Láng Zsolt: Életrajz

Láng Zsolt (1958, Szatmárnémeti)
József Attila-díjas író. 2020-tól Térey János-ösztöndíjas.

Szatmárnémetiben születtem, 1958. október 17-én, a Mérleg jegyében. Asztrológiával foglalkozó barátom szerint a Mérleg jegyű ember igazságos, békeszerető. Eleme a levegő, legfőbb értéknek a szabadságot tartja. Nem szeret konfrontálódni, ezért megalkuvó. Okos. Jó szerető.

Mindebből természetesen semmi nem illik rám. Nem vagyok igazságos, mert elfogultan ítélkezem. A békénél fontosabb, hogy kimondjam, amit gondolok, vagy amit érzek. A négy elem közül nem a levegő, hanem a föld az enyém. Legfőbb értéknek az empátiát, és nem a szabadságot tartom. Imádok konfrontálódni, utálom a megalkuvást, az észnél többre értékelem a képzeletet, amely esztelenségekre ragadtatja magát. A jó szeretőn pedig csak nevetek, mint aki tudja: ki minek gondol, az vagyok annak.

1982-ben kezdtem írni, miután egy impozáns Royal írógép teljesen megigézett. Azóta nagyjából húsz könyvem jelent meg.

Harminckét éves koromig át sem léptem Románia határait. Utána viszont, hála az 1989-es forradalomnak és a különféle ösztöndíjaknak, sokfelé töltöttem hosszabb-rövidebb időt. Kedvenc városaim a nagyvilágban: Berlin, Róma, Zug (Svájc mindenestül), Berkeley (Kalifornia mindenestül), illetve La Paz, ahol még soha nem jártam. Amúgy pedig Várhegyen, egy Marosvásárhelyhez közeli zsákfaluban élek.

1992 óta az írógép helyett számítógépet, illetve laptopot használok. Mostanság szinte kizárólag regényt írok, erre érzek külső és belső késztetést. Örömmel teszem. Az írást csupán egyetlen esetben hagynám abba: ha zenét tudnék szerezni.

(Láng Zsolt, 2023)

A portréfotót Rab Zoltán készítette.