Agárdi Péter: Életrajz

1946. április 15-én született Budapesten.
Iskolai végzettség: egyetem, ELTE.
Tudományos fokozat: dr., az irodalomtudomány kandidátusa.
 

MTA Irodalomtudományi Intézete (1970–1975).

MSZMP Központi Bizottságának Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya: munkatársként, majd alosztályvezetőként (1975–1985).

Magyar Rádió: külső munkatársként, szerkesztő-riporterként (1970–1975), majd elnökhelyettesként (1985–1990); a Közalapítvány kuratóriuma elnökeként (1997–2000), elnökhelyetteseként (2002–2004), elnökségi tagjaként (2004–2008).

MTA Lukács György Archívum és Könyvtár: főmunkatársként (1991–2010).

Pécsi Tudományegyetem: óraadóként, egyetemi docensként, majd habilitált egyetemi tanárként (1993–). 2004 őszétől 2011 nyaráig az egyetem Könyvtártudományi Tanszékének vezetője, majd Intézetének igazgatója, valamint a Társadalom- és művelődéstörténeti kari tanszék vezetője a PTE Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán. 2013-tól professor emeritus.

A Lukács György Alapítvány kuratóriumának elnöke (2002–2017).

Szakmai elismerések:

József Attila-díj,  Demény Pál-emlékérem,   Szalai Pál Emlékdíj,   Gábor Andor írói jutalomdíj.

2020 nyaráig több mint 620 publikációja látott napvilágot, egy részük tudományos könyv, tanulmány és recenzió, másik részük tudományos ismeretterjesztő, illetve publicisztikai írás. József Attila 1930 és 1937 közötti tanulmányai és cikkei 2018-as szövegkritikai kiadásának egyik senior szerkesztője.
Munkásságának van egy „hagyatékgondozói” profilja is, ami kéziratőrzési és -gondozási, sajtóarchiválási, könyvszerkesztői teendőket jelent. A jogörökösök és kiadók által felkérve a következő személyek részleges vagy teljes hagyatékának, archívumának a rendezését végezte és végzi: Fejtő Ferenc, Révai József, Illés László, Gyurkó László, Fekete Sándor, Aczél György, Király István, Pándi Pál, Veress Miklós.

 

Rendiség és esztétikum. Gyöngyösi István költői világképe. Bp., 1972. (Kismonográfia.)

A hetvenes évek irodalmáról. Bp., 1979. (Szerk. és tanulmány.)

Révai József: Ifjúkori írások (1917–1919). Bp., 1981. (Szerk. F. Majlát Augusztával.)

Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években. Bp., 1982. (Monográfia.)

Korok, arcok, irányok. Bp., 1985. (Tanulmánykötet.)

Művészet és közösség. Bp., 1985. (Tanulmánykötet.)

Kortársunk, Mónus Illés. Bp., 1992. (Monográfia.)

A három részre szakadó ország. Rendszerváltás és kultúra. Bp., 1992. (Könyvtanulmány.)

Torlódó múlt. József Attila és kortársai. Bp., 1995. (Tanulmánykötet.)

Szöveggyűjtemény a magyar művelődéstörténet tanulmányozásához (1000–1945). Pécs. 1995. (Azóta számos új kiadásban.)

A kultúra sorsa Magyarországon 1985–1996. Bp., 1997. (Könyvtanulmány.)

Művelődéstörténeti szöveggyűjtemény II. Válogatás a magyar művelődés 1945 és 1990 közötti történetének dokumentumaiból. I–II. kötet. Pécs, 1997. (Azóta számos új kiadásban.)

A kultúra mint esélyteremtés, avagy az esélyteremtés kultúrája. Szakmai ajánlások a baloldal művelődés- és médiapolitikai programjához az új évezred elejére. (Szerk. és társszerző.) Bp., 2000. József Attila Alapítvány.

Kunfi Zsigmond. Bp., 2001. (Szövegválogatás és tanulmány.)

Kultúra és média a magyar ezredfordulón. (Tanulmányok.) Pécs, 2002.

Magyar kultúra és média a XXI. század elején. (Tanulmányok.) Pécs, 2005.

Bródy Sándor utca 5–7. Rádió és médiapolitika a XXI. század elején. (Tanulmányok, vitacikkek.) Bp., 2005.

„…a multat be kell vallani”. Nemzeti kultúra − baloldali tradíció. Bp., 2006. (Tanulmányok.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2007−2013. Pécs, 2008. február 20. 112 p.

Fejtő Ferenc testamentuma . Bp., 2009. (Tanulmánykötet.)

József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája. Bp., 2010. (Monográfia.)