Somlyó György: Szakirodalom

Önálló kötet

Csányi László: Somlyó György. Monográfia. Bp. 1988. Akadémiai, 193 p. (Kortársaink.)

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Baráth Ferenc: A kor ellen. Somlyó György versei. Nyugat, 1939/II. 120. p.

Bóka László: Somlyó György: Adonis siratása. Magyar Csillag, 1942/II. 118. p.

Baránszky-Jób László: Új Valéry-fordítások. (Somlyó György fordításairól.) Magyarok, 1946. 557–559. p.

Sőtér István: Somlyó György. = S. I.: Négy nemzedék. Bp. 1948. Parnasszus, 268. p.

Devecseri Gábor: Somlyó György: A béke erdeje. Csillag, 1952. 470–475. p.

Eörsi István: Somlyó György: A béke erdeje. Csillag, 1952. 475–476. p.

Király István: Somlyó György: A béke erdeje. Csillag, 1952. 477–478. p.

Szabolcsi Miklós: Somlyó György: A béke erdeje. Irodalmi Újság, 1952. febr. 14. 5. p.

Nagy Péter: Vallomás a békéről. Irodalmi Újság, 1953. máj. 21. p.

Aczél Tamás: Somlyó György: A Visztula sellője. Csillag, 1955. 682–683. p.

Bölöni György: Somlyó György: Jegenyék a parton. Csillag, 1955. 2336–2338. p.

Görgey Gábor: Somlyó György: Talizmán. Magyar Nemzet, 1956. aug. 9.

Nagy Péter: Somlyó György: Emlék a jelenről. Esti Hírlap, 1958. aug. 10.

Szabolcsi Miklós: A modern francia költészet Somlyó György műfordításainak tükrében. (Somlyó György: Szélrózsa 1.) Nagyvilág, 1959. 759–763. p.

Ungvári Tamás: Somlyó György: Ami élni segít. Magyar Nemzet, 1960. okt. 12.

Szerdahelyi István: Somlyó György: Szélrózsa. Könyvtáros, 1961. 115–116. p.

Hubay Miklós: Somlyó György: Miért hal meg az ember? Élet és Irodalom, 1962. ápr. 28. 9. p.

B. Nagy László: Somlyó György: A költészet évadai. Kritika, 1963/4. 53–55. p.

Rónay György: Somlyó György új fordításai. (Somlyó György: Szélrózsa 1.) Nagyvilág, 1963. 432–438. p.

Garai Gábor: Küzdelem a teljességért. (Somlyó György: Szemfényvesztő fügefa.) Élet és Irodalom, 1964. febr. 29. 6. p.

Tamás Attila: Somlyó György: Szemfényvesztő fügefa. Kortárs, 1964. 819. p.

Fodor András: Somlyó Györgyről. A Könyv, 1965. 85–86. p.

Kiss Ferenc: Gondolatok a kritikáról. Somlyó György esszéinek margójára. (Somlyó György: A költészet évadai.) Jelenkor, 1965. 178–182. p.

Rónay György: Az olvasó naplója. Somlyó György: Tó fölött, ég alatt. Vigilia, 1965. 300–305. p.

Sinka Erzsébet: Somlyó György: A költészet évadai. Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 268–269. p.

Devecseri Gábor: Szélrózsa. Látogatóban Somlyó Györgynél. Tükör, 1966. febr. 8. 10–11. p.

Garai Gábor: Somlyó György: Szélrózsa 2. Nagyvilág, 1966. 929–931. p.

Abody Béla: Somlyó György: Tó fölött, ég alatt. A Könyv, 1968/8. 26–27. p.

Rónay György: Az olvasó naplója.Somlyó György: Mesék a mesék ellen. Vigilia, 1968. 200–202. p.

Vas István: Egy naiv költő. Kortárs, 1968. 1328–1331. p.

Lengyel Balázs: Somlyó György: A költészet évadai. Kortárs, 1969. márc. 316–319. p.

Rónay László: Somlyó György: Füst Milán. Kritika, 1969. nov. 56–57. p.

Pór Péter: Somlyó György: Füst Milán. Valóság, 1970. febr. 100–102. p.

Rónay György: A tükör és a tükörkép. Somlyó György: Hármastükör. Élet és Irodalom, 1970/26.

Örkény István: Hol kezdődik a mi korunk? Somlyó György: Hármastükör. Új Írás, 1970. szept. 121–123. p.

Juhász Ferenc: A mesét-nem-akaró költő magány. (Somlyó György „meséiről”.) = J. F.: Vázlat a mindenségről. Bp. 1970. Szépirodalmi. 116–124. p.

Vadas József: „Ez” és „az”. Somlyó György válogatott műveiről. Irodalomtörténet, 1971/1. 190–198. p.

Alföldy Jenő: Ízlések és ítéletek. Somlyó György: A költészet évadai. Alföld, 1972. febr. 84–86. p.

Tandori Dezső: „Mint az ember egy mesében.” Napjaink, 1972. júl. 10. p.

Ágh István: Hódító hódoltjaiban. Élet és Irodalom, 1973.

Garai Gábor: A szélrózsa minden irányában. Új Írás, 1974. febr. 115–117. p.

Orbán Ottó: Szélrózsa. Somlyó György összegyűjtött versfordításai. Nagyvilág, 1974. jún. 946–948. p.

Gachot, François: Mesék a mese ellen. Nagyvilág, 1974. 1428–1429. p.

Örkény István: Somlyó György regényéről. (Somlyó György: Árnyjáték.) Kortárs, 1974. aug. 1309–1310. p.

Hajdú Ráfis Gábor: A rögtönzések negyedik könyve. (Somlyó György: A költészet évadai.) Népszabadság, 1975. nov. 20.

Alexa Károly: Két szó között. (Somlyó György: A költészet évadai.) Kritika, 1976. júl. 23–24. p.

Bokor László: Somlyó György: Két szó között. Kortárs, 1976. szept. 1491–1492. p.

Lengyel Balázs: Somlyó György újabb tanulmányai. Nagyvilág, 1976. 1581–1584. p.

Tandori Dezső: Somlyó György: Épp ez. Kortárs, 1977. jún. 992–994. p.

Kenyeres Zoltán: Somlyó György: A költészet vérszerződése. Kritika, 1977. júl. 26–27. p.

Tandori Dezső: „Mindez nyilván sosem hangzott el így…” Somlyó György két könyvéről. (Somlyó György: Árnyjáték; A költészet vérszerződése.) Tiszatáj, 1977. nov. 94–95. p.

Rónay György: Egy mintaszerű műhely. (Somlyó György: A költészet vérszerződése.) Nagyvilág, 1978. jún. 927–931. p.

Tandori Dezső: „Hagyd, hogy tegyék a dolguk…” (Somlyó György: Arión éneke; Kőkörök.) Élet és Irodalom, 1978/33.

Tandori Dezső: Ahol vagy, soha máshol. Somlyó György összegyűjtött verseiről. Új Írás, 1979. jan. 99–105. p.

Belohorszky Pál: Somlyó György: Árnyjáték. Kritika, 1979. márc. 28–29. p.

Vajda Gábor: Szerelemtől izzó értelem. Somlyó György költészetéről és az ars poeticájáról. Híd, 1979. okt. 1215–1228. p.

Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma”. (Somlyó György: Mese a tudásról.) Kortárs, 1980. nov. 1824–1826. p.

Rákos Sándor: Játék Somlyóval. x+n-edik ének egy megírhatatlan versesregényből. Vers, bevezető Somlyó György szerző estjéhez. Élet és Irodalom, 1980. dec. 27. 2. p.

Sükösd Mihály: Gyakorlati költészetesztétika. (Somlyó György: Philoktétész sebe.) Nagyvilág, 1981. jún. 931–934. p.

Aczél Géza: Költészet és modernség. Jegyzetek Somlyó György Philoktétész sebe című könyvéhez. Alföld, 1981. aug. 31–38. p.

Tandori Dezső: Somlyó György: Mese a létfenntartásról. = Miért szép? Verselemzések napjaink költészetéből. Szerk.: Detre Zsuzsa, Bárány György. Bp. 1981. Gondolat, 270–278. p.

Margócsy István: Mikor sebesült meg Philoktétész? Irodalomtörténet, 1982/2. 439–447. p.

Sík Csaba: Somlyó György és Picassója. (Somlyó György: Megíratlan könyvek; Picasso.) Élet és Irodalom, 1982. jún. 11. 10. p.

Tandori Dezső: Örök-harmadolt triptichon. (Somlyó György: Piero della Francesca.) Somogy, 1982/6. (nov–dec.) 44–47. p.

Bodri Ferenc: Somlyó György: Megíratlan könyvek. Alföld, 1983. jan. 86–87. p.

Pomogáts Béla: Könyvek a modernségről. (Somlyó György: Megíratlan könyvek.) Jelenkor, 1983. febr. 108–110. p.

Rónay László: Megírt és megíratlan könyvek. Somlyó György pályája. Új Írás, 1983/2. 75–84. p. = A magyar irodalom története 1945–1975. II. A költészet. Somlyó György. (Bibliográfiával, 1945–1976.) Bp. 1986. Akadémiai, 591–603. p.

Széles Klára: Somlyó György megírt megíratlan könyvei. Kortárs, 1983. márc. 457–460. p.

Győri János: Két verseskötet. Jékely Zoltán és Somlyó György művei. (Somlyó György: Részletek egy megírhatatlan versesregényből.) Magyar Nemzet, 1984. jan. 20.

Tandori Dezső: Élni…? (…Élni…) Élni…! (Somlyó György: Rámpa.) 1984. aug. 24. 11. p.

Bor Ambrus: Rámpa. Somlyó György regénye. Magyar Nemzet, 1984. dec. 9. 6. p.

Rónay László: Életfordulón. Somlyó György: Rámpa. Új Írás, 1985. márc. 123–126. p.

Balassa Péter: Somlyó György: Rámpa. Jelenkor, 1985. jún. 602–604. p.

Lengyel Balázs: Egy lap a Holocaust történetéből.

Mányoki Endre: A vers szabad! (Somlyó György: Philoktétész sebe.) Könyvvilág, 1986. dec. 12. p.

Domokos Mátyás: Somlyó György: Philoktétész sebe. Kortárs, 1987. jún. 161–165. p.

Marno János: „Könyv nélkül.” (Somlyó György: Ami rajtam túl van.) Könyvvilág, 1988. máj. 21. p.

Bárdos László: A megismerés szenvedélye. (Somlyó György: Que cela.) Nagyvilág, 1988. júl. 1095–1096. p.

Csányi László: Fél évszázad számvetése. Somlyó György válogatott versei: Ami rajtam túl van. Somogy, 1988. nov–dec. 41–44. p.

Tandori Dezső: …És ami azon is túl van. Somlyó György költészet-körei. Tiszatáj, 1989. jan. 40–49. p.

Zsoldos Sándor: Költészte/be-vezetés. Gondolatok Somlyó György Philoktétész sebe című költészeti monográfiájáról. Tiszatáj, 1989. jan. 50–54. p.

Bálint Péter: Somlyó György: A költészet ötödik évada. Alföld, 1989. márc. 81–83. p.

Pécsi Györgyi: Somlyó György: Ami rajtam túl van. Alföld, 1989. márc. 84–85. p.

Radnóti Sándor: Kozmopolita költészet. (Somlyó György: A költészet ötödik évada.) Nagyvilág, 1989. márc. 450–452. p.

Vig Mónika: Somlyó György: Ami rajtam túl van. Kortárs, 1989. ápr. 161–163. p.

Pomogáts Béla: Arion az ezredfordulón. Somlyó György költészetéről. Dunatáj, 1989. szept. 5–12. p.

Széles Klára: Hol van irodalmunk a világszínvonaltól? Somlyó György: A költészet ötödik évada. Jelenkor, 1990. febr. 188–190. p.

Tandori Dezső: Vers-egyenes a világ kerekén. (Somlyó György: Palimpszeszt.) Élet és Irodalom, 1990. jún. 1. 10. p.

Gál Ferenc: Átírt öböl. Somlyó György: Palimpszeszt. Magyar Napló, 1990. júl. 5. 12. p.

Fodor András: Hazavivő utak, esték Somlyó Györggyel. Somogy, 1990. szept–okt. 2–5. p.

Pomogáts Béla: Nyugtalanság és bizalom. Töredékek Somlyó György születésnapjára. Somogy, 1990. szept–okt. 6–10. p.

Ferdinandy Klára: Somlyó György Palimpszeszt és Talizmán című kötetéről. Somogy, 1990. szept–okt. 87–90. p.

Petőcz András: Szonettbe vésve. Somlyó György két új kötetéről. Kortárs, 1990. nov. 154–156. p.

Csűrös Miklós: „Így forma, úgy tartalom.” Somlyó György és a Részletek egy megírhatatlan verses regényből. Élet és Irodalom, 1990. nov. 23. 10. p.

Tarjányi Eszter: Zengő érc és pengő cimbalom? (Somlyó György: Párizsi kettős.) Holmi, 1991. febr. 220–221. p.

Szigeti Csaba: A mesterséges szonett felé. Somlyó György költészetéről. Jelenkor, 1991. máj. 385–393. p.

Bacsó Béla: Fölfedező kóborlások. (Somlyó György: Városok.) Könyvvilág, 1991. júl. 29. p.

Radnóti Sándor: A műveltségről, a habitusról. (Somlyó György: Városok.) Holmi, 1992. febr. 292–294. p.

Kárpáti Péter: A Füst Milán-dráma. (Somlyó György: Füst Milán vagy a lesütött szemű ember című kötetéről is.) Holmi, 1994. márc. 454–461. p.

Orbán Ottó: Konzertstück. Laudáció a P.E.N. Emlékérem átadásakor. Élet és Irodalom, 1994. márc. 4.

Schein Gábor: Haza az ifjúságban. (Somlyó György: A negyedik szoba.) Alföld, 1995. ápr. 92–95. p.

Báthori Csaba: A semlegesség gesztusai. (Somlyó György: Szélrózsa.) 1995. ápr. 556–562. p.

Petőcz András: Somlyó György (több tételben). Új Forrás, 1995. nov. 7–11. p.

Szigeti Csaba: A palimpszesztus hátsó oldala. A Zeitgedicht és a Gedicht Zeit-ja. (Somlyó György: A negyedik szoba című kötetéről.) 1995. nov. 930–938. p.

Zsoldos Sándor: Egy lehetetlen életmű. Jegyzetek Somlyó Györgyről. Magyar Napló, 1995. dec. 36–37. p.

Pomogáts Béla: Küzdelem a kimondhatóval és a kimondhatatlannal. Somlyó György költői évtizedei. Múlt és Jövő, 1996/1. 67–70. p.

Wirth Imre: A „rossz” olvasás esélyei. Somlyó György: Rámpa. Élet és Irodalom, 1996. jan. 5. 13. p.

„A fény árnyat az árny fényt vet az útra.” Írások Somlyó Györgyről, Somlyó Györgytől. (Orbán Ottó, Kurtág György, Báthori Csaba, Szántó Piroska, Tandori Dezső, Sumonyi Zoltán, Francisco Segovia, Jász Attila, Lorand Gaspar, Bárdos László, Szabó Szilárd, Zsoldos Sándor, Jeney Zoltán, Tornai József, Vörös István, Székely Péter [Pierre], Pomogáts Béla, Eugene Guillevic írásai, művei, Tóth László interjúja.) Orpheus, 1996. ősz–tél. 83–192. p.

Lator László: Ördögűző játékok. (Somlyó György: Törésvonalak.) Népszabadság, 1997. okt. 4. 29. p.

Báthori Csaba: A láthatatlan rózsa. (Somlyó György: Szélrózsa III.) Nagyvilág, 1999/3–4. 331–334. p.

Szigeti Csaba: Somlyó in fabulis. Somlyó György: Mesék a mese ellen – Contrefables. Jelenkor, 1999. szept. 650–653. p.

Zsoldos Sándor: Az Épp eztől az Ahol vanig. Somlyó György-kötetolvasó. Parnasszus, 2000/4. 28–36. p.

Bárdos László: Az esélyek egyenrangúsága. Somlyó György nyolcvanadik születésnapjára. Élet és Irodalom, 2000. nov. 24. 23. p.

Lengyel Balázs: Somlyó György gyűjteményes esszéi. (Somlyó György: Philoktétésztől Ariónig.) Somogy, 2001/1. 54–58. p.

Nádor Tamás: [Somlyó György: Önéletrajzaimból.] 168 óra, 2001. aug.

Mikola Gyöngyi: Szelíd írás, avagy a macska megérintése. (Somlyó György: Philoktétésztől Ariónig.) Élet és Irodalom, 2001. szept. 21. 25. p.

Tandori Dezső: „…súgják Mallarmék”? (Somlyó György válogatott versei.) Holmi, 2002/3. 376–379. p.

Bedecs László: (Őszi) Kék. (Somlyó György: Ahol van.) Élet és Irodalom, 2002. jún. 7. 20. p.

Zsoldos Sándor: Késő ősz, koratél. (Somlyó György: Ahol van.) Új Könyvpiac, 2002. okt. 36. p.

Bálint Péter: „Kibeszélés az önéletrajz-író maskarája alól.” (Somlyó György: Önéletrajzaimból.) Alföld, 2002/11. 109–112. p.

Babiczky Tibor: Somlyó György: Ahol van. Palócföld, 2002. nov–dec.

Önéletrajzok, fontosabb interjúk

Vázlat egy meg nem írandó önéletrajz első kötetéhez. Új Írás, 1975. dec. 113–128. p.

Filippinyi Éva: Tanít a táj. Emlékek, otthonok Somlyó György életében, munkásságában. Somogy, 1984. júl–aug. 73–78. p.

Kabdebó Lóránt: Elveszett otthonok. Jelenkor, 1987. jan. 23–30. p.

Anti-curriculum. Kortárs, 1994. nov. 73–76. p.

Költészet és filozófia. Somlyó György költővel beszélget Kalmár Zoltán és Garaczi Imre. Pro Philosophia Füzetek, 1995/2–3. 215–227. p.

Nádor Tamás: A költészet eleven szőttese. Somlyó Györggyel beszélget Nádor Tamás. Új Könyvpiac, 2005. júl–aug. 23–24. p.

A szakirodalmat összeállította Zsoldos Sándor.