Halmai Tamás: Életrajz

Halmai Tamás (Pécs, 1975. március 15.)

József Attila-díjas költő, esszéista, kritikus. 2025-től Térey János-ösztöndíjas.

*

Harminc éve publikálok változatos műfajokban (versek, prózák, esszék, kritikák, tanulmányok, monográfiák, nyelvészeti jegyzetek, gyerekirodalmi szövegek, interjúk, paródiák, versfordítások…), mintegy nyolcvan önálló könyvem jelent meg. Irodalmi jegyzeteimet rendszeresen közli az Új Ember katolikus hetilap. Szoros szakmai, baráti szálak fűznek a Napút folyóirat és a Cédrus Művészeti Alapítvány sokszínű szellemi köréhez.

Verseimben a metafizikus gondolati költészet hagyományához kapcsolódom, és értelmezőként is elsősorban a modern és a kortárs költészet létbölcseleti vetületei vonzanak, a szakralitás poétikai kultúrája foglalkoztat. A Hölderlin–Rilke–Báthori Csaba-„tengely” orfikus stílusjegyei éppúgy érdekelnek, mint a Babits–Pilinszky–Iancu Laura-szövegvilág keresztényi hangsúlyai. Ösztönzést is innen kapok, amikor egy korszerű versnyelvi metafizika lehetőségeit fürkészem.

Azok helyett írok, akik helyettem élnek, szoktam gondolni. Legjobb eseteimben nem is írok: íratik. Együgyű célzattal: szabadítani, szelídíteni – elsősorban saját benső démonaimat.

Nincs megszólalás, mely ne misszióval érne föl.

Eszköz vagyunk, hogy beszéljen a rózsa.  

(2026)