves Könyvek-sorozat bemutatóin a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 208–217.; Bari Károly: Cigánynak lenni, költőnek lenni. 218–223.;

Válogatott bibliográfia. 225–235. Fotók. 237–246. p.]

Blénesi Éva: Cigánynak lenni, költőnek lenni. Közelítések Bari Károly alkotói világához. 2018. Budapest. Kalligram, 234 p.

Székely Viktor: Bükkaranyos története. (Bevezető: Bartha Jánosné Székely Ilona.) [Megjelent Bari Károly 40 évi néprajzi gyűjtéséből válogatott Cigány folklór. Magyarország-Románia. XI-XXX. című CD-kollekció publikálása alkalmából, harmadik, kísérő publikációként.] Budapest. 2020. Cigányságkutató Intézet, 72 p.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Somos Ágnes: Piros krajcárok. A bükkaranyosi faluvégről a költészet küszöbéig. Magyar Ifjúság, 1969. júl. 4. 4–5.

Domokos Mátyás: Költő jelentkezett. 17 éves fiú a bükkaranyosi cigánysorról. Élet és Irodalom, 1970. febr. 28. 10. p.

Ruffy Péter: Költő. Magyar Nemzet, 1970. ápr. 11. 4. p.

Héra Zoltán: Holtak arca fölé. Bari Károly első verseskötetéről. Népszabadság, 1970. jún. 21. Melléklet, 7. p.

Nádas Péter: Holtak arca fölé. Bari Károly verseiről. Pest Megyei Hírlap, 1970. jún. 23. 4. p.

Mezei András: Egycsapásra. Élet és Irodalom, 1970. júl. 4. 11. p.

Borbély Sándor: Íróavatás. Holtak arca fölé. Napjaink, 1970/7. 5. p.

Pályi András: Bari Károly: Holtak arca fölé. Tiszatáj, 1970/9. 881–882. p.

Imre László: Bari Károly: Holtak arca fölé. Alföld, 1970/10. 76-77. p.

Farkas László: Az első szó jogán. Új Írás, 1970/12. 124–125. p.

Ágh István: Két forrásból. Bari Károly: Elfelejtett tüzek. Új Írás, 1974/6. 121-123. p.

Szigethy Gábor: Bari Károly: Elfelejtett tüzek. Kritika, 1974/6. 25–26. p.

Márkus Béla: Elfelejtett tüzek. Kortárs, 1975/3. 500–501. p.

Lengyel Balázs: Hol kezdődik a költészet? In: L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Budapest. 1977. Magvető, 186–196. p.

Domokos Mátyás: Konok gyurma a világ. (Bari Károlyról – többször és sokféleképpen.) Tiszatáj, 1977/2. 37–44. p.

Féja Géza: Az utolsó nomádok. In: F. G.: Törzsek, hajtások. Budapest. 1978. Szépirodalmi, 237–241. p.

Vasy Géza: A továbblépés feltétele. Bari Károly költészetéről. Napjaink, 1979/6. 28–29. p.

P. Varga Kálmán: Keserű láz. Bari Károly költészetéről. Mozgó Világ, 1981/9. 96–103. p.

P. Varga Kálmán: Bari Károly. Művészet, 1981/12. 61. p.

Tarján Tamás: A némaság könyve. Népszabadság, 1983. ápr. 26. 7. p.

Rónay László: Ráénekléssel gyógyított seb. Új Írás, 1983/10. 103–106. p.

Hunya Márta: A hiány jelvényei. A némaság könyve. Palócföld, 1984/2. 38-39. p.

Domokos Mátyás - Lator László: Az egyszerűtől a bonyolult felé. Bari Károly költői útjáról. A Magyar Rádió Gondolatjel című műsorban elhangzott szöveg bővített változata. Kortárs, 1984/11. 1830–1834. p.

Nagy István Attila: A némaság könyve után. Kritika, 1985/6. 19–20. p.

Magyari Imre, D.: A varázsló sétálni indul. Könyvvilág, 1985/12. 38. p.

Alföldy Jenő: Törzsek, ágak, gyökerek. Élet és Irodalom, 1986. márc. 21. 11. p.

Gyurácz Ferenc: Bari Károly: A varázsló sétálni indul. Kritika, 1986/5. 27-28. p.

Domokos Mátyás: Műbírálatok – kiszabott parcellán. (Bari Károly: A varázsló sétálni indul.) Kortárs, 1986/7. 148–153. p. = D. M.: Átkelés, áttűnés. Szépirodalmi, Bp. 1987. 355–359. p.

Mező Ferenc: A végleteken innen és túl. Új Írás, 1986/7. 122–123. p.

Keresztury Tibor: A varázsló sétálni indul. Alföld, 1986/12. 94–96. p.

Csengey Dénes: „Nehéz élet az ének”. Cigány írók és költő a magyar irodalomban. In: „Egyszer karolj át egy fát”. (Szerk. Murányi Gábor.) Budapest. 1986. TIT Országos Központja, 86–95. p.

Lengyel Balázs: A hangfüggöny mögött. (Bari Károly: A némaság könyve.) In: L. B: Egy magatartás története. Esszék. Budapest. 1986. Magvető, 261–270. p.

Magyar József: Bari Károly világai. Palócföld, 1987/4. 18-21 p.

Csatár Imre: Útközben. Vádirat. Magyar Nemzet, 1990. jún. 23. 10. p.

Erdélyi Zsuzsanna: A cigány folklór könyve. Bari Károly: Az erdő anyja. Cigány népmesék és néphagyományok. Élet és Irodalom, 1991. jan. 4. 10. p.

Varsányi Gyula: Kortalan zsoltár. A Hungaroton lemezről. Népszabadság, 1993. jan. 28. 10. p.

Schein Gábor: Bari Károly: 21 vers. Múlt és Jövő, 1992/4. 115–116. p.

Márványi Péter: Bari Károly képverskönyvéről. Kossuth Rádió, 1995. jan. 25.

Petőcz András: Díszletek egy szinonimához. Élet és Irodalom, 1995. jún. 30. 13. p.

Sajó László: Míves munkák. Íves Könyvek 1–16., 1995–1996. Magyar Narancs, 1996. nov. 21. 34. p.

Nagy István Attila: A némaság könyve után  (Bari Károly költészetéről.) In: N.I.A.: A szóra bírt mindenség (Műelemzések, tanulmányok), Nyíregyháza, 1996,  Szerzői Kiadás,163–166. p.

Valachi Anna: „A származás számomra kettős kötődést jelent”. Bari Károly folklórkutatásaival is az előítéletek ellen küzd. In: CET [Central European Time], 1998/3. 71–74. p.

Valachi Anna: Cigány kultúra – tiszta forrásból. Bari Károly egyszemélyes expedíciójának kincsei. Népszava, 1999. nov. 22. 11. p.

Sinka Erzsébet: Kálváriás Könyv. Barátság, 2000. febr. 15. 2753. p.

Domokos Mátyás: Laudáció Bari Károlyhoz. A „címeres szegénység” költőjéről. CET, 2000. szept. 29. 71–72. p. (Millenniumi különszám)

Ószabó István: Ahogy mindannyian tenni szeretnénk. Partium, 2001/10. 7–8.p.

Standeisky Éva: Madarak és selyemhernyók. Dokumentumok Kassák Lajosról és Bari Károlyról. 2000. 2006. ápr. 49–62. p.

Murányi Gábor: Betűt vetők. HVG, 2007. szept. 1. 45–47. p.

D. Magyari Imre: Bari Károly hatvanéves. Élet és Irodalom, 2012. szept. 28. 13. p.

Scipiades Erzsébet: Bari Károly köszöntése. Népszava, 2012. okt. 2. 6. p.

Szőnyei Tamás: Bari Károly, Balogh Attila, Osztojkán Béla és a Fekete korall népe. In: Sz. T.: Titkos írás 2. Budapest. 2012. Noran Könyvesház, 759–775. p.

Keresztury Tibor: Nem jön a tavasz. A hét verse – Bari Károly: Hazánk. Litera.hu. 2013. márc. 25.

Hell István: Háromszáz év cigányul. Bari Károly válogatása. Galamus.hu, 2013. szept. 6.

Magyari Imre, D.: A cigány folklór méltó bemutatása. Élet és Irodalom, 2013. nov. 22. 20. p.

Magyari Imre, D.: A magyarországi cigányság irodalmáról. Doktori (PhD) értekezés. Debrecen. 2013. Debreceni Egyetem BTK. [Kézirat].

Daróczi Ágnes: Páratlan, mégis ismeretlen kultúra. Bari Károly munkásságáról. Élet és Irodalom, 2014. febr. 7. 13. p.

Kelemen Zoltán: „Nehéz élet az ének.” (Bari Károly költészetéről.) Új Forrás, 2015/5. 59–72. p.

Böröndi Lajos: Csönd: napérlelte emlékezet. Bari Károly új verseskönyvéről. Bécsi Napló, 2018. jan.-febr. 12. p.

Dégi János: Levél Bari Károlynak. Gallery8, 2018. febr. 9. 

Murányi Gábor: Ordít a csönd. Népszava, 2018. febr. 24. Szép Szó melléklet, 7. p.

Keresztury Tibor: Az elmúlás vázlatai. Élet és Irodalom, 2018. márc. 14. 21. p.

Lengyel András: „Elmúlás vázlatai a ragyogásban”. Bari Károly: Csönd. Tiszatáj, 2018. máj. 89–94. p.

Murányi Gábor: A Csönd hitele. (Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása.) HVG, 2019. dec. 5. 38–40. p.

[Jász Attila]: Csendes Toll: Almafának lenni. Jegyzetek Bari Károlyról és verseiről. Új Forrás, 2020/9. 26-30. p.

Interjúk, beszélgetések:

Ruttkay Anna: „Bükkaranyos küldött”. Egy 16 éves fiú, aki verseket ír. Északmagyarország, 1969. febr. 26. 4. p.

(párkány) [Párkány László]: Cigánydalok éjszakai hegedűre. Bari Károly beszél új kötetéről. Esti Hírlap, 1970. júl. 18. 2. p.

Domokos Mátyás televíziós beszélgetése Bari Károllyal. MTV, Halló fiúk, halló lányok! 1970. márc. 13. = D.M.: Konok gyurma a világ. Bari Károlyról – többször és sokféleképpen. Tiszatáj, 1977/2. 37–44. p

Takács István: Merre tartasz, táltosfiú? Interjú Bari Károllyal. Magyar Ifjúság, 1974. ápr. 26. 27–28. p.

Mezei András: Megkérdeztük Bari Károlyt milyennek látja Bari Károlyt? Élet és Irodalom, 1979. márc. 24. 4. p.

Nemes Gábor: „Nem vagyok cigány költő”. Bari Károly a Berlini Magyar Kultúra Házában. Budapester Rundschau, 1986/47.

Bakó Endre: „Szeretném, ha sokan olvasnák a verseimet”. Beszélgetés Bari Károly József Attila-díjas költővel. Hajdú-Bihari Napló, 1986. nov. 22. 8. p.

Márványi Péter: „Én hiszek abban, hogy fölfelé megyek. Elhangzott: Bartók Rádió, 1986. dec. 21-én. = Tiszatáj, 1987/9. 27–39. p. = Le vēšeski dēj. Az erdő anyja című kötet eredeti, cigány nyelvű szövegei. (Gyűjtötte, fordította és a bevezetőt írta Bari Károly.) Budapest. 1990. Országos Közművelődési Központ, 453–473. p.

Mezei András: Kettős gyökerek. Történelmi párbeszéd. (Pódiumbeszélgetés Bari Károllyal a Ráday-kollégiumban, 1988. nov. 14-én.) Confessio, 1988/1. 58–81. p.

Varsányi Gyula: A cigányságnak van eredeti kultúrája. Beszélgetés Bari Károllyal. Népszabadság, 1990. jún. 2. 15. p.

Mezei András: „Ami sors egy versért kiróható”. Beszélgetés Bari Károllyal. Magyar Nemzet, 1990. jún. 9. 11. p.

Varsányi Gyula: Költő vagyok a csöndben is. Bari Károly költészetről, folklórról és arról, hogy nem tagadta meg cigányságát. Népszabadság, 1994. aug. 19. 33. p.

Jávorszky Béla Szilárd: „A folklór a kultúra kötőanyaga”. Bari Károly beszél cigány népzenei és népmesei gyűjtéseiről, versekről és az Íves könyvekről. Népszabadság, 1997. júl. 12. 27. p.

Valachi Anna: A Varázsló gyűjtőútra indult… Népszava, 1998. febr. 14. Szép Szó melléklet VI. p.

Mezei András: „Lenézett népek költői”. Beszélgetés Bari Károllyal a Hárfarozs című műfordításkötetéről. CET, 2007/6. 9–11. p.

Herczeg Béla: A cigány folklór tíz CD-n, Bari Károly gyűjtésében. Interjú. Gramofon, 1999. nov. 30–31. p.

Szőcs Géza: A madarak tanácskozásáról és egyebekről. Interjú Bari Károllyal. A Dunánál, 2003. május, 62–65 p.

Murányi Gábor: „A származás nem esztétikai kategória”. HVG, 2010. június 12. 34–35. p.

Ayhan Gökhan: „A száműzetések általában nem egyéni elhatározások következményei.” Interjú Bari Károllyal. Üveghegy.com, 2016. május 19.

 

A szakirodalmat Haász Erzsébet 2019-es, A mozdulatlanság örökbefogadása kötetben közzétett válogatott bibliográfiájára támaszkodva állította össze Murányi Gábor.