Kabdebó Lóránt: Életrajz
Budapesten született 1936. augusztus 9-én. Szülei Kabdebó János és Farkas Magda. 1964 óta nős, felesége Dobos Marianne. Gyermekei: Tamás (1965), György (1966).
1958-ban az ELTE BTK magyar–történelem szakán végez. 1962-ben az egyetemi doktori, 1969-ben az irodalomtudomány kandidátusa, majd 1990-ben az irodalomtudomány doktora címet szerzi meg.
1958–70-ben középiskolai tanár Miskolcon. 1962 és 84 között a Napjaink című folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese. 1970–72-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, 1972–89-ben osztályvezetője, 1989–91-ben tudományos tanácsadója. 1989 és 93 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezetője, 1991-től egyetemi tanár. 1993 és 1997 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója, 1997-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. 1990–91-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára. 1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője.
Díjai:
Miskolc Város Irodalmi Díja (1969), a Mikes Kelemen Kör Díja (1983), Miskolc Városért Emlékplakett (1986), Szabó Lőrinc-díj (1989), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990), Herman Ottó-díj (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998. október 23).
Miskolc Város Irodalmi Díja (1969), a Mikes Kelemen Kör Díja (1983), Miskolc Városért Emlékplakett (1986), Szabó Lőrinc-díj (1989), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990), Herman Ottó-díj (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998. október 23).
Fő munkái:
Dayka Gábor költői pályája (1968); Szabó Lőrinc lázadó évtizede (1970); Útkeresés és különbéke (1974); Versek között (1980); Szabó Lőrinc hévizi versfüzete (1980, második kiadás 1997); Szabó Lőrinc (1985); Lakatos István (1986); Az Újhold költői (1988); „A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (1992, második kiadás 1996); Jánosy István (1994); Szabó Lőrinc költészete (2001); Az egymást átjáró hangnemek polifóniája. A cselekvés és önfelépítés korrekciós narrációja Kodolányi János Vízöntő című regényében (Tiszatáj 2001/1).
Dayka Gábor költői pályája (1968); Szabó Lőrinc lázadó évtizede (1970); Útkeresés és különbéke (1974); Versek között (1980); Szabó Lőrinc hévizi versfüzete (1980, második kiadás 1997); Szabó Lőrinc (1985); Lakatos István (1986); Az Újhold költői (1988); „A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (1992, második kiadás 1996); Jánosy István (1994); Szabó Lőrinc költészete (2001); Az egymást átjáró hangnemek polifóniája. A cselekvés és önfelépítés korrekciós narrációja Kodolányi János Vízöntő című regényében (Tiszatáj 2001/1).
Interjúk:
A háborúnak vége lett (1983); A műhely titkai (1984); Sorsfordító pillanatok (1994).
A háborúnak vége lett (1983); A műhely titkai (1984); Sorsfordító pillanatok (1994).
Életmű-interjúk:
Szentkuthy Miklóssal: Frivolitások és hitvallások (1988); Határ Győzővel: Életút I–III. (1993–95).
Szentkuthy Miklóssal: Frivolitások és hitvallások (1988); Határ Győzővel: Életút I–III. (1993–95).
Róla:
Buda Attila: Kabdebó Lóránt bibliográfia. [Miskolc, 2001, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.] 87 p. (Szabó Lőrinc Füzetek 2.)
Buda Attila: Kabdebó Lóránt bibliográfia. [Miskolc, 2001, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.] 87 p. (Szabó Lőrinc Füzetek 2.)
Szabó Lőrinc-dokumentumok:
Naplók, levelek, cikkek (1974); Érlelő diákévek (1979); Harminchat év I–II. (1989–93); Bírákhoz és barátokhoz (1990); Vers és valóság I–II. (1990); Szabó Lőrinc összes versei I–III. (1998).
Naplók, levelek, cikkek (1974); Érlelő diákévek (1979); Harminchat év I–II. (1989–93); Bírákhoz és barátokhoz (1990); Vers és valóság I–II. (1990); Szabó Lőrinc összes versei I–III. (1998).
A Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője 1998-tól, Szabó Lőrinc-szakértő is 1999-től.