Csoóri Sándor: Életrajz

Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – Budapest, 2016. szeptember 12.) 

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.

1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.

Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakitelki tanácskozás (1987) előkészítője.

1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért.

1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője volt.

Utolsó éveiben visszavonult életet élt. Hosszan tartó szenvedés után hunyt el 2016. szeptember 12-én, Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1954, 1970 – József Attila-díj

1978, 1990 – Alföld-díj (az Alföld folyóirat nívódíja)

1981 – Herder-díj

1984 – Bibó István-díj

1985, 1995, 2004 – Az Év Könyve-díj

1987 – Déry Tibor-díj

1989 – Fitz József-díj

1990 – a Radnóti Költészeti Biennálé Fődíja

1990 – Kossuth-díj

1990 – a Magvető Könyvkiadó Nívódíja

1995 – Eeva Joenpelto-díj

1997 – Károli Gáspár-díj

1997 – Magyar Örökség Díj

2000 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal

2003 – Arany János-nagydíj

2004 – a Magyar Művészetért Díj

2005 – Magyar Örökség Díj

2006 – Balassi-emlékkard

2008 – Prima Primissima-díj

2012 – Kossuth-nagydíj

2013 – a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja

2014 – a Nemzet Művésze-díj

Az életrajzot Görömbei András írta, kiegészítette a DIA.