Csukás István: Szakirodalom

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, interjúk, köszöntők

Kuczka Péter: Új költők. Üdvözlet. Csillag, 1954/3. 459. p.

Eörsi István: Ők kilencen… Az egyetemista írók estjéről. Egyetemi Ifjúság, 1955/20. 4. p.

Pomogáts Béla: Költészet: emlékezés és számvetés. Csukás István verseiről. Kortárs, 1976/1. 112–116. p.

Ágh István: A Mulandósághoz címzett fogadóban. Csukás István költészetéről. Tiszatáj, 1981/2. 7–10. p.

Rónay László: Csukás István: Hat vers. Kortárs, 1981/12. 1989–1990. p.

Jánosi Zoltán: „Életünk mégis a miénk!” Csukás István költészetéről. Alföld, 1987/10. 76–79. p.

Szakonyi Károly: Jókedvű mesék, és Süsü a színpadon. = Sz. K.: A barátság könyve. Bp. 1990. Új Idő Könyvek.

Szeghalmi Elemér: Látókép. Új Idő, 1990/9. 55–60. p.

Réz Pál: [Kicsoda az az én?] Lyukasóra, 1994/4. I–II. p.

Rónay László: Új írói magatartás felé. Vigilia, 1996/2. 138–143. p.

Lator László: Majdnem napló. Mozgó Világ, 1996/5. 107–110. p. = L. L.: Kakasfej vagy filozófia. Bp. 2000. 75–81. p.

Szeghalmi Elemér: Csukás István. = Sz. E.: Ambrus Zoltántól Gyurkovics Tiborig. Bp. 1996. Jel, 195–209. p.

Petőcz András: Nem mind egy. (Többekről.) = P. A.: Idegenként Európában. Bp. 1997. Orpheus, 167–175. p.

Tóthné Szűcs Éva: Csukás István meséinek éltető humora. = T. Sz. É.: „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?” Győr. 1999. Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, 55–59. p.

Grezsa Ferenc: Az alkotás esélye. = G. F.: Vonzások és vallomások. Szeged. 1999. Tiszatáj, 268–271. p.

Ágh István: Élni, a mulandóságban. Csukás István költészetéről. Tiszatáj, 1999/3. 4–18. p. = Á. I.: Ahogy a vers mibennünk. Bp. 2000. Széphalom, 278–295. p.

Bartha Ildikó: Mindennapi csodák. Eső, 2001. [Nyár.] 87–90. p.

Pomogáts Béla: Csukás István. Somogy, 2002. márc..

Lackfi János: Érdesebb hangok. Kortárs, 2002/6.

Farkas László: Csukás István. = F. L.: Költők könyve. Bp. 2004. Noran.

Pomogáts Béla: Dalok és elégiák költője. = P. B.: A költészet szigettengere. Bp. 2004. Littera Nova, 290–296. p.

Csukás István.  (Összeállítás Csukás István születésének 85. évfordulója alkalmából.) Irodalmi Magazin, 2021/2. 124 p.

Az egyes művekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Elmondani adj erőt

Kabdebó Lóránt. Jelenkor, 1962/6. 824–825. p.

Györe Imre. Magyar Nemzet, 1962/193. (aug. 18.) 4. p.

Szabó György. A Könyv, 1962/9. 27. p.

Abody Béla. Élet és Irodalom, 1962/42. 6. p.

Berkes Erzsébet. Új Írás, 1962. 1053–1055. p.

Előszó a szerelemhez

(G. Sz. L.) [G. Szabó László]. Népszava, 1965/137. (jún. 12.)

Szilas Csaba. Magyar Ifjúság, 1965. aug. 20. 10. p.

Tüskés Tibor. A Könyv, 1965. 108–109. p.

Borbély Sándor. Kritika, 1966/1. 62. p.

Szilágyi János. Kritika, 1966/1. 62. p.

Tornai József. Kortárs, 1966. 2006–2007. p.

Koromcsillag

Fülöp László: Vers és személyiség. Népszabadság, 1968. máj. 16. 7. p.

Faragó Vilmos: Kulcsszavak. Élet és Irodalom, 1968/29. 7. p.

Kiss Dénes. Jelenkor, 1968. 756–757. p.

Borbély Sándor. Kortárs, 1969. 664–665. p.

A téli tücsök meséi

Demény Ottó. Népszava, 1974. márc. 31. 9. p.

Varga Vera: Vigyázat, gyerekek! Élet és Irodalom, 1974/21. 10. p.

Ima a vadevezősökért

D.[emény] O.[ttó]. Magyar Hírlap, 1975. máj. 10. IV. p.

Ács Margit. Magyar Nemzet, 1975. jún. 1. 13. p.

Rónay László: Három verseskötetről. Népszava, 1975. júl. 26. 8. p.

Réz Pál: Csukás Istvánról. Új Írás, 1975/9. 111–113. p.

Lengyel Balázs: Költők geometriája. = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1977. Magvető, 244–252. p.

Koncert

Kelényi István: Euterpé tánca. Élet és Irodalom, 1975/48. 11. p.

Egy kiscsacsi története

Mező Ferenc: Mesék a közösségről. Élet és Irodalom, 1976/42. 10. p.

Vakáció a halott utcában

Horváth Veronika. Jelenkor, 1977/3. 286–288. p.

Oriza-Triznyák

Mező Ferenc: Macskák, lovak, nyulacskák. Élet és Irodalom, 1977/41. 10. p.

A felidézett toronyszoba

Rónay László. Népszava, 1977. okt. 1. 6. p.

Szakolczay Lajos: Csukás István toronyszobája. Jelenkor, 1977/10. 938–944. p.

Tandori Dezső: Az átfordult ég után. Új Írás, 1977/10. 111–114. p.

Bakonyi István [B. Kovács István]. Kortárs, 1978/8. 1328–1329. p.

Olasz Sándor. Alföld, 1979/3. 82–84. p.

Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort?

Zelei Miklós: Csintalan jó ügyek. Magyar Hírlap, 1978. dec. 3. 10. p.

Pintyőke cirkusz, világszám!

(lőcsei) [Gabriella]: Két új mesejáték a Gyermekszínházban. Magyar Nemzet, 1979. szept. 25. 4. p.

A Radírpók

(Seres): Gyermekkönyvek karácsonyra. Magyar Hírlap, 1979. dec. 23. 6. p.

Pósa Zoltán: Két regény, két verseskönyv. Népszava, 1980. jan. 5. 6. p.

Az üres papír elégiája

Seres József: Könyvek között. Népszava, 1980. jún. 14. 7. p.

Borbély Sándor. Magyar Hírlap, 1980. jún. 29. 10. p.

Rózsa Endre. Népszava, 1981. júl. 26. 11. p.

Pomogáts Béla: A férfikor dallama. Jelenkor, 1980/7–8. 757–759. p.

Petrőczi Éva: Mesterdalok. Élet és Irodalom, 1980/32. 10. p.

Grezsa Ferenc. Kortárs, 1980/11. 1833–1834. p.

Kalász Márton: A versek szigora, a költő gyöngesége. Új Írás, 1980/12. 105–106. p.

Ágacska

Iszlai Zoltán: Szerencsés típusú találkozások. Élet és Irodalom, 1981/50. 12. p.

Mészáros Tamás: A tigris rolleren érkezik. Magyar Hírlap, 1982. máj. 22. 7. p.

Hogyan lettem filmszínész?

Szakonyi Károly: Jókedvű mesék. Népszava, 1981. ápr. 25. 6. p.

Mintha átvágnánk Tahitin

Bata Imre: Könyvszemle. Népszabadság, 1982. aug. 3. 7. p.

Olasz Sándor. Népszava, 1982. okt. 23. 11. p.

Takács Zsuzsa: Az anyag lelke. Új Írás, 1982/12. 124–125. p.

Alföldy Jenő: Mérték. Élet és Irodalom, 1983/2. 10. p.

Nagy Imre: A gyalogló sirály. Jelenkor, 1983/3. 278–280. p.

Seres József. Forrás, 1983/3. 88–89. p.

Tandori Dezső. Kortárs, 1983/3. 462–464. p.

Rónay László. Kritika, 1983/7. 34. p.

Erdei Sándor. Alföld, 1983/9. 72–73. p.

Téglásy Imre. Tiszatáj, 1983/9. 83–84. p.

Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig

Pomogáts Béla: Otthon a versben. Magyar Hírlap, 1986. jan. 17. 9. p.

Szabolcsi Gábor: Rövid elmélkedés egy hosszú című kötetről. Népszabadság, 1986. jan. 28. 7. p.

Pécsi Györgyi. Népszava, 1986. febr. 8. 10. p.

Pálmai Kálmán. Kritika, 1986/3. 36. p.

Tandori Dezső: „…Hozzánk… és még valahová mögénk.” Új Írás, 1986/3. 118–120. p.

Alföldy Jenő: Életszagú orrmonológok. Élet és Irodalom, 1986/19. 11. p.

Farkas László. Kortárs, 1986/5. 162–164. p.

Petrőczi Éva. Magyar Nemzet, 1986. máj. 5. 7. p.

Pomogáts Béla: A költőiség visszavívása. Jelenkor, 1986/6. 565–567. p.

Mint az ejtőernyősök

Pomogáts Béla: Szomorú, boldog dalok. Csukás István összegyűjtött verseinek margójára. Somogy, 1987/5. 29–36. p.

Vasy Géza: Az életszeretet költője. Népszava, 1987. júl. 18. 10. p.

Rónay László: A vers pajkos menedéke. Új Írás, 1989/3. 118–121. p.

Metszet az Időből, Szárszó, nyár

Czigány Zoltán. Kortárs, 1990/5. 164–168. p.

Vargha Balázs: Szívem dobog, karórám ketyeg. Egy Csukás-vers és környéke. Holmi, 1990/6. 708–709. p.

Farkas László. Új Tükör, 1990.

Összegyűjtött versek

Pomogáts Béla: A dal örök. Alföld, 1997/1. 42–50. p.

Étellift a pokolba

Olasz Sándor. Kortárs, 1996/4. 112–113. p.

Keménykalap és krumpliorr

Tarján Tamás: Ötven nagyon fontos gyerekkönyv. Műismertetések, műelemzések. Bp. 1996. Lord, 258–262. p.

Interjúk, nyilatkozatok

Csukás István: Önéletrajz. Csillag, 1954/3. 465. p.

Varga Anna Mária: Csukás István. Magyar Ifjúság, 1961. okt. 14. 6. p.

Csukás István: [Önarckép.] Tiszatáj, 1964/1. 12. p.

Havas Ervin: Vers és mese egy tőről fakad. Népszabadság, 1982. jan. 9. 16. p.

Szunyogh Szabolcs: „Elszántam magam, hogy csak derűs meséket írok.” Köznevelés, 1993/41. 4–5. p.

Varga Lajos Márton: A város meghódítása. Népszabadság, 1993/288. Melléklet VIII. p.

Farkas László: Ki vagy te, Csukás István? Lyukasóra, 1994/4. 4–5. p.

Stefka István: Meseszövés magyar módra. Napi Magyarország, 2000/24. 24. p.

Beszélgetés Csukás Istvánnal. = Költői portrék. 2002. Telekép.

Versek és paródiák

Kalász Márton: Rímes költemény 1986. április 2-ára.(Kicsoda az az én?) Lyukasóra, 1994. ápr.

Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Csukás István: Világvasárnap. = Babérköszörű. Bp. 1987. Móra. (Kozmosz Könyvek.)

Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Csukás István: Egy csudálatos nap. = Ciróka-maróka. Bp. 1995. Ferenczy.

A szakirodalmat összeállította Farkas László.