Tolnai Ottó: Szakirodalom

Monográfiák, tanulmánykötetek

Thomka Beáta: Tolnai Ottó. Pozsony. 1994. Kalligram.

Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Mikola Gyöngyi: A Nagy Konstelláció. Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához. Pécs. 2005. Alexandra. (Szignatúra Könyvek.)

Tanulmányok, bírálatok

Herceg János: A költészet antitézise. (Tolnai Ottó: Sirálymellcsont.) 7 Nap, 1968/2. 2. p.

Szeli István: A Híd-díjas költőről. (Tolnai Ottó: Sirálymellcsont. Híd-díj.) Magyar Szó, 1968/3. 17. p.

Végel László: Tolnai Ottó költészete. Híd, 1968/4.

Bányai János: Szeplőtelen kis gépek, csöpp fejedelmi jelvények. Híd, 1968/7.

Podolszki József: Egy megújhodó mozgalom előhírnöke. (Tolnai Ottó: Szeplőtelen kis gépek...) Magyar Szó, 1968/10.

Bori Imre: Rovarház. Magyar Szó, 1970/2. 1. p.

Bányai János: Szöveg és írás. (Tolnai Ottó: Rovarház.) Híd, 1970/5.

Tomán László: A szabadság sajtüregei. (Tolnai Ottó: Agyonvert csipke.) Híd, 1970/6.

Thomka Beáta: Szövegolvasás. (W) Új Symposion, 1971. 71–72. p.

Bori Imre: Drámák – színpad nélkül. Magyar Szó, 1971/8. 7. p.

Juhász Erzsébet: Egyensúly ferde síkban. (Tolnai Ottó: Gogol halála.) Új Symposion, 1973. 94. p.

Thomka Beáta: Tiszta darabokra hullva. (Tolnai Ottó: Legyek karfiol.) Új Symposion, 1973. 103. p.

Bányai János: A semmiségek custosa. (Tolnai Ottó: Gogol halála.) Magyar Szó, 1973/5. 31. p.

Herceg János: Fanyar prózai fintorok. (Tolnai Ottó: Gogol halála.) Üzenet, 1973/6.

Bányai János: Tárgyak és képek. (Tolnai Ottó: Legyek karfiol.) Magyar Szó, 1973/11. 24. p.

Gerold László: A költő drámája. (Tolnai Ottó: A tűzálló esernyő.) Új Symposion, 1974. 111–112. p.

Utasi Csaba: A Lola-versektől a Gerilla-dalokig. Tanulmányok. Újvidék, 1974/4.

Kopeczky Csaba: A vers térbeli konstrukciója. Üzenet, 1974/12.

Bori Imre: Tolnai Ottó. = Irodalmunk évszázadai. Újvidék. 1975. Forum.

Végel László: Korszerűség, paradoxon, játék. = V. L.: A vers kihívása. Esszék jugoszláviai magyar költőkről. Újvidék. 1975. Forum.

Aćin, Jovica: A regény mint pókháló, vagy Tolnai Ottó Rovarháza. Új Symposion, 1976/138.

Utasi Csaba: Visszfények játéka. Híd, 1976/12.

Bányai János: Az improvizáció hatalma. = Könyv és kritika. Újvidék. 1977. Forum.

Csányi Erzsébet: Az iktatott nyúl. Új Symposion, 1977. 145. p.

Bányai János: Csüng az ének-ón. (Tolnai Ottó: Világpor.) Híd, 1977/2.

Bányai János: Szerkesztői kommentár. (Tolnai Ottó: Celebesz Celebesz nélkül.) Híd, 1977/2.

Végel László: Tolnai hollandul. Magyar Szó, 1977/9. 24. p.

Danyi Magdolna: Comedia dell' istoria. (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Új Symposion, 1979. 169–170. p.

Végel László: Feljegyzések a hátsó sorokból. Új Symposion, 1979. 169–170. p.

Szepesi Attila: Vívódás a szó azonosságáért. (Tolnai Ottó: Versek.) Új Írás, 1979/4.

Thomka Beáta: Létélmény és regényforma. Az új jugoszláv magyar regény formaproblémái. = T. B.: Narráció és reflexió. Újvidék. 1980. Forum.

Csáki Judit: Ha sokan láthatnák... (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Népszava, 1980. okt. 11.

Szekrényessy Júlia: Csömöre bácsi csömöre. (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Élet és Irodalom, 1980. okt. 18.

Egyed Péter: Margó. Utunk, 1981/3. 13. p.

Thomka Beáta: A szabad ötlet poétikája felé. Híd, 1981/3.

Csordás Gábor: Tolnai Ottó: Világpor. Forrás, 1981/4.

Szeli István: Újjáteremtés és szintézis. (Tolnai Ottó: Világpor. Híd-díj.) Magyar Szó, 1981/5. 16.

Bori Imre: Tolnai Ottó. = A jugoszláviai magyar irodalom rövid története. Újvidék. 1982. Forum. = 1993.

Bosnyák István: Az esztétizmus politikumától a radikális esztétizmusig. = Szóakció II. Újvidék, 1982. Forum.

Csordás Mihály: Színházi kultúránk búvópatakjai. (Tolnai Ottó: Bayer-aszpirin.) Üzenet, 1982/3.

Gilevski, Pascal: Tolnai Ottó – a Világpor költője. Tiszatáj, 1982/3.

Szakolczay Lajos: Vándor a lisztsivatagban. (Tolnai Ottó: Világpor.) Tiszatáj, 1982/5.

Thomka Beáta: Tolnai Ottó: Virágpor. Kortárs, 1982/7.

Szakolczay Lajos: Színházi esték Újvidéken. (Tolnai Ottó: Bayer-aszpirin.) Mozgó Világ, 1982/8.

Albert Pál: A falvakon át, a falvak felett... (Tolnai Ottó: Orfeusz létrái a párizsi Jel Színház előadásában.) Szivárvány, 1983/1. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 226–231. p.

Borcsa János: „az, amit versben senki még.” Tolnai Ottó költészetéről. Korunk, 1983/2.

Aczél Géza: Tolnai Ottó válogatott versei. (Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz.) Alföld, 1983/3.

Cselényi László: Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz. Hét, 1983/34.

Jovanov, Svetislav: Godot mint térképész.Az egzisztencia és a történelem Tolnai Végel(ő)adásában. Híd, 1983/7–8.

Székely Ákos: Vidéki Orfeusz. Életünk, 1983/10.

Szajbély Mihály: A tata versei. Vagy tán Károly írta őket? (Tolnai Ottó: Elefántpuszi.) Mozgó Világ, 1983/11. 40–41. p.

Szakolczay Lajos: Végeladás. = Sz. L.: Dunának, Oltnak... Tanulmányok. Bp. 1984. Szépirodalmi.

Pomogáts Béla: Változatok avantgarde-ra. (Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz.) Új Írás, 1984/3.

Losoncz Alpár: A totalizálódott irónia lírája. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Híd, 1984/4.

Bartuc Gabriella: Angyalmarás. (Tolnai Ottó: Bayer-aszpirin.) Magyar Szó, 1984/5. 17. p.

Csűrös Miklós: Vidéki Orfeusz. Tolnai Ottó válogatott verseiről. Vigilia, 1984/12.

Csontos Sándor: Újvidéki üzenetek. (Tolnai Ottó: Virág utca 3.) Új Írás, 1985/3. 127–128. p.

Reményi József Tamás: Virág utca 3. Kritika, 1985/3. = R. J. T.: Sinistrától Ibusárig. Irodalmi kalauz. Bp. 1998. Orpheusz, 38–55. p.

Bartuc Gabriella: „Én ordítoztam a dobozban!” (Tolnai Ottó: Briliáns.) Magyar Szó, 1985/5. 25. p.

Fekete J. József: A zsilett-próza metszéspontjai. (Tolnai Ottó: Virág utca 3.) Új Symposion, 1985/5–6.

Herceg János: A helyi színekről. (Tolnai Ottó: Virág utca 3.) Élet és Irodalom, 1986/5. 16. p.

Botlik József: Tonalitás -tolnaitás-totalitás. Forrás, 1986/2. 67–70. p.

Herceg János: Tolnai Ottó új könyvéről. (Tolnai Ottó: Gyökérrágó.) Magyar Szó, 1986/6. 1. p.

Kurdi Imre: Brutális bukolikák. (Tolnai Ottó: Gyökérrágó.) Harmadkor, 1986/6.

Zalán Tibor: Puhán felkent vázlatok. (Tolnai Ottó: Gyökérrágó.) Élet és Irodalom, 1986. júl. 25.

Botlik József: Gyökérrágó. Forrás, 1987/8.

Deák László: Sötét briliáns. (Tolnai Ottó: Prózák könyve.) Élet és Irodalom, 1988/4.

Mák Ferenc: Ki véd meg engem? (Versértelmezési kísérlet – Aperszű.) Üzenet, 1988/3.

Pályi András: Prózák könyve. Kortárs, 1988/3. 160–163. p. = „Az irodalom aktivitása”. P. A.: Képzelet és kánon. Esszék, kritikák. Pozsony. 2002. Kalligram, 280–284. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Mák Ferenc: Kultúrateremtő folyamatok a sorskérdések billenőjén. Tolnai Ottó: Prózák könyve. Forrás, 1988/5. 78–84. p.

Szekrényessy Júlia: Próba-drámák. Élet és Irodalom, 1988. máj. 15.

Pintér Lajos: „Didergő limlomok”. Tolnai Ottó verseiről. = P. L.: A vadszeder útján. Bp. 1989. Magvető.

Szakolczay Lajos: Virág utca 3. = Sz. L.: Ötágú síp. Esszék, tanulmányok, kritikák. Bp. 1989. Magvető.

Csuhai István: Vagyok, valahol. (Tolnai Ottó: Prózák könyve.) Jelenkor, 1989/1. 5–7. p.

Mák Ferenc: „Udvari bolond se leszesz már”. Tolnai Ottó verseiről. Jelenkor, 1990/1.

Szajbély Mihály: Lilába hajolni roppant veszélyes. Tolnai Ottó (ál-) gyermekverseiről. Életünk, 1990/8. 643–647. p.

Villányi László: Tolnai Ottó prózája. Életünk, 1990/8. 648–652. p.

Tóth Zsolt: A líra prózai lehetőségei. Tolnai Ottó regényei és novellái. Új Írás, 1991/5. 98–107. p.

Gerliczky András: A megértő mód írója. Tolnai Ottó prózájáról. Alföld, 1991/10. 64–70. p.

Thomka Beáta: Előszó. = Tolnai Ottó: A meztelen bohóc. Képzőművészeti írások. Újvidék. 1992. Forum.

Bogdán László: A vidéki Orfeusz avagy Habakukk Magyarkanizsán. A Hét, 1992/7. 9. p.

Emőkey István: „Dumdum-dalok”. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Magyar Napló, 1992/17.

Reményi József Tamás: A kanizsai Pieta. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok; árvacsáth.) Kortárs, 1992/8. 111–114. p.

Kun Árpád: Kurva kemény lény a hattyú. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Holmi, 1992/10.

Mák Ferenc: árvacsáth. Forrás, 1992/10.

Mikola Gyöngyi: A gyönggyel töltött browning. Nappali Ház, 1993/2.

Piszár Ágnes: Tágas semmikék. Fragmentumok Tolnai Ottó költészetének értelmezéséhez. Nappali Ház, 1993/2. 102–103. p.

Thomka Beáta: Megéledő metaforák. Tolnai Ottó művészete I–II–III. Jelenkor, 1993/2.; /3.; /4.

Pomogáts Béla: Tolnai Ottó versei. Vigilia, 1993/3. 235. p.

Török Adél: Kibillenés. (Tolnai Ottó: Könyökkanyar.) Helikon (Kolozsvár), 1993/15. 10. p.

Gyarmati László: Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok. Kritika, 1993/8.

Darvasi László: Tata, JAK-tábor. Élet és Irodalom, 1993. szept. 3.

Pomogáts Béla: Orfeusz új lantja. (Tolnai Ottó: Versek könyve.) Magyar Napló, 1993/11. 26. p.

Ágh István: Fekete létrán azúrba. (Tolnai Ottó: Versek könyve.) Kortárs, 1993/12. 83–88. p.

Esterházy Péter: A konverzáció kedve. = E. P.: Egy kékharisnya följegyzései. Bp. 1994. Magvető.

Utasi Csilla: A nem létező. Tolnai Ottó Wilhelm-dalairól. = U. Cs.: A fekete hold. Újvidék. 1994. JMMT.

Juhász Erzsébet: Tolnai Ottó: Gyökérrágó. = J. E.: Állomáskeresésben. Pécs. 1994. Jelenkor, 90–92. p.

Bazsányi Sándor: Üres álcák fonákja. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Alföld, 1994/1.

Utasi Csilla: A Symposion-líra értelmezéséhez. Tolnai Ottó és Domonkos István pályakezdéséről. Alföld, 1994/1. 66–75. p.

Ladányi István: Lexicon O. T. – egy szócikk megkísértése. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Tiszatáj, 1994/4.

Magyar Zoltán: Emlékek burjánzó árvasága. (Tolnai Ottó: árvacsáth.) Jelenkor, 1994/9.

Mikola Gyöngyi: A kanizsai márványbánya. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Jelenkor, 1994/9.

Thomka Beáta: Felvállalt hagyomány. Tolnai Ottó: árvacsáth. Irodalmi Szemle (Pozsony), 1994/10. 46–57. p.

Darvasi László (Szív Ernő): Tolnai Ottó ötvenhárom ceruzarajza. Élet és Irodalom, 1994. nov. 11. 3. p.

Vajda Gábor: A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjainkig. Bp. 1995. Bereményi, 155–158. p.

Gulyás Gábor: A költő alteregói avagy a Tolnai-kaland. Műhely, 1995/5. 43–44. p.

Szilágyi Márton: Bácskai porban és azúrban. (Tolnai Ottó: Kékítőgolyó.) Alföld, 1995/8. 68–72. p. = Sz. M.: Kritikai berek. Bp. 1995. JAK, 123–129. p. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 167–175. p.

Kálmán C. György: Az ég vizében. (Tolnai Ottó: Kékítőgolyó. Új prózák könyve.) Beszélő, 1995/9. 33–34. p. = K. C. Gy.: Mű- és valódi élvezetek. Pécs. 2002. Jelenkor, 84–88. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 176–180. p.

Pomogáts Béla: Modern költő konzervatív térben. Tolnai Ottó lírájáról. Kortárs, 1995/12. 81–91. p. = P. B.: Változatok az avantgárdra. Bp. 214–222. p.

Reményi József Tamás: Árvacsáth, Galambtojásnyi. = R. J. T. – Tarján Tamás: Magyar irodalom 1945–1995. Műelemzések. Bp. 1996. Corvina, 82–87. p.

Vajda Gábor: Azonosulások. Tolnai Ottó: árvacsáth. – Fáziskésésben. Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok. = V. G.: Lefojtottság. Bírálatok a vajdasági magyar költők köteteiről. Szabadka. 1996. Szabadegyetem, 45–49. p.

Kemsei István: Az olvasat csapdái. (Tolnai Ottó: Új prózák könyve.) Műhely, 1996/5. 53–54. p. = K. I.: Valamennyi időnk. Bp. 2002. Orpheusz, 187–191. p.

Radnóti Zsuzsa: Magányra ítélve. (Tolnai Ottó drámáiról.) Alföld, 1996/11.

Szajbély Mihály: Tolnai Ottó kék poétikája – duplarecensio. = Sz. M.: Álmok álmodói. Irodalomtörténeti tanulmányok. Bp. 1997. Magvető, 215–225. p.

Thomka Beáta: Itt megy a határ.Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Élet és Irodalom, 1997. jan. 3. 15. p.

Márton László: A kijelentés, amint gesztussá alakul. (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Holmi, 1997/4. 508–584. p. = M. L.: Az áhítatos embergép. Pécs. 1999. Jelenkor, 211–216. p.

Balog József: „Valaki felszakíthatta”. (Tolnai Ottó: Rothadt márvány. Jugoplasztika.) Élet és Irodalom, 1997/25. (jún. 20.) 14. p.

Mikola Gyöngyi: A nagy konstelláció. (Tolnai Ottó hatvan éves.) Jelenkor, 1997/7–8.

Füzi László: Kis „semmisek” az új Tolnai-lexikonból. (Tolnai Ottó: Rothadt márvány.) Jelenkor, 1997/12. 1253–1255. p.

Tömöry Péter: Vajdasági magyar dráma Kecskeméten. Végel(ő)adás. Forrás, 1997/12. 75–77. p.

Visky András: Angyali és könyörtelen. Szempontok Tolnai Ottó totális színházának értelmezéséhez. Jelenkor, 1997/12. 1248–1252. p. = V. A.: Írni és (nem) rendezni. Kolozsvár, 2002. Koiónia. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 232–239. p.

Vasadi Péter: Darált gyöngy (azaz gyöngysor) a szavak közt. = V. P.: Üdvösség ideje. Bp. 1998. Széphalom, 142–145. p.

Schein Gábor: Tolnai Ottó: Rothadt márvány (jugoplasztika). Élet és Irodalom, 1998. febr. 20. 13. p.

Milovan Miković: A rothadt márványról. (Tolnai Ottó: Rothadt márvány.) Üzenet, 1998. márc. 107–113. p.

Pomogáts Béla: Vitéz nagyanyám. = P. B.: Szövegközelben. Verselemzések századunk magyar lírájából. Bp. 1999. Krónika Nova, 267–275. p.

Szakolczay Lajos: Közép-európai tébolyda. (Tolnai Ottó: Paripacitrom.) = Sz. L.: Korforduló. Bp. 1999. Széphalom, 353–355. p.

Csányi Erzsébet: Titkosírás. Tolnai Ottó: Rovarház. = Világirodalmi kontúr. Újvidék. 2000. Forum.

Lator László: Laudáció Tolnai Ottóról. Műhely, 2000/6. 79. p.

Bori Imre: Künn a farkas, benn a költő. (Tolnai Ottó: Versek könyve.) Híd, 2000/6–7. 383–385. p.

Reményi József Tamás: Szócikkek a Tolnai-lexikonból. Élet és Irodalom, 2000. júl. 7. 9. p.

Csuhai István: „Vagy hát valamiképpen mégis” – Briliáns, Mi lesz, ha összeragadunk, mint a kutyák? Jelenkor, 2000/7–8. 746–749. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 181–189. p.

Cselényi László: Sokágú síp. Barangolás az újabb magyar irodalomban. Dunaszerdahely. 2001. Lilium Aurum, 211–214. p.

Grecsó Krisztián: Olyan jó, mikor megy. Töprengésfoszlányok Tolnai Ottó A gyönggyel töltött browning című versének ürügyén. Üzenet (Szabadka), 2001. Tavasz. 213–217. p.

Menyhért Anna: A katalekták otthontalansága. (Tolnai Ottó: Balkáni babér.) Élet és Irodalom, 2001. jún. 22. 25. p.

Mikola Gyöngyi: „A babérnak amit suttogni tanított”. (Tolnai Ottó: Balkáni babér.) Üzenet, 2001. Nyár.

Utasi Csilla: Babérkönyv. Tolnai Ottó: Balkáni babér. Bárka, 2001/9–10. 123–125. p.

Varga Mátyás: Én tudom szeretni az égboltot. Tolnai Ottó: Balkáni babér. Új Forrás, 2001/10. 65–67. p. = V. M.: Nyitott rítusok. Kortársunk-e a művészet? Bp. 2008. Vigilia, 157–161. p.

Acsai Roland: Poszeidon pillanata. (Tolnai Ottó: Balkáni babér.) Alföld, 2002/3. 91. p.

Deák László: Laudáció Tolnai Ottóról (Radnóti-díj 2000.) = Versmondó, 2002. máj. 27. p.

Keresztury Tibor: „Lőttek az egésznek”. (Tolnai Ottó: Balkáni babér. Katalekták.) Jelenkor, 2002/11. 1198–1200. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 33–37. p.

Csányi Erzsébet: Irodalmi árterületek. = A perifériáról a centrum. Szerk.: V. Gilbert Edit. Pécs. 2003. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Thomka Beáta: Finom adogatás. = T. B.: Glosszárium. Debrecen. 2003. Csokonai. (Alföld Könyvek.) = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Vasy Géza: Versekhez közelítve VI. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok, árvacsáth, Versek könyve.) = V. G.: Költői világok. Bp. 2003. Írók Szakszervezete, 419–427. p.

Piszár Ágnes: A semminél alig több. Tolnai Ottó: Balkáni babér. Eső, 2003/3. 120–121. p.

Szajbély Mihály: Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkájának alakulástörténetéről. Tiszatáj, 2003/10. 64–70. p. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 133–144. p.

Virág Zoltán: Az azúr enciklopedistája. Forrás, 2003/11. 114–118. p. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 38–48. p.

Seregi Tamás: A heterogenitás mint tisztaság? Tolnai Ottó költészetéről a Balkáni babér című kötet kapcsán. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 13–32. p.

Ladányi István: Az Adria Tolnai Ottó költészetében, különös tekintettel a Balkáni babérra. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 49–69. p.

Szextett. Beszélgetés a Balkáni babér c. kötetről. (Gács Anna, Harcos Bálint, Jánossy Lajos, Menyhért Anna, Szirák Péter, Térey János, Tolnai Ottó). Szerk.: Nagy Gabriella. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 77–99. p.

Acsai Roland: „Minden beőröltetett”. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 103–111. p.

Utasi Csilla: Éjjeli halászat. Töredék Tolnai Ottó költészetéről. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 115–129. p.

Mikola Gyöngyi: A Tolnai-féle „ön-design”. Közelítések az újabb Tolnai-próza szubjektumkoncepciójának értelmezéséhez. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 190–210. p. = M. Gy.: A Nagy Konstelláció. Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához. Pécs. 2005. Alexandra, 71–89. p. (Szignatúra Könyvek.)

Csányi Erzsébet: Régiók létesítése. Tolnai Ottó Tomaž Šalamuna. = A perifériáról a centrum. 2004. 31–35. p.

Mikola Gyöngyi: Nyomozás a regény után. (Tolnai Ottó: Teatojást tart felettünk egy levágott kéz.) Kalligram, 2004/1. 5–8. p.

Gyarmati Kata: Bezárult határok. (Tolnai Ottó drámáiról.) Symposion, 2004/39–40. 45–60. p.

Bertók Beatrix: Tolnai Ottó: Prózák könyve. Látó, 2004/12.

Harkai Vass Éva: Az avantgárd diskurzus Tolnai Ottó költészetében. = H. V. É.: Rések és korosztályok. Irodalmi tanulmányok, kritikák. Újvidék. 2005. Forum, 151–157. p.

Hózsa Éva: Az áruházi detektívtől a bőrönd-szembesülésekig. Tolnai-dilemmák. = Kontextus. Összehasonlító irodalomtudományi tanulmányok. Szerk.: Csányi Erzsébet. Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. Újvidék. 2005. 59–68. p.

Pomogáts Béla: Tolnai Ottó költészetéről. = P. B.: A szigettenger költészete. A magyar líra a huszadik század utolsó évtizedeiben. Bp. 2005. Littera Nova, 307–315. p.

Csordás Gábor: A világ Olivér szerint. Tolnai Ottóról németeknek. Élet és Irodalom, 2005. jan. 28. 10. p.

P. Müller Péter: Se. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) Echo. Kritikai szemle, 2005/1. 47. p.

Szerbhorvát György: Tolnai Ottó kapta az idei Irodalmi Díjat. Népszabadság, 2005. febr. 17. 12. p.

Pintér Lajos: Üzenet: vers. Magyar Napló, 2005/3. 9. p.

Kántor Lajos: Az elfogulatlanság esztétikája. Tolnai Ottó Magyar Irodalmi Díjáról. Forrás, 2005/4. 105–107. p.

Kardos András: A görbe gríz. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) Alföld, 2005/5. 79. p.

Kőrösi Zoltán: A Tolnai-csipke. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) Jelenkor, 2005/5.

Kántor Lajos: Tolnai Ottó glóbusza – enciklopédia vagy pókháló. Korunk, 2005/6. 73–76. p.

Orcsik Roland: Mi a zsír? Tolnai Ottó Költő disznózsírból c. könyvéről. Forrás, 2005/10. 107–112. p.

Poszler György: Tolnai Ottó: Költő disznózsírból. Kritika, 2005/11. 22–23. p.

Förköli Gábor: Fikció és dokumentaritás Tolnai Ottó interjúkötetében. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) = Adsumus V. Tanulmányok a VII. Eötvös Konferencia előadásaiból. Szerk.: Förköli Gábor, Sági Tamás. Bp. 2006. ELTE Eötvös József Kollegium. 81–89. p.

Csányi Erzsébet: Interkulturális kontextualizáció – a kódolás fordulata: nyelvi és képi narráció Tolnai Ottónál. Hungarológiai Közlemények 37. (2006.) Kultúra, nemzet, identitás 44–50. p.

Mikola Gyöngyi: Utószó. = Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Zenta. 2006. zEtna, 229–236. p.

Csányi Erzsébet: Vajdaság: az átalakulás tégelye. Kulturális kódok deltája Tolnai Ottó prózájában. Vár ucca műhely, 2006/2. 18–21. p.

Fekete J. József: „Mint a szitakötő segge.”Tolnai konfesszió(k.) VárUcca Műhely, 2006/2. 28–34. p.

Mihálka Réka: „Mint egy vak kismacskát...” Tolnai Ottó Végel(ő)adás c. drámája. Iskolakultúra, 2006/2. 96–104. p.

Thomka Beáta: Egy Tolnai-metafora visszavezetése. A delta lehetséges poétikai redukciója. VárUcca Műhely, 2006/2. 22–27. p.

Mikola Gyöngyi: Ember-alakzatok Tolnai Ottó újabb prózájában. Pannonhalmi Szemle, 2006/3. 98–102. p.

Mikola Gyöngyi: A Kék és a Rózsaszín. Tolnai Ottó gyermekkönyveiről. Forrás, 2006/7 – 8. = „Kicsi versek”. (Gyermekek és irodalom.) 159–166. p.

Fekete J. József: „Tisztára súrolt kisvilág.” (Tolnai Ottó műveiről.) Új Forrás, 2006/8.

Mikola Gyöngyi: A szépség szóródása. Utószó Tolnai Ottó legszebb verseihez. Pozsony. 2007. AB-ART, 67–77. p.

Nagy Boglárka: Belebeszél minden. Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. = N. B.: Vándorló történetek. Kritikák a kortárs magyar irodalomról. Bp. 2007. Kijárat, 41–45. p.

Ócsai Éva: Az emlékezés és a képzelet labirintusában. (Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben.) Műhely, 2007/1. 76–77. p.

Rudaš Jutka: A Disznózsírt olvasva. (Tolnai Ottó könyvéről.) Európai Utas, 2007/3–4. 79–84. p.

Sirbik Attila: A lehetetlenség próbája. (Tolnai Ottó: Feljegyzések a vég tónusához.) A Hét, 2007/10. 7.

Lábadi Zsombor: A Másik Balkán. Tolnai Ottó Balkáni babér c. kötetéről. = JelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti és médiaközi kutatások. Szerk.: Csányi Erzsébet. Újvidék. 2008. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, 49–64. p.

Novák Anikó: A hattyú színeváltozása. A hattyú motívuma Tolnai Ottó művészetében. = JelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti és médiaközi kutatások. Szerk.: Csányi Erzsébet. Újvidék. 2008. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, 65–82. p.

Ispánovics Csapó Julianna: Tolnai szerb/horvát olvasói. = JelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti és médiaközi kutatások. Szerk.: Csányi Erzsébet. Újvidék. 2008. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, 83–92. p.

Bence Erika: Tolnai-tárgylexikon. (Tolnai Ottó: A pompeji szerelmesek.) Híd, 2008/2. 75. p.

Thomka Beáta: Aprózás, kispróza, kézművesség. Tolnai Ottó: Grenadírmars. Jelenkor, 2008/10. 1166–1172. p.

Bodor Béla: Egy kis ízelt opus. (Tolnai Ottó: Grenadírmars.) Alföld, 2009/2. 108–112. p.

Ménesi Gábor: Vég utáni látkép. (Tolnai Ottó két kötetéről.) Új Forrás, 2009/2.

Mihálka Réka: Illesztési pontok. Tolnai Ottó drámáinak világ- és magyar irodalmi előzményei. Műhely, 2009/3. 57–67. p.

Takács Ferenc: Az anatómus. Tolnai Ottó: Grenadírmars. Mozgó Világ, 2009/5. 121–124. p.

Mihálka Réka: A szubjektum ereklyéi. Tolnai Ottó tárgyiassága drámáinak tükrében. Jelenkor, 2009/6. 651–661. p.

Novák Anikó: Milyen színű a vég tónusa? (Tolnai Ottó: Feljegyzések a vég tónusához.) Tiszatáj, 2009/8. 105–108. p.

Murzsa Tímea: Palicsi Ágoston története. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek – A két steril pohár.) Forrás, 2019/4. 123-125. p.

Angyalosi Gergely: Szövegek nemezelődése. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek. A két steril pohár.) Jelenkor, 2020/5. 560-562 p.

Förköli Gábor: Egy intimpista gyászmunkája. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója.) kulter.hu, 2021. júl. 15.

Darida Veronika: Beszélgetésregény. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója.) ÉS, 2021. szept. 3.

Beszélgetések, interjúk

Egy düreri fűcsomó. Tolnai Ottóval beszélget Csuhai István. Alföld, 1994/1. 40–53. p.

Tolnai Ottó: Rózsaszín flastrom. A beszélgetést lejegyezte Pozsik László. = Rózsaszín flastrom. Beszélgetések vajdasági írókkal. (Szerk. és az utószót írta: Szajbély Mihály). Szeged. 1995. JATE Szláv Filológiai Tanszék. 61–73. p.

„Az életem folyamán mindig a filozófust kerestem”. Ráday Eszter beszélgetése. Élet és Irodalom, 1997. jún. 20. 6–7. p.

Tolnai Ottó – Parti Nagy Lajos: A műtörténésznő krumplit szedett künn a sáros földeken. Beszélgetés. Magyar Lettre Internationale, 1999. Nyár.

Buda György – Tolnai Ottó: Magyar irodalom kerülőutakon. Buda György és Tolnai Ottó beszélgetése költészetről, fordításról, az író-fordító kapcsolatról. Szépirodalmi Figyelő, 2003/4. 121–129. p.

Sirbik Attila: Előszó helyett. Költő, disznózsír, tenger. Interjú Tolnai Ottóval. Online. www.zetna.org/zek/folyoiratok/90/sirbik2.html

A vörös és a fehér szamár, avagy a határzónák intenzitivitása. Tolnai Ottóval beszélget Virág Zoltán. Forrás, 2006/2. 3–17. p.

A szakirodalmat – Thomka Beáta és Szabó Hajnal bibliográfiáinak felhasználásával – összeállította Mikola Gyöngyi.