Örkény István: Szakirodalom

Önálló kötetek

Lázár István: Örkény István alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest. 1979. Szépirodalmi Könyvkiadó, 339 p. (Arcok és vallomások.)

Bécsy Tamás: "E kor nekünk szülőnk és megölőnk...". Az önismeret kérdései Örkény István drámáiban. Budapest. 1984. Tankönyvkiadó, 228 p. = Budapest. 1987. Tankönyvkiadó, 228 p.

Földes Anna: Örkény-színház. Tanulmányok és interjúk. Budapest. 1985. Szépirodalmi Könyvkiadó, 467 p.

Kósa László: Pisti a gyógyszertárban. (Örkény István a száműzetésben). Budapest. 1989. Háttér, 171 p.

P. Müller Péter: A groteszk dramaturgiája. Budapest. 1990. Magvető Könyvkiadó, 157 p. (JAK füzetek). Elérhető itt.

Örkény István emlékkönyv. Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa; ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon Könyvkiadó, 417 p. [Portrék: Bertha Bulcsu: Interjúrészlet. 7. p.; Vargha Balázs: Örkény István útja a groteszktől a groteszkig. 9-30. p.; Sükösd Mihály: Örkény István otthonai. 31-39. p.; Somlyó György: Örkény Istvánról — tíz percben. 40-47. p.; Réz Pál: Örkény István tengertánca. 48-56. p.; Sándor Iván: Mi lesz doktor Varsányinéval? 57-64. p.; Tardos Tibor: Örkény voltam. 65-70p.; Időrendben: Galsai Pongrác: Anti-Örkény. 73. p.; Szerb Antal: Félálom. 75. p.; Szerb Antal: Tengertánc. 76. p.; Káldor György: Emberi hang a fogságból. 77-83. p.; Lengyel Balázs: Örkény István elbeszélései. 84-88 p.; Keszi Imre: Házastársak. 89-103. p.; Révai József: A Lila tintaról. 104-105. p.; Hubay Miklós: Hóviharban. 106-113. p.; Szabó B. István: Ezüstpisztráng. 114-118. p.; Ungvári Tamás: Egy modern elbeszélő. 119-128. p.; Molnár Gál Péter: Örkény, a drámaíró. 129-143. p.; Almási Miklós: Örkénytől Örkényig. 144-149. p.; Béládi Miklós: A „Rózsakiállítás”. 150 -154. p.; Tarján Tamás: Egy négykezes regény tanulságos története. 155-158. p.; Sükösd Mihály: Örkény. 159-171. p.; Nagy András: Közép-Európa realizmusa: a groteszk? . 172-195. p.; Egyperces novellák: Orbán Ottó: Cédula a romokon. 199-200. p.; Sükösd Mihály: Örkény István egypercei, avagy a konkrét abszurd. 201-211. p.; Tardos Tibor: A fordítás örömei. 212-217 p.; Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. 218-238. p.; Balassa Péter: A részvét grimaszai. 239-260 p.; Márton László: Örkény egypercesei. 261-265. p.; Rákos Sándor: Nyelvismeret; Háborús novellák; Verseny. 266. p.; Életre kelt egypercesek: Nagy Gáspár: „Hogyan védekezzünk a vízvezetékek befagyása ellen”. 269. p.; Kardos G. György: Ezt még meséld el, Pista ... 271-274. p.; Karinthy Ferenc: Sok. 275-276. p.; Ungvári Tamás: Mini-Ödipusz. 277-283. p.; Pünkösti Árpád: Örkény nevű író. 284-285. p.; Szigethy Gábor: Pisti, anno1972. 286-292. p.; Kamarás István: Mindig van remény. 293-301. p.; Halálgroteszk: Kereszty András: Egyperces emlékkiállítás. 305. p.; Konrád György: Naplórészlet. 307-310. p.; Abody Béla: Egy gyász gyásza. 311-318. p.; Somlyó György: Az író élete. 319-325. p.; Boldizsár Iván: Ötvenhét év Örkény Istvánnal. 326-331. p.; Csoóri Sándor: Hazaérkezés, halálhírre. 332-334. p.; Sándor Iván: Korunk előtt járt. 335-338 p.; Gáll István: Örkény István. 339-340. p.; Hernádi Gyula: Örkény Istvánról. 341-343. p.; Simonffy András: Új árvaságunk. 344-346. p.; Spiró György: A kimaradt novella.347-348 p.; Koltai Tamás: A drámaíró halála. 349-352. p.; Földes Anna: A halhatatlanság kezdete. 353-355. p.; Palotai Boris: Egyperces Örkénnyel. 356-357. p.; Vercors: Barátom, Örkény István. 358-361. p.; Csányi László: Örkény bemegy a szekszárdi postahivatalba. 362-364. p.; Dérczy Péter: Balaton—nyár—Szántód. 365-366. p.; Az élő író: Örkény István: Halhatatlanság. 369. p.; Nádas Péter: Örkényről. 371-382. p.; Mészöly Miklós: Örkényről. 383-388. p.; Balassa Péter és Márton László: Örkény Istvánról. 389-397. p.; Esterházy Péter: Egy kelet-európai. 398-402. p.; Parti Nagy Lajos: Örkény szemüvege. 403-409. p.; Szerkesztői jegyzet 411. p.]

Simon Zoltán: A groteszktől a groteszkig. Örkény István pályaképe. Debrecen. 1996. Csokonai, 128 p.

Szabó B. István: Örkény. Budapest. 1997. Balassi Kiadó, 182 p

P. Müller Péter: Drámaforma és nyilvánosság. A magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig. Budapest. 1997. Argumentum Kiadó, 182 p.

Réz Pál (szerk.): Tengertánc. In memoriam Örkény István. Budapest. 2004. Nap, 315 p. [Örkény István: Úgy írni. Részlet. 5. p.; Örkény István: Önéletrajz I. 9. p.; Örkény István: Önéletrajz II. 10. p.; Örkény István: Egyperces életrajz. 11. p.; Somlyó György: Örkény Istvánról - tíz percben. 12-18. p.; Örkény István: Első estém a Rózsabokorban. 18-21. p.; Szerb Antal: Félálom. 22. p.; Szerb Antal: Tengertánc. 23. p.; Remenyik Zsigmond levele Örkény Istvánhoz. 24. p.; Ötszemközt. Részletek. (Kérdező: Vitray Tamás.) 24-30. p.; Tábori lap Szilágyi János Györgyhöz. Részlet. 30. p.; Örkény Húgóné levelezőlapja Örkény Istvánhoz. 30-31. p.; Délutáni beszélgetés. (Kérdező: Bertha Bulcsu.) Részlet. 31-33. p.; Szegi Pál: Lágerek népe. 33-36. p.; Örkény István: A főváros dicsérete. Részlet. 36-37. p.; Örkény István levelei Nagy Angélához. 37-65. p.; Sarkadi Imre: Örkény István novellái. 66-70. p.; Thurzó Gábor: Látvány és látomás. Részlet. 70-71. p.; Pünkösti Árpád: Örkény nevű író .71-72. p.; Keszi Imre: Házastársak. 73-84. p.; Révai József: [A Lila tintáról.] Részlet. 85-86. p.; Karinthy Ferenc: Sok. 86-87. p.; Örkény István: Noteszlapok 1956-ból. 88-105. p.; Mi mennyi?: Örkény István levelei fiához és lányához, Antalhoz és Angélához. 109-112. p.; Sükösd Mihály: Előszó a Pisti a gyógyszergyárban-hoz. Részletek. 113-114. p.; Örkény István két levele Radnóti Zsuzsához. 115-116. p.; Örkény István levele Gönczi Flórához, Radnóti Zsuzsáról. Részletek. 117. p.; Örkény István: Niagara Nagykávéház. 117-124 .p.; Látogatóban Örkény Istvánnál. (Kérdező: Réz Pál.) 124-130. p.; Galsai Pongrác: Örkény István meglepetései. 131-136. p.; Örkény István: Használati utasítás. 136-137. p.; Örkény István: Tíz egyperces. 137-148. p.; Galsai Pongrác: „Egypercesek”. 148-149. p.; Márton László: Örkény egypercesei. 149-154. p.; Örkény István: Egyperces bevezető. 153. p.; Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. Részlet. 154-156. p.; Orbán Ottó: Cédula a romokon. Részlet. 157-158. p.; Esterházy Péter: „Úgy kell rúgni, művészkém!” . 158-163. p.; Szász Imre: A másik arc. 163-165. p.; Domokos Mátyás: Párbeszéd a groteszkről. 165-173. p.; Orbán Ottó: Örkény Poonában - Örkény Los Angelesben. 174-182. p.; Hankiss Elemér: Lét- és nemlételméleti gyakorlatok. 182-196. p.; Réz Pál: Örkény István tengertánca. 196-203. p.; Örkény István: Széljegyzetek. 203-217. p.; Hankiss Elemér: Önismeret, csak felnőtteknek. 221-231. p.; Molnár Gál Péter: Örkény, a drámaíró. Részletek. 231-241. p.; Örkény István: Író és színész. 242-244. p.; Örkény István: A Tóték újra. 245-246. p.; Berkes Tamás: A Tótékról. Részlet. 246-247. p.; Részlet egy beszélgetésből. (Kérdező: Valkó Mihály) 247-248. p.; Örkény István levele Vitray Tamáshoz. 249-252. p.; Galsai Pongrác: A Macskajáték ősbemutatójáról. - Ugyanaz, filmen. 252-257. p.; Létay Vera: Mondjuk, hogy vasút. 257-261. p.; Örkény István: A Kulcskeresőkről. 262-264 p.; Örkény István: A Kulcskeresőkhöz. 264-265. p.; Örkény István: Bevezető a Pisti a vérzivatarban második változatához. 265-270. p.; Balassa Péter: A részvét grimaszai. Részlet. 270-277. p.; Mérei Ferenc levele Örkény Istvánhoz. 277-278. p.; Örkény István levele Radványi Gézához. 279-280. p.; Sükösd Mihály: Forgatókönyv. 280-285. p.; Örkény István: „Rózsakiállítás”. 286. p.; Béládi Miklós: A „Rózsakiállítás”. 286-290. p.; Egy magyar író dedikációi. (Összeállította Radnóti Zsuzsa.) 290-293. p.; Örkény István: Végakaratom. 294. p.; Kiss Ferenc: Búcsúféle Örkény Istvántól. 295-296. p.; Parti Nagy Lajos: Örkény szemüvege. 297-302. p.; Nádas Péter: Örkényről. (Kérdező: Salamon István) 302-311. p.

Földes Anna: Örkény a színpadon. Budapest. 2006. Palatinus, 382 p.

Szirák Péter: Örkény. Budapest. 2008. Palatinus, 375 p. Elérhető itt:Szirák Péter: Örkény..

Magyar Miklós: Örkény István és a francia abszurd dráma. Budapest. 2013. Mundus Novus, 208 p.

Örkény István. (Szerk.: Vincze Ferenc.) Budapest. 2018. Napkút Kiadó, Petőfi Irodalmi Múzeum, 144 p. (Hang–Kép–Írás.)

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Pomogáts Béla: Örkény István. Jelenkor, 1967/11. 1058–1065. p. = In uő.: Példázatos krónikák. Irodalmi tanulmányok. Miskolc. [2009.] Felsőmagyarország, 36–47. p.

Szabó B. István: Az anekdotától a groteszkig. Kritika, 1967/8. 36–38 p.

Boldizsár Iván: Örkény Párizsban. Színház, 1969/1. 32–33. p.

Márton László: Az abszurd világkép közép-európai változata. Örkény István műveiről. Magyar Műhely, 1969/ 34. 59–72. p. = In uő.: Tudósítások a senkiföldjéről. Esszék. Budapest. 1995. Magyar Írószövetség, Belvárosi Könyvkiadó, 45–47. p.

Szabó B. István: Harmincöt éven át az egypercesekig. Új Irás, 1969/12. 106–115. p.

Földes Anna: A Tengerparttól Tótékig. Örkény István írásainak margójára. Kortárs, 1969/2. 265–275. p. = In uő.: Próza jelen időben. Budapest. 1976. Gondolat, 47–84. p.

Hermann István: Az őrnagy és a többiek. Örkény István. = In uő.: Szent Iván éjjelén. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 127–134 p.

Futaky Hajna: Örkény István groteszkjei. Jelenkor, 1972/2. 177–180. p.

Lengyel Balázs: Örkény István. = In uő.: Hagyomány és kísérlet. Válogatott tanulmányok. Budapest. 1972. Magvető, 350–353. p.

Sükösd Mihály: Örkény István egypercei avagy a konkrét abszurd. [A szerző műfaja, a prózairodalom műfaja, a kelet-európai „abszurd”. Érték és műfaj]. Új Írás, 1970/6. 110–113. p. = In uő.: Küzdelem az epikával. Budapest. 1972. Magvető, 229–240. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 201–211. p.

Szakolczay Lajos: Örkény István átváltozásai. Portré egy novelláskönyv lapszélére. Napjaink, 1972/ 3. 10. p. = In uő.: Ötágú síp. Budapest. 1989. Magvető, 477-487. p.

Vargha Balázs: Örkény István útja a groteszkig. = In uő.: „Állok Dunánk szélén, a pesti parton...”. Irodalmi városképek. Budapest.1973. Szépirodalmi, 395–410. p.

Almási Miklós: Örkénytől Örkényig. Kortárs, 1974/2. 316–318. p. = In uő.: Kényszerpályán. Esszék, tanulmányok. Budapest. 1977. Magvető, 337-353. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 144–149. p.

Bodnár György: Örkény István harmadik indulása. = Uő: Törvénykeresők. Budapest. 1976. Szépirodalmi, 438–442. p. = Uő: Párbeszéd az idővel. Válogatott tanulmányok. Budapest. 2009. Argumentum, 461–463. p.

Sükösd Mihály: Örkény. Valóság, 1980/5. 57–62. p.

Ancsel Éva: Örkény-hiány. = In uő.: Töredékek az emberi teljességről. Etikai esszék és kisebb írások. Budapest. 1982. Magvető, 269–271. p.

Lázár István: Az Örkény-varázs. RTV Újság, 1982/14. 6. p.

Molnár Géza: Örkény íróiskolája. = Uő: Arcok fényben és eltűnőben. Budapest. 1982. Szépirodalmi, 7–13. p.

Robotos Imre: A kérdezés szenvedélye. = Magyar Nemzet, 1982. szept. 1. 4. p.

Torda [István]: Örkény. = Ország Világ, 1982/14. 11. p.

Görgey Gábor: Örkény István. = In uő.:Munkavilágítás. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 235–236. p.

Szávai János: Örkény István. = In uő.: Zsendül-e a fügefa ága?. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 137–145. p.

Sándor Iván: A leszámolás írója (Örkény Istvánról). In: Quo vadis, Thalia? Budapest. 1986. Kozmosz Könyvek, 29-32. p. 

Bordás Győző: Elszenvedni a halált. [Örkény István A hattyú halála c. tv-filmje a belgrádi televízióban.]. Híd, 1987/10. 1343–1347. p.

P. Müller Péter: Az örkényi halálkép nyomában. Jelenkor, 1987/4. 361–368. p.

Berkes Tamás: Senki sem fog nevetni. Groteszk irányzat a hatvanas évek közép- és kelet-európai irodalmában. Benne: Képzelt beszélgetés Örkény Istvánnal. – Az egypercesek. – In memoriam dr. K. H. G. 1990. Bp. Gondolat. 59–71. p.

Nagy András: Közép-Európa realizmusa: a groteszk? A gondolkodó Örkényről. Árgus, 1992/4-5. 63–71. p. = Valóság, 1992/11. 71–81. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 172–195. p.

Pomogáts Béla: Valóság és abszurditás. Örkény István, a közép-európai krónikás. Árgus, 1992/4–5. 54–57. p. = In uő.: Példázatos krónikák. Irodalmi tanulmányok. Miskolc. [2009.] Felsőmagyarország, 48–55. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: A groteszk és a posztmodern néhány összefüggése. Irodalmi Szemle, 1993/7-8. 72–83. p.

Czeizel Endre: Örkény István genealógiája. Valóság, 1994/6. 66–75. p.

Hannus István: Örkény István és a kémia. [Eredeti dokumentumok közlésével.] Magyar Kémikusok Lapja, 1994/1. 19–24. p.

Földes Anna: Miért éppen Örkény?. Kritika, 1999/1. 32–34. p.

Nagy András: Magyar groteszk. Árgus, 2003/1. 58–61. p.

Szabó B. István: Örkény és a film. Árgus, 2003/1. 65–71. p.

Jónás Cs. Erzsébet: A pszicholingvisztika és a fordítás. Örkény István oroszul. In Nyelvészet és interdiszciplinaritás.Köszöntőkönyv Lengyel Zsolt 60. születésnapjára. (Szerk.: Navracsics Judit, Tóth Szergej.) Szeged, Veszprém. 2004. Generalia, 43–49. p. = In uő.: Kultúrák találkozása. Fordításstilisztikai tanulmányok. Nyíregyháza. 2011. Bessenyei György Könyvkiadó, 60–67. p.

Vámos Miklós: Egy epigon örüljön. Élet és Irodalom. 2004. február 13. 12. p

Tandori Dezső: Karinthy - Örkény - Szép. Élet és Irodalom, 2006. július 21. 23. p.

Kállai László: Hosi Sinicsi, a japán Örkény. Árgus 2004/7-8. 35–36. p.

Berkes Tamás: Örkény groteszk pályafordulata. 1967 Örkény István: Nászutasok a légypapíron.= A magyar irodalom történetei 3. 1920-tól napjainkig. (Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András.) Budapest. 2007. Gondolat, 564–572. p.

Szállási Árpád: Örkény István, az író „gyógyszerész”. = In uő.: Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról. (S. a. r.: Gazda István.) Budapest. 2010. Mati, 327–331. p.

Koltai Tamás: Az őrnagy visszajött. 168 óra. 2011. dec. 22. 10-11. p. 

László Ferenc-Réz Pál : "Doktor Varsányiné te vagy".  Réz Pál irodalomtörténész Örkényről. Interjú . Magyar Narancs. 2012. április. 5

Koltai Tamás: Két Örkény-levél. Színház. 2012/5. 19-20. p. 

Várnai Pál: Több mint egy perc Örkény Istvánnal. Beszélgetés Radnóti Zsuzsával. Szombat. 2012 október 1. 26–28. p.

Szegő János-Radnóti Zsuzsa: "Univerzális példázat és ízig-vérig magyar történet". (Szegő János beszélget Radnóti Zsuzsa dramaturggal az 50 évesTótékról.). Hévíz. 2017/4-5. 1083-1089. p.

Csillag Péter: Kábító műmámor. Futball és Irodalom. Örkény István az intimitást kereste a sportban. A Nemzeti Sport retromelléklete. 2018. május. 7.   4. p.

 

Tanulmányok

Tanulmányok drámáiról

Almási Miklós: Unalmas vagy érdekes színház?Örkény István: Tóték. Kortárs, 1967/5. 835–838. p.

Kálmán László: Az abszurd dráma és magyar változata. Tiszatáj, 1969/2. 164–165. p.

Almási Miklós: Szeszélyek. Örkény István: Macskajáték. Új Írás, 1971/10. 87–88. p.

Molnár Gál Péter: Örkény, a drámaíró. Kortárs, 1972/4. 608–615. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 129–143. p.

Pándi Pál: Közjáték a Mátrában. Örkény István: Tóték. = In uő.: Kritikus ponton. Budapest. 1972. Szépirodalmi, 632–637. p.

Berkes Erzsébet: Örkény István: A holtak hallgatása. Kortárs, 1973/3. 31–32. p.

Taxner Ernő: Színházi levél Budapestről. [Többek között a Vérrokonok Pesti Színházi bemutatójáról.] Jelenkor, 1974/7–8. 665-666. p.

Koltai Tamás: Bolyongó, a giccsember. Élet és Irodalom 1976 jan. 31. 5. p.

Pomogáts Béla: A Macskajáték szerepei. Jelenkor, 1976/9. 800–803. p.

Koltai Tamás: Örkény István a vízen járó. In uő.: Színházfaggató. Budapest. 1978. Gondolat, 13-49. p.

Mész Lászlóné: Macskajáték;Vérrokonok. In uő.: Mai magyar drámák. Budapest, Tankönyvkiadó, 1977, 1980, 1983, 1987; Műelemzések kiskönyvtára, 144-161. p.; 162 - 190. p

Koltai Tamás: Örkény István, a vízenjáró. In: Színházfaggató. Tanulmányok a mai magyar szinházról. Budapest. 1978. Gondolat Könyvkiadó, 13-52. p. 

Simon Zoltán: Két drámatükör. Alföld, 1979/3. 75–79. p.

Hankiss Elemér: Önismeret, csak felnőtteknek. Örkény István összegyűjtött drámáiról. Új Írás, 1980/11. 80–85. p.

Kocsis Rózsa: Örkény István dramaturgiája a Kulcskeresők tükrében. Kortárs, 1978/5. 791–796. p.

Müller Péter: Műnem és világkép összefüggései a kétféle „Tóték”-ban. Literatura, 1980/3-4. 535–545. p.

Ablonczy László: Örkény István:Voronyezs. Alföld, 1981/9. 95–96. p.

Balassa Péter: A részvét grimaszai.(Örkény István művészete és a Pisti a vérzivatarban). Kortárs, 1979/9. 1475-1484 p. = In uő.: A színeváltozás. Esszék. Budapest. 1982. Szépirodalmi, 234–252. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 238–259. p. = In Irodalom, politika, élet. 2. kötet (1945–1979). Szöveggyűjtemény. (Összeáll.: Márkus Béla.) Debrecen. 1997. Kossuth Egyetemi Kiadó, 57–69. p. = In Átkelés II. Mi tanulható az Újholdtól? (Szerk.: Vári György.) Budapest. [2009.] Balassi, 180–197. p.

Bécsy Tamás: A dráma és a színjáték viszonya. (Örkény István: Forgatókönyv). Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/4. 414–429. p.

Bécsy Tamás: Az „én”-világának drámája. Örkény: Pisti a vérzivatarban. Irodalomtörténet, 1982. 1. 43–61. p.

Csengey Dénes: A hérosz és a groteszk hős. A drámaíró Németh László és Örkény István. Valóság, 1983/11. 95–106. p.

Tarján Tamás: Éljen a kérdőjel. Örkény István a drámaíró. Napjaink, 1983/2. 24–30. = In uő.: Kortársi dráma. Arcképek és pályarajzok. Budapest. 1983. Magvető, 50–86. p.

Kerényi Ferenc: Az eltűnő drámai személyiség nyomában. Irodalomtörténet, 1985/2 289–313. p.

Ézsiás Erzsébet: Örkény István. In uő.: Mai magyar dráma. Budapest. 1986. Kossuth, 49–63. p.

P. Müller Péter: Megsokszorozódás és eggyé válás. Örkény István: Pisti a vérzivatarban. = Életünk, 1986/2. 184–188. p.

Nánay István: A groteszk torzulásai. Örkény-drámák utóélete. = Színház, 1987/4. 8–11. p.

Tarján Tamás: A kiszolgáltatottak tragikomédiája. Gondolatok a Tóték-ról. = Napjaink, 1987/4. 37–38. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Tóték – regényben, színpadon és bennünk. = Irodalmi Szemle (Pozsony) 1992/9. 953–959. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Játéknyelv és világkép. Vázlat a magyar dráma 1945 utáni évtizedeiről. = Jelenkor, 36. 1993. 1. 52–61. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Örkény István drámáinak epikai szempontú vizsgálata. = Iodalmi Szemle (Pozsony), 1994/1. 65-70. p. (A cím helyesbítése 1994/2. 97. p.: Örkény István epikájának drámai elemei.)

P. Müller Péter: A drámai nyilvánosság alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig. Jelenkor, 1994/6. 569–584. és 1994/7–8. 687–704. p.

Bécsy Tamás: Kalandok a drámával. Magyar drámák 1945–1989. Örkény Istvánról, Márton Lászlóról és Nagy Andrásról. Central European Time, 1995/2. 101–106. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Pistiségünk, avagy Drámai Önképünk Örkény István Pisti a vérzivatarban című művében. Irodalmi Szemle (Pozsony), 1995/10. 68–75. p.

P. Müller Péter: A drámai szereplőteremtés sajátosságai Örkény Istvántól Nádas Péterig. Alföld, 1996/11. 61–72. p.

Dósa Márta: Az abszurdtól való elhatárolódás kísérlete. Kérdőjelek Mrożek és Örkény drámaírói tevékenységének megítélésében. Szeged. 1999. JATE, Szövegek Között 3. 109–129. p.

Sükösd Mihály: Örkény él. 168 óra, 1999 jún. 24. 26-27. p.

Nemes Rita: A groteszk dramaturgiája, Örkény István színpada. Iskolakultúra, 2003./11. 27-37 p.

Kerényi Ferenc: Madách és Örkény. In Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. (Főszerk.: Jankovics József.) Budapest. 2007. MTA Irodalomtudományi Intézet, 959–961. p. Reményi József Tamás: Arany betűk. Litera irodalmi portál, 2010. május 10.

Tanulmányok elbeszéléseiről, kisregényeiről

Szerb Antal: Félálom. (A háborúban elveszett regény lektori jelentése. Budapest, 1937. július 21.) = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 75. p.

Szerb Antal: Tengertánc. Recenzió. Magyar Csillag, 1942/2. 117. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 76. p.

Bóka László: Amíg idejutottunk. Új Magyarország, 1947/5. szám;

Lengyel Balázs: Örkény István elbeszélései. Csillag, 1948/12. 61-62. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 84–88. p.

Keszi Imre: Örkény István: Házastársak. = Csillag, 1951. 1164–1170. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 89–103. p.

Zolnay Vilmos: Örkény István: Házastársak. Művelt Nép, 1952/4.

Barabás Tamás: A Lila tintáról. Újhold, 1952/8. 74–76. p.

A Csillag szerkesztősége: A Lila tinta körül támadt vitáról. Csillag, 1952, 1264–1266. p.

Révai József: Örkény Istvánról. (A Lila tintáról.) In uő: Kulturális forradalmunk kérdései. Budapest. 1952. Szikra, 174–175. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 104–105. p.

Ungvári Tamás: Egy modern elbeszélő. Örkény István novellái. Új Írás, 1966/11. 116–120. p. = Uő: Ikarusz fiai. Budapest. 1970. Szépirodalmi, 482–492. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 119–128. p.

Zolnay Vilmos: A nem hallható zene. Örkény István: Meddig él egy fa? című egyperceséről. Könyvtáros, 1971/12. 742–745. p.

Csetri Lajos: A novellista Örkény István. Kortárs, 1972/4. 603-607. p.

Kamarás István: Kikben él a novella? Munkásolvasók. Örkény István Meddig él egy fa? című novellájáról. Könyvtáros, 1972/7. 424–427. p.

Nagy Péter: Örkény István: A Sátán Füreden. (Novellaelemzés). Irodalomtörténet, 1972/3. 690–695. p. = In uő.: Miért szép A sátán Füreden? In uő.: Útjelző. Budapest. 1976. Szépirodalmi, 358–369. p.

Kamarás István: Egy Örkény-novella befogadásának vizsgálata. Az MTA Nyelv-és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1973. 85–90. p.

Szász Imre: Könyvespolcom. Örkény István: Meddig él egy fa?. Magyar Hírlap, 1976. máj. 23.;

Kis Pintér Imre–Mérei Ferenc–Erdődy Edit–Veres András–Erdélyi Ildikó: Örkény István: Kavicsok. Egy Örkény-novella értékorientációs elemzései. Literatura, 1977/ 3–4. 161–178. p.

Fogarassy Miklós–Kamarás István: Olvasók a labirintusban. Egy Örkény-novella értelmezései. Meddig él egy fa?. Literatura, 1977/3–4. 141–160. p. = Az olvasás anatómiája, Szociológiai tanulmányok. (Szerk.: Hajdú Ráfis Gábor, Kamarás István.) Budapest. 1982. Gondolat, 415–450. p.

Debreczeni Tibor: Műhelytanulmány a „Bevégzetlen ragozás”-hoz. In „Így rendeztem...” II. Rendezői tanulmányok és forgatókönyvek pódiumjátékokról, szerkesztett játékokról, szatírákról, „groteszk oratóriumról”. (Szerk.: Ardó Mária.) Budapest. 1979. Népművelési Propaganda Iroda, 137–145. p.

Papp Lajos: Örkény István: Budapest. Lélektani szempontú stíluselemzés. In Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. (Szerk.: Hajdú Mihály, Kiss Jenő.) Budapest. 1981. ELTE BTK, 265–272. p.

Mérei Ferenc – Kamarás István: Örkény István: Lila tinta. In „Térkép, repedésekkel”. A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében. (Szerk.: Erdődy Edit, Karafiáth Judit, Veres András.) Budapest. 1982. Művelődéskutató Intézet, 42–74. p.

Mérei Ferenc: Három Örkény-novella. (Szédülés, Lila tinta, Magyar Panteon). In uő: „... vett a füvektől édes illatot”. Budapest. 1986. Múzsák, 145–162. p.

Csúri Károly: Az irodalmi szövegmagyarázat mint elméletalkotási folyamat. (Örkény István: Meddig él egy fa?). In uő.: Lehetséges világok. Tanulmányok az irodalmi műértelmezés témaköréből. Budapest. 1987. Tankönyvkiadó, 149–190. p.

Vasy Géza: Egy nagykisregény örkényi utóélete. (Tóték.) Napjaink, 1987/12. 22–25. p.

Thomka Beáta: A tömörség poétikája; Az „egyperces” rövidtörténet retorikája; A dialógusos rövidtörténet; Parabola-paródiák; Poétizált egyszerű formák; A rövidtörténet mint strukturális paródia és a groteszk miniatűr formacélja. In uő:.: A pillanat formái. A rövidtörtént szerkezete és műfaja. Újvidék. 1986. Forum, 141–145; 146–152; 152–164; 164–172; 172–179. p.

Tóth Gyula: [Recenzió: Babik. Kisregény. Budapest. Szépirodalmi, 1982]. = Uő: Hadak, hitek, históriák. Történelmi, irodalmi, művelődéspolitikai tanulmányok. Budapest. 1986. Magvető, 588–590. p.

Tüskés Tibor: Titokkereső. Művek és műelemzések. Novellaelemzések Csáth Gézától Esterházy Péterig. Budapest. 1991. Pátria könyvek

Kulcsár Szabó Ernő: Szöveg és világmodell. A hangsúlyozott elbeszéltség formái az 1960/70-es évek magyar epikájában. Literatura, 1992/2. 185–199. p.

Stachó Károly: Az esendőség önarcképe. Örkény rövidprózájának műfaji sajátosságai. Acta historia litteratura Hungariae, 28. 1992. 143–153. p.

Marafkó László: Adalék egy Örkény-egyperceshez. Várhely, 2001/1. 126–128. p.

Balassa Péter: Futam a Trillához. Örkény és Wolfné. Híd, 1999/11. 754–760. p. = In uő.: Törésfolyamatok. Debrecen. 2001. Csokonai, 39–45. p. = In uő.: Átkelés II. Mi tanulható az Újholdtól? (Szerk.: Vári György.) Budapest. 2009. Balassi, 198–205. p.

Szirák Péter: Ragasztás és/vagy újraírás. Az idézettechnika módosulása: Örkény, Mészöly, Esterházy. = Prózafordulat. (Szerk.: Györffy Miklós, Kelemen Pál, Palkó Gábor.) Budapest. 2007. Kijárat, 31–40. p.

Tanulmányok az egyperces novellákról

B. L. E. [Bajomi Lázár Endre]: A magyar Jarry avagy egy komoly humorista. (Az Egyperces novellák franciaországi fogadtatásáról.) Élet és Irodalom, 1970/46. 7. p.

Hankiss Elemér: Lét- és nemlételméleti gyakorlatok. Örkény István egyperces novelláiról. Némi kitekintéssel a „Rózsakiállítás”-ra. Új Írás, 1978/3. 97–102. p.

Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. Örkény István: Egyperces novellák. Irodalomtörténet, 1978/4. 981–997. p. = In uő.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok. Budapest. 1979. Magvető, 193. p.

Thomka Beáta: Gömb és babérfa. Örkény egyperceseinek epikai világáról. Kortárs, 1984/7. 1148–1151. p.

Márton László: Örkény egypercesei (1992). In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 260–264. p.

Kaposvári Gyöngyi: Örkény István: Információ című egyperces novellájának szövegtani elemzése. In Tanulmányok és közlemények. (Szerk.: Ujváry Zoltán.) Debrecen, Szolnok. 1995. Ethnica, 501–508. p.

Zabó Zoltán: Az egyik Örkény-egypercesről több percben. Óvóképző- és Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei, 26. 1995. 204–233. p.

Almási Miklós: Egy perc a világ. Örkény István: Egyperces novellák. Népszabadság-Könyvszemle, 1995. ápr. 1. 2. p.

Brunn János: Az Örkény-egypercesek világa. = Új Dunatáj, 1998/3. 2. mell. 1–15. p.

Kötél Emőke "Nyeh sze pácsi". Örkény egypercesei. (doktori értekezés, kézirat.). Szeged. 2004. Szegedi Tudományegyetem

Kötél Emőke: Örkény egypercesei - egyszerű formák.In Köszöntésformák. Ilia Mihály tanár urat köszöntik tanítványai. (Szerk.: Ócsai Éva, Urbanik Tímea.) Szeged. 2005. Pompeji Alapítvány, 36–46. p.

Kötél Emőke: Kódok, megértések, interpretációk és alakzatok az egypercesekben. In Modern – magyar – irodalom – történet. Tanulmányok. (Szerk.: Kolozsi Orsolya, Urbanik Tímea.) Szeged. 2006. Tiszatáj Alapítvány, 144–150. p.

Boogok Kim: Az Egyperces novellák idegen nyelvre történő fordításával kapcsolatos problémák és egy alternatív fordítási módszerről. (doktori értekezés, kézirat.) Budapest. . 2009. ELTE

László Emese. Pisti a huszonegyedik században. (Szirák Péter: Örkény c. kötetéről.) Élet és Irodalom. 2008. okt. 17. 

Tarján Tamás: Van választásunk. (Szirák Péter: Örkény c. kötetéről.) Jelenkor 2010/4. 473. p.

Görföl Balázs: Szirák Péter: Örkény István. (Szirák Péter: Örkény c. kötetéről.) Kritika 2009/9. 35. p. 

Málnási Ferenc. Örkény István: Egypercesek. Szövegtani elemzés középiskolások számára. = In Versében él... Mózes Huba köszöntése 70. születésnapján. (Szerk.: Gréczi-Zsoldos Enikő.) [Miskolc.] 2011. Bíbor, 252–259. p.

Tanulmányok a Tótékról

Szigethy Gábor: Tóték - epika és dráma. Irodalomtörténet, 1971/2. 244–259. p. = In uő.: Örkény István „Tóték”. Az epikai és drámai változat elemzése. = In Dramatizálási minták. Tanulmányok. (Szerk.: Czine Mihályné, előszó: Bicskei Gábor.) Budapest. 1971. NPI, 43–59. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Örkény István Tóték című drámájának interpretációja. Irodalmi és nyelvészeti tanulmányok – Literárne a jazykovedné štúdie. (szerk., bev.: Alabán Ferenc.) Nyitra. 1993. Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszék, 26–47. p.

Tarján Tamás: Tóték. Budapest. 1998. Akkord, 62 p. (Talentum műelemzések) = Budapest. 2001. Akkord, 62 p. (Talentum műelemzések)

Nyerges András: Egy végig dobozolt történelem. Magyar Hírlap. 1999. jún. 26. (melléklet)

Koltai Tamás: Az Özvegy és a Herceg.168 óra. 2011. jan. 27. 38-39. p

Recenziók, kritikák egyes köteteiről

Tengertánc

Szerb Antal: Tengertánc. Recenzió. Magyar Csillag, 1942/2. 117. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 76. p.

Amíg idejutottunk

Bóka László: Amíg idejutottunk. Új Magyarország, 1947/5.

Lágerek népe

Káldor György: Emberi hang a fogságból. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 77–83. p.

Radnóti Zsuzsa: Örkény István hadifogolyévei. Beszélgetés Varga Évával a Lágerek népe orosz kiadásáról. Népszabadság - Hétvége melléklet, 2006. április 1. 10 p. 

Sárossi Bogáta (vál.,ford.): Aktuális egész Európa számára. Részletek Örkény István Lágerek népe című művének német nyelvű fogadtatásából. [Ulrich Rüdenauer: Örkény regénye a bezártságról. Badische Zeitung [D], 2010. május 15.; Lerke von Saalfeld: A háború krónikása. Deutschlandradio, [D], 2010. május 28.; Jörg Plath: A szenvedés által jobb magyarrá lenni. Frankfurter Rundschau [D], 2010. június 16.; Wolfgang Müller-Funk: Halál a halál előtt. Die Presse [A], 2010. július 9.; Cornelius Hell: Lágerek népe. OE1 rádió [A], 2010. július 27.; Ulrich M. Schmid: Háborús irodalom holokauszt nélkül. Neue Zürcher Zeitung [CH], 2010. augusztus 28.; Laszlo Kornitzer: Örkénynek írt levelem szükségessége. Neue Zürcher Zeitung [CH], 2010. szeptember 10.]. Élet és Irodalom, 2011. május 13

Szabó G. László: Voronyezsi olvadás Örkény István életművével. Beszélgetés Radnóti Zsuzsával. Új Szó, 2013. február 16. 9. p. 

Budai böjt

Lengyel Balázs: Örkény István elbeszélései. Csillag, 1948/12. 61-62. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 84–88. p.

Házastársak

Keszi Imre: Örkény István: Házastársak. Csillag, 1951/9. 1164-1170. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 89–103. p.

Zolnay Vilmos: Örkény István: Házastársak. Művelt Nép, 1952/ 4. szám;

Nagy Péter: [Házastársak]. = In uő: Új csapáson. Regényirodalmunk a szocialista realizmus útján: 1948–1954. Budapest. 1956. Magvető, 74-79. p.

Hóviharban

Hubay Miklós: Hóviharban (1955) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 106–113. p.

Konrád György: Örkény István: Hóviharban. Új Hang, 1955/1. 103–111. p.

Nagy Péter: Örkény István novellái. Társadalmi Szemle, 1954/11. 154–161. p.

Ezüstpisztráng

Szabó B. István: Ezüstpisztráng (1993) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 114–118. p.

Jeruzsálem hercegnője

András Zoltán: Jeruzsálem hercegnője. Utunk, 1967/5. 4. p.

Bodnár György: Jeruzsálem hercegnője. Kritika, 1966/12. 53–54. p. = In uő.: Törvénykeresők. Budapest. 1976. Szépirodalmi, 438–442. p.

Bodnár György: Jeruzsálem hercegnője. HungPEN, 1967/8. 44. p.

Faragó Vilmos: Jeruzsálem hercegnője. Élet és Irodalom, 1966/45. 4. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Kritikai jegyzetek a mai magyar irodalomról. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 169–174. p.

Földes Anna: Jeruzsálem hercegnője. New Hungarian Quarterly, 1967/26. 201–210. p.

Galsai Pongrác: Jeruzsálem hercegnője. Kortárs, 1967/7. 1163–1165. p.

Görgey Gábor: Jeruzsálem hercegnője. Magyar Nemzet, 1967. jan. 15. 13. p.

Horpácsi Sándor: Jeruzsálem hercegnője. Napjaink, 1967/7. 10. p.

Lehoczky Gergely: Jeruzsálem hercegnője. Magyar Műhely, 1967/22. 55–58. p.

Pályi András: Jeruzsálem hercegnője. Tiszatáj, 1966/12. 1044–1045. p.

Taxner Ernő: Jeruzsálem hercegnője. Alföld, 1967/2. 90–91. p.

Ungvári Tamás: Egy modern elbeszélő. Új Írás, 1966/11. 116–120. p. = In uő.: Ikarusz fia. Budapest. 1970. Szépirodalmi, 482–492. p. Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 119–128. p.

V D [Veress Dániel]: Jeruzsálem hercegnője. Igaz Szó, 1967/2. 310. p.

Zsadányi Oszkár: Jeruzsálem hercegnője. Új Élet, 1966. dec. 15. 5. p.

Nászutasok a légypapíron

Csertői Oszkár: Nászutasok a légypapíron. Népművelés, 1967/5. 45. p.

Faragó Vilmos: Nászutasok a légypapíron. Élet és Irodalom, 1967/20. 7. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Kritikai jegyzetek a mai magyar irodalomról. Budapest. 1969.Szépirodalmi, 200–203. p.

Földes Anna: Nászutasok a légypapíron. New Hungarian Quarterly, 1968/30. 162–170. p.

Horpácsi Sándor: Nászutasok a légypapíron. Napjaink, 1967/7. 10. p.

Kántor Lajos: Nászutasok a légypapíron. Igaz Szó, 1967/8. 304–305. p.

Kőszeg Ferenc: Nászutasok a légypapíron. Tiszatáj, 1967/10. 974–976. p.

Mesterházi Lajos: Nászutasok a légypapíron. Népszabadság, 1967. jún. 14. 7. p.

Pályi András: Nászutasok a légypapíron. Alföld, 1967/10. 94–95. p.

Pomogáts Béla: Nászutasok a légypapíron. Könyvtáros, 1967/9. 558–560. p.

Rajk András: Nászutasok a légypapíron. Népszava, 1967. máj. 28. 7. p.

Szabó B. István: Nászutasok a légypapíron. Kritika, 1967/8. 36–39. p.

T. Imre: Nászutasok a légypapíron. Irodalmi Újság, 1967. 10. jún. 1. 7. p.

Dersi Tamás: Nászutasok a légypapíron. Irodalomtörténet, 1970/2. 393–414. p. = In uő.: Thália magyarul tanul. Budapest. 1971. Magvető, 15–17. p.

Egyperces novellák (1968, 1969)

Faragó Vilmos. Élet és Irodalom, 1968/22. 7. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Kritikai jegyzetek a mai magyar irodalomról. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 231–234. p.

Horpácsi Sándor: Egyperces novellák. Napjaink, 1968/10. 11. p.

Kőszeg Ferenc: Egyperces novellák. Tiszatáj, 1968/9. 858–859. p.

Nagy Péter: Egyperces novellák. Népszabadság, 1968. jún. 1. 8. p.

Roy, Claude: Egyperces novellák. Le Monde, 1968. okt. 26. p.

Simon Zoltán: Egyperces novellák. Alföld, 1968/8. 78. p. = Uő: Változó világ – változó irodalom. Esszék és kritikák. Budapest. Szépirodalmi, 1976. 120–122. p.

Szalay Károly: Egyperces novellák. Magyar Hírlap, 1968. júl. 28. 11. p.

Szász Imre: Egyperces novellák. New Hungarian Quarterly, 1968/32. 193–198. p.

Tardos Tibor: Egyperces novellák. Irodalmi Újság, 1968/15. szept. 15. 5. p.

Váróczi Zsuzsa: Egyperces novellák. Jelenkor, 1968/7–8. 757–759. p.

Danyi Magdolna: Egyperces novellák. Új Symposion, 1970 62. 24. p.

Gáll István: Egyperces novellák. Magyar Hírlap, 1969. december 18. 6. p.

Mamiac, Louise: Egyperces novellák. Revue France-Hongrie, 1970. 101. 72–73. p.

Roy, Claude: Egyperces novellák. Le Monde, 1970. szept. 26.;

Sükösd Mihály: Örkény István egypercei avagy a konkrét abszurd. [A szerző műfaja, a prózairodalom műfaja, a kelet-európai „abszurd”. Érték és műfaj]. Új Írás, 1970/6. 110–113. p. = In uő.: Küzdelem az epikával. Budapest. 1972. Magvető, 229–240. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 201–211. p.

Szekér Endre: Egyperces novellák. Forrás, 1969/3. 79–80. p.

Időrendben. Válogatott novellák, 1971.

Vasy Géza: Örkény István válogatott novellái. Népszava 1971. szeptember 4., 8. p.

Időrendben. Színművek, 1972.

Szigethy Gábor: Örkény István színművei. Népszabadság (Vasárnapi melléklet), 1972. március 12.  7. p. 

Hámos György: A hatvanéves Örkény István. Kritika, 1972/3. 21-22. p.

Időrendben. Arcképek, korképek, 1973.

Almási Miklós: Örkénytől Örkényig. Kortárs, 1974/2. 316–318. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 144–149. p.

„Rózsakiállítás”. [Regény]

Béládi Miklós: A „Rózsakiállítás”. Életünk, 1978/1. 91–93. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 150–154. p.

Egyperces novellák, 1978.

Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. Irodalomtörténet, 1978/4. 981–997. p. = In uő.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok. Budapest. 1979. Magvető, 193-212. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 217–237. p.

Egy négykezes regény tanulságos története

Tarján Tamás: Egy négykezes regény tanulságos története. Kritika, 1979/7. 31. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 155–158. p.

Reichert Gábor: „Mintha négykezest zongoráznánk”. Holmi 2010/6. 744-759. p. 

Forgatókönyv, 1979.

Sükösd Mihály: Örkény (1980). = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 159–171. p.

Varga Zoltán: A vakhit foglyai. Híd, 1980/9. 1070-1078. p. 

Lágerek népe, 1981, 1984.

Iszlai Zoltán: Tárgyilagos tanulságok. Örkény István: Lágerek népe. Magyar Hírlap, 1981. júl. 5.;

Szabó B. István: Tényregények a hadifogságról. Új Írás, 1981/10. 106–107. p.

Erdődy Edit: Örkény István: Lágerek népe. Vigilia, 1982/5. 389–390. p.

Márkus Béla: Szibériai garnizonok, lágerek népe. Rögtönzött jegyzetek – hadifogságról és irodalmáról. Tiszatáj, 1982/3. 38–50. p.

Párbeszéd a groteszkről, 1981.

Olasz Sándor: Párbeszéd a groteszkről. Alföld, 1982/9. 77–79. p.

Faragó Vilmos: Születésnapi ajándék. Élet és Irodalom, 1982. ápr.  2. 11. p.

Rónay László: Megvilágító önvallomások. Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. Magyar Hírlap, 1982. ápr. 24.;

Szalay Károly: Örkény István:Párbeszéd a groteszkről. Tiszatáj, 1982/7. 58–60. p.

Szerdahelyi István: Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. Irodalomtörténet, 1982/3. 742–743. p.

Ungvári Tamás: Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. Kritika, 1982/9. 33–34. p.

Benedek Szabolcs: Párbeszéd a groteszkről.  Élet és Irodalom, 2013. aug. 16.

Drámák.1–3., 1982.

Bécsy Tamás: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Népszabadság, 1982. máj. 29. 15. p.

Köves [József]: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Könyvvilág, 1982/5. 4. p.

Pomogáts Béla: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Új Tükör, 1982/29. 2. p.

Tarján Tamás: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Kritika, 1982/11. 31. p.

Egyperces novellák, 1984.

Kiss Károly: Egyperces novellák. Új Tükör, 1984/42. 2. p.

Bodor Pál: Egyperces novellák. Örkény István műveinek legújabb kötete. Magyar Nemzet 1985. február 6. 6.

Z. T. [Zalán Tibor]: Egyperces novellák. Hungarológiai Értesítő, 1986/3–4. 145. p.

Önéletrajzom töredékekben, 1984.

Bodnár György: Kiútkeresés a szocreálból. Új Írás, 1984/12. 116–119. p. = In uő.: Jövő múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák. Budapest. 1998. Balassi, 299–305. p.

Bodor Pál. Magyar Nemzet, 1984. júl. 15. 6. p.

Forgács Iván. Népszabadság, 1984. aug. 11. 13. p.

D. Magyari Imre. Könyvvilág, 1984/1. 8. p.

Pomogáts Béla. Élet és Irodalom, 1984/31. 11. p.

Tarján Tamás. Népszabadság, 1984. máj. 22. 7. p.

Visszanézve, 1985.

P. Müller Péter: Visszanézve. Arcképek, korképek. Jelenkor, 1986/3. 279–280. p.

Varga Imre: Visszanézve. Arcképek, korképek. Budapest. 1986/8. 45. p.

R. T. O. [R. Takács Olga]: Visszanézve. Arcképek, korképek. Hungarológiai Értesítő, 1987, 3–4. 124–125. p.

Párbeszéd a groteszkről, 1986.

Csonth József: Párbeszéd a groteszkről. Könyvvilág, 1986/10. 19. p.

Domokos Mátyás: Párbeszéd a groteszkről. Kortárs, 1987/2. 141–146. p.

Földes Anna: Párbeszéd a groteszkről. Magyar Nemzet, 1986. szept. 29. 7. p.

Négyeskönyv, 1987.

Köves József: Négyeskönyv. Könyvvilág, 1987/3. 27. p.

D. Magyari Imre: Négyeskönyv. Magyar Ifjúság, 1987/16. 7. p.

Pomogáts Béla: Négyeskönyv. Új Tükör, 1987/34. 23. p.

Búcsú, 1989.

Müller Péter, P.: Örkény István: Búcsú. Jelenkor, 1990/10. 863–864. p.

Egyperces novellák, 1991.

Karácsondi Imre: Olvasó vagy utas a vízszintes hullámvasúton? Örkény István: Egyperces novellák. Könyvvilág 1991/10. 3. p.

Meselevelek

Vilcsek Béla: Örkény „meséi”. Örkény István: Meselevelek. Új Forrás, 1999/8. 57–60. p.

Van választásunk - További egypercesek Mácsai Pál előadásában. [Hangoskönyv].

Kálmán C. György: Hallójárat. Nem kell többé olvasni. Élet és Irodalom, 2009. LIII. évfolyam 8. február 20., I. 26. p.

Das Lagervolk, 2010.

Sárossi Bogáta (vál.,ford.): Aktuális egész Európa számára. Részletek Örkény István Lágerek népe című művének német nyelvű fogadtatásából. [Ulrich Rüdenauer: Örkény regénye a bezártságról. Badische Zeitung [D], 2010. május 15.; Lerke von Saalfeld: A háború krónikása. Deutschlandradio, [D], 2010. május 28.; Jörg Plath: A szenvedés által jobb magyarrá lenni. Frankfurter Rundschau [D], 2010. június 16.; Wolfgang Müller-Funk: Halál a halál előtt. Die Presse [A], 2010. július 9.; Cornelius Hell: Lágerek népe. OE1 rádió [A], 2010. július 27.; Ulrich M. Schmid: Háborús irodalom holokauszt nélkül. Neue Zürcher Zeitung [CH], 2010. augusztus 28.; Laszlo Kornitzer: Örkénynek írt levelem szükségessége. Neue Zürcher Zeitung [CH], 2010. szeptember 10.]. Élet és Irodalom, 2011. május 13.

Április

Radnóti Zsuzsa: Szubjektív jegyzetek az Áprilisról. Litera irodalmi portál, 2012. április 4.;

Örkény: Április. spiraveronika.hu, 2012/2. (Miniesszék III.)

Murányi Gábor: Koffernyitás. HVG, 2012. ápr. 7. 38-39. p.

Önéletrajzom töredékekben, 2014.

Pethő Anita: Izgalmas nyomozás Örkénynél. Beszélgetés Örkény István Önéletrajzom töredékekben című könyvéről. Prae általános művészeti portál, 2014. június 18.

A mesterség titkaiból, 2014.

Örkény István: Emlékezz Drezdára. Könyvesblog, 2015. február 14.

 

Kritikák, ismertetések színházi bemutatókról

 

Tóték

„Univerzális példázat és ízig-vérig magyar történet”. Beszélgetés Radnóti Zsuzsa dramaturggal a félévszázada bemutatott Tótékról. Hévíz, 2017/4–5., 1083–1089. p.

Ősbemutató a Thália Színházban, 1967.

Almási Miklós. Kortárs, 1967/5. 835–838. p.

Bajza T. Imre. Irodalmi Újság, 1967. 10. jún. 1. 7. p.

Bános Tibor. Magyar Ifjúság, 1967. márc. 11. 6. p.

B. T. Magyar Nemzet, 1968. szept. 11. 4. p.

Bernáth László. Munka, 1967. 4. 28–29.;

Boldizsár Iván: Örkény Párizsban. Színház, 1969/1. 32–33. p.

Bőgel József. Társadalmi Szemle, 1969/10. 96–98. p.

Czimer József. New Hungarian Quarterly, 1968/31. 198–207. p.

Dersi Tamás. Irodalomtörténet, 1970/2. 393–414. p.

Doromby Károly. Vigilia, 1967/4. 275–276. p.

Eteläpää, Heikki. Magyar Nemzet, 1969. jún. 12. 4. p.

Faragó Vilmos. Élet és Irodalom, 1967/9. 9. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Budapest. 1969. Szépirodalmi Könyvkiadó, 347–349. p.

Földes Anna. Nők Lapja, 1967/14. 9. p.

Gábor István. Köznevelés, 1967/6. 236. p.

Gerold László. Magyar Szó, 1969. dec. 13. 10. p.

Hermann István. Kortárs, 1967/10. 1656-1659. p. = In uő.: Szent Iván éjjelén. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 127–134. p.

Kálmán László. Tiszatáj, 1969/2. 164–165. p.

Lehotay-Horváth György. Magyar Hírlap, 1969. febr. 13. 7. p.

Lukácsy András. Élet és Irodalom, 1967/23. 8. p.

L. A. Magyar Hírlap, 1968. júl. 30. 9. p.

Marosi Ildikó. Utunk, 1968/13. 9. p.

[Mihályi Gábor] M. G. Nagyvilág, 1969/10. 1586. p.

Molnár G. Péter. Népszabadság, 1967. júl. 9. 9. p.

Nagy Pál. Igaz Szó, 1968/4. 607–610. p.

Pándi Pál. Népszabadság, 1967. márc. 5. 9. p.

Rigó Béla. Tiszatáj, 1968/12. 1106–1107. p.

Rusznyák Márta. Magyar Nemzet, 1967. márc. 10. 4. p.

Sz. L. [Szenczei László] Nagyvilág, 1969/1. 154. p.

Szombathelyi Ervin. Népszava, 1967. márc. 8. 2. p.

Taxner Ernő. Jelenkor, 1967/5. 455–460. p.

Ungvári Tamás. Magyar Nemzet, 1967. jún. 13. 4. p.

Vajda György Mihály. Kritika, 1967/4. 41-42. p.

Zmij, Danuta. Nagyvilág, 1969/10. 1580–1583. p.

Nagy Pál [A Thália Színház előadása a marosvásárhelyi Állami Színházban, 1968.]. Igaz Szó, 1968/4. 607–610. p.

Molnár Gál Péter [A Thália Színház előadása Bukarestben, 1968.]. Népszabadság, 1968. szept. 11. 7. p.

Bemutató Kelet-Berlinben Volksbühne: 1974.

Nádas Péter: Berlini látványosságok . (A Tóték berlini előadásáról.) In uő.: Kritikák. Pécs. 1999. Jelenkor,

Bemutató Washingtonban, 1976.

Györgyey Klára: Egy magyar színpadi mű margójára. In uő.: Arrogáns alázattal. Budapest. 1987. Püski, 46–49. p.

Bemutató a miskolci Nemzeti Színházban, 1984.

Barta András. Magyar Nemzet, 1984. nov. 24. 8. p.

Ézsiás Erzsébet. Film, Színház, Muzsika, 1984/45. 5. p.

A miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka a Játékszínben, 1984.

Koltai Tamás. Új Tükör, 1984/47. 28. p.

Tarján Tamás. Népszabadság, 1984. nov. 28. 7. p.

Bemutató a temesvári Állami Magyar Színházban, 1984.

Berkes Erzsébet. Magyar Nemzet, 1984. márc. 9. 8. p.

Visky András. Utunk, 1984/9. 7. p.

Bemutató a laşi Nemzeti Színházban, 1984.

Zappe László: A Tóték a laşi Nemzeti Színházban [Constantin Olariu, Constantin fordítása.]. Népszabadság, 1984. márc. 23. 7. p.

Bemutató a debreceni Csokonai Színházban, 1987.

B. L. [Bérczes László] Film, Színház, Muzsika, 1987/6. 6–7. p.

Csizner Ildikó. Új Tükör, 1987/13. 2–3. p.

Kállai Katalin. Kritika, 1987/3. 40–41. p.

Tarján Tamás. Népszabadság, 1987. jan. 12. 7. p.

Bemutató a Józsefvárosi Színházban, 1987.

Lukácsy András. Új Tükör, 1987/13. 3. p.

Bemutató a Thália Színházban, 1987. A japán Bungeiza Cakidan társulat vendégjátéka

Feldmár Terézia . Új Tükör, 1987/22. 26. p.

Bemutató az Újvidéki Színházban (Székely Gábor vendégrendezése), 1987.

Barácius Zoltán. Magyar Képes Újság, 1987/40. 10. p.

Csordás Mihály. 7 Nap, 1987/20. 30. p.

Csordás Mihály: Kopeczky, Karinthy és Örkény. Az Újvidéki Színház három bemutatójáról. Üzenet, 1987/9. 605–609. p.

Gerold László. Film, Színház, Muzsika, 1987. 23. 4–5. p.

Gerold László: Tóték. Híd, 1987/7-8. 1070–1075. p.

Magyar Szó, 1987. máj. 8. 12. p.

Gerold László: Tóték. Örkény-bemutató Újvidéken. [Székely Gábor vendégrendezése]. Színház, 1987. 11. 46–48. p.

tt. [Turi Tibor] Magyar Szó, 1987. ápr. 9. 15. p. és máj. 3. 17. p.

Bemutató a japán Tojamában, 1987.

Lukácsy András: Örkény – ezúttal japánul. [A Tóték bemutatója Tojamában.] Magyar Hírlap, 1987. máj. 11. 4. p.

A budapesti Nemzeti Színház kolozsvári vendégjátéka, 1993.

Benedek H. János: Szegény Tóték - a budapesti Nemzeti Színház előadása. Echinox (Kolozsvár), 1993/1-2. 16. p.

Előadás a Szabadkai Népszínházban, 2001.

Gerold László: A Tóték Szabadkán. Híd, 2001/11-12. 1359–1361. p.

A prágai Divadlo bez zábradlíban, 2003.

Szabó G. László: Hármas nagyító alatt. Eszenyi Enikő újabb rendezése Prágában. (A Divadlo bez zábradlíban Örkény István: Tóték vendég rendezéséről. – A három főszereplő, Eva Holubová, Bohumil Klepl és Oldřich Kaiser, önmagáról, a darabról és Magyarországról.) Prágai Tükör, 2003/11. 49–54. p.

Gyulai Várszínház és Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös előadása (Rendező: Vidnyánszky Attila), 2004.

Perényi Balázs: Professzor Cipriani igazsága. Szinhaz.hu. 2004. október 17.

Csáki Judit: Tóték háborúja (Örkény, Vidnyánszky, Gyula). Magyar Narancs,  2004/30.

Gyulai Várszínház és Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös előadása, Városmajori Szabadtéri Színpad (Rendező: Vidnyánszky Attila), 2009.

Ugrai István: Apokalipszis most. 7ora7.hu, 2010. október 03.

A Szegedi Pinceszínház bemutatója (Rendező: Czene Zoltán), 2012.

Hollósi Zsolt: Örkény-centenárium a Tótékkal a Pinceszínházban. Délmagyarország, 2012. május 14.

Az Aradi Kamaraszínház bemutatója (Rendező: Balog József), 2012.

Irházi János:Tóték Aradon. Aradi Hírek, 2012. augusztus 25.

A Kárpátaljai Megyei Magyar Színház vendégszererpélése a Thália Színházban megrendezett Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén, (Rendező: Vidnyánszky Attila) 2012.

Ady Mária: Mindennapi hiányaink. A határon túliak Thália színházi szemléjéről. Színház, 2012/7. 22-27.

Az Örkény István Színház bemutatója (Rendező: Mácsai Pál) 2013.

Ugrai István: Négy darabban. 7óra7 internetes színházi folyóirat, 2013. március 11.,

Szántó Judit: Egy transzformátor árnyéka. Színház.net, 2013. március. 11.

LN : Vigye el az ördög, Őrnagy úr! HVG, 2013. március. 12.

G. Tóth Ilda: Dobozolástechnikák.  HVG, 2013. március. 13.

Csáki Judit: "Minden elmúlik egyszer". Magyar Narancs. 2013 március 14.,

Bóta Gábor: Az önkeny elhatalmasodása. Népszava. 2013 március 16.,

Szemerédi Fanni: Türelem. Játék. Ellenfény, 2013/6.

Kovács Bálint: Megetetni az emberrel ember voltát.  Ellenfény, 5-7. p. 

Hidas Judit: Csak a távolságtartás és a humor adhat vigaszt. Tóték – Örkény István Színház. Prae. Általános művészeti portál, 2013. március 17.

Zappe László: Vissza a regényhez. Népszabadság. 2013. március 18.

J. Győri László:  Én a Tótékat mítosznak érzékelem. Élet és Irodalom. 2013. március 22.,

Koltai Tamás: Mennyi az ember? Élet és Irodalom. 2013. március 22.

A bukaresti Nicolae Bălcescu UNESCO Kulturális Központ vendégjátéka a Katona József Színházban, (Rendező: Victor Ioan Frunză) 2013. szeptember 29.

Kovács Bálint: Megetetni az emberrel ember voltát.  Ellenfény, 5-7. p. 

A szombathelyi Weöres Sándor Színház bemutatója (Rendező: Ivo Krobot),  2013. október 4.

Ölbei Lívia: A kis margóvágó. Örkény István: Tóték – Weöres Sándor Színház, Szombathely. 7-11. p. 

A világ utoléri Örkény abszurditását. Szombathelyen a Tóték . Magyar Színházi Portál. Szinhaz.hu, 2013. október 7.

A Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházának bemutatója  (Rendező: Béres Attila),  2014. október 4.

Csatádi Gábor: Meghalni lehet, elfáradni nem. 7ora7.hu. 2014. október 16.

Doros Judit: Tót tűr tovább mint kellene. Népszabadság. 2014. november 17.

László Ferenc: Végjáték a Szinva mentén. revizoronline.com. 2014.október.21.

Mátraházi Zsuzsa: Sírva-nevetve tanulni a múlt hibáiból. Interjú Béres Attila rendezővel. 7ora7.hu. 2015. szeptember 21.

Koltai Tamás: Nézz vissza riadtan. Élet és irodalom. 2014. november 14.

Papp Andrea: „A Tóték olyan, mint a jó antibiotikum”. Villáminterjú Béres Attilával. Szinhaz.hu. 2015. szeptember 08.

A Kecskeméti Katona József Színház bemutatója (Rendező: Rusznyák Gábor),  2015. november 6.

Zappe László: Főrendező, mégsem más. nol.hu. 2015. november 14.
Rákász Judit: "Az ellenállás az ismeretlenbe dobja az embert" - Villáminterjú Rusznyák Gáborral. szinhaz.hu. 2015. november 08. 

Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban, 2018. szeptember. 28. Rendező: Bezerédi Zoltán.

Tóth Anett: ˝Társadalmi konszenzus dönti el, ki őrült˝ - Bezerédi Zoltán rendezi az évad első bemutatóját: Tóték ma a kisszínházban. delmagyar.hu, 2018. szeptember 28.

Kósa Bogi: Dobozok és fecskendő – Tóték a Szegedi Nemzeti Színházban. f21.hu - a fiatalság százada, 2018. szeptember 30.

Ibos Éva: Felnégyelni sem lehet. revizoronline.hu, 2018. november 5.

Flaisz János: Tóték (Szegedi Nemzeti Színház - Városmajori Szabadtéri Színpad, 2018). szinhazkritikak.blog.hu, 2019. június 17.

Szekeres Szabolcs: Valahol Oroszországban. Örkény István: Tóték / Szegedi Nemzeti Színház / Városmajori Színházi Szemle. Art7 Művészeti Portál, 2019. június 25.

Bemutató az Eiffel Műhelyházban. Operaváltozat, 2019. április. 26. Rendező: Káel Csaba. Zeneszerző: Tóth Péter.

Péter Zoltán: Irodalmi klasszikusok operaszínpadon. operaportal.hu

Kiss Ernő: Zenei kincsek az Eiffel Műhelyházban. Parlando, zenepedagógiai folyóirat, 2019/4.

László Ferenc: Szól a kakas már. Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony; Tóth Péter: Tóték. Magyar Narancs, 2019/19. 2019. május 9.

-zéta-: Operai tragigroteszk – A Tóték az Eiffel Műhelyházban. Café Momus, az Internetes Komolyzenei Napilap, 2019. május 12.

Márok Tamás: „Ha egy kifordított világot kifordítva akarunk megmutatni, akkor visszaáll minden egyenesbe”. Tóth Péter és László Boldizsár a Tótékról. tiszatajonline, 2019. május 25.

Bemutató a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban. 2019. szeptember 27. Rendezte: Florin Vidamsky

Balogh Tibor: A szippantás illattana. Magyar Teátrum Online, 2019. november 2.

Bemutató a veresegyházi Veres1Színházban. 2019. október 26. Rendezte: Dicső Dániel.

Bóta Gábor: Őrület. potszekfoglalo.hu, 2019. november 8.

Bemutató a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban. 2020. január 31. Rendező: Csiszár Imre

Arany Horváth Zsuzsa: Színházi levél a Tóték című tragikomédia zalaegerszegi teátrumban látott előadásáról. Zalai Hírlap, 2020. február 7.

Juhász Kristóf: A normalitás pillérei. Örkény igaza - Katartikus, reményt adó előadás a zalaegerszegi Tóték. Magyar Nemzet, 2020. február 4.

Bemutató a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. 2021. november 21. Rendezte: Bocsárdi László

Nagy B. Sándor: Reflektorfényben a huszadik század. 3szek.ro, 2021. november 26.

Csinta Samu: Tóték szilvesztere. Abszurd a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház évzáróján. magyarnemzet.hu, 2022. január 1.

Bartha Réka: „Tóték-terápia” háborús időkre. Helikon, 2022/7. április 10.

 

Macskajáték

Szolnoki Szigligeti Színház, (Rendező:Székely Gábor), 1971. január 15.

Molnár Gál Péter: Macskajáték. Népszabadság, 1971. január 20.

Galsai Pongrác: Végre, a Macskajáték! Élet és Irodalom, 1971. január 23. 13. p.

Pesti Színház, (Rendező:Székely Gábor), 1971. március 6.

Molnár Gál Péter: Macskajáték. Népszabadság, 1971. március 13.

Ungvári Tamás: Macskajáték. Magyar Nemzet, 1971. március 13.

Játékszín, (Rendező: Berényi Gábor), 1985. október 24.

Földes Anna: A századik Macskajáték. 1986/1. 9-13. p. 

Bemutató a szatmári Északi Színház magyar tagozatán, 1986.

Visky András. A Hét, 1986/9. 7. p.

Bemutató a Játékszínben, 1986.

Bulla Károly: Macskajáték. Film, Színház, Muzsika, 1986/2. 5. p.

Simon Gy. Ferenc. Képes Újság, 1986/1. 15. p.

Tarján Tamás. Kritika, 1986/1. 33. p.

Veszprémi Petőfi Színház, (Rendező: Mácsai Pál), 1991. február 15.

Koltai Tamás: Miért nem tojnak a tyúkok? Élet és Irodalom, 1991. március 29.  13. p.

Pesti Színház, (Rendező: Mácsai Pál), 1994. október 15.

Szántó Judit: Macskajátékok. Kritika, 1994/12.

A nyitrai Divadlo Andreja Bagara (Andrej Bagar Színház) előadásában, Gábor Péter rendezésében, 1996. febr. közepén

Elena Ťapajová: Mačacia hra – herecký koncert Adely Gáborovej. [Macskajáték – Adela Gáborová jutalomjátéka.] Literárny týždenník, 1996/12. 15. p.

A brünni Nemzeti Színház előadása, 1997.

Navrátil Klára: A Macskajáték Brünnben elnyerte a nézők díját. Beszélgetés Dr. Ratislav Záleskývel, a Színjátékbarátok Klubja elnökével. Prágai Tükör, 1997/1. 32. p.

A prágai Divadlo na zábradlí, 1998. május 23., bemutató előadás.

Rónai Katalin: Örkény István: Macskajáték. Tősgyökeres pesti gangos bérház udvara - zsebkendőnyi színpadon. Három színházi beszámoló összefoglaló címe: Magyar színházi élet Prágában májusi bemutatók tükrében... októberi pilzeni folytatással. Prágai Tükör, 1998/5. 36–38. p.

Gál Jenő: Örkény Macskajátéka Budapesten a Dívadlo Na zábradlí előadásában. Prágai Tükör, 2001/1. 36–37. p.

A Madách Színház kassai vendégjátéka, 2000.

Jano Rácz: Osobná spoved’ ženy zrelého veku. [Érett korú nők önvallomása.] Literárny týždenník, 2000/21. 11. p.

A prágai Divadlo na zábradlí vendégszereplése a Bárka Színházban, 2001 áprilisában.

Jana Pelouchová: Mad’arsko-české divadelní postřehy. [Magyar - cseh színházi jegyzetek.] Amicus Revue, 2002/4-5. 59. p.

Előadás a prágai Tyl Színházban, 2002.

Szabó G. László: Egy színházi legenda anatómiája. Beszélgetés Székely Gáborral, aki Budapest és Szolnok után, a prágai Tyl színházban rendezte meg a Macskajátékot. Prágai Tükör, 2002/4. 39–44. p.

Az Örkény István Színház bemutatója (Rendező: Mácsai Pál), 2009. október 9.

Földes Anna: Örkény az Örkényben. Criticai Lapok 2010/1. 

Nánay István: Hű és hűtlen. Revizor.hu, 2009. október 13.

Karsai György: Jutalomjáték. kultura.hu, 2009. november 10.

Bóta Gábor: Öregkori szerelem. Népszava. 2009. november 17.

Koltai Tamás: Örök darab. Élet és Irodalom, 2009. november 20.

Sándor L. István: Másképp látni. Ellenfény 2010/2-3. 16-20. p.

A múló idő pillanatai. Beszélgetés Gáspár Ildikóval. Ellenfény 2010/2-3. 21-29. p.

Bemutató a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában, 2016. szeptember 2 és 9. Rendező: Juhász Róza 

Bóta Gábor: Öregkori­ lángolás. fuhu.hu, 2017. 09. 11.

Bemutató a Hradec Králové-i Klicper Színházban, 2016. november 12. Rendező: Tereza Karpianus

Szabó G. László: Macskajáték a cseheknél. ujszo.com, 2017. január 7.

Budaörsi Latinovits Színház bemutatója (Rendező: Forgács Péter),  2017. január 7.

"Ha egyáltalán lesz szerelmünk a negyvenen túli öregségben…" Forgács Péter nyilatkozata a készülő előadásról.  szinhaz.hu, 2016. november 23. 

Urbán Balázs: Fókuszpont. szinhaz.net, 2017. január 24.

Bóta Gábor: A megfiatalított Orbánné. Népszava, 2017. február 25.

Bemutató a Nemzeti Színházban, 2019. dec. 14. Rendező: Szász János

Vági Barbara: Egy különös szerelmi háromszög története. origo.hu, 2019. december 12.

Bóta Gábor: Időskori szerelem. Népszava, Szép szó melléklet, 2019. december 21. 6 p.

Kállai Katalin: A fél deci tej és egy városi dzsungelharcos. Art7 Művészeti Portál, 2019. december 23.

Szilléry Éva: Életenergiák szüntelen tánca. magyarnemzet.hu, 2019. december 27.

Dömötör Adrienne: Az önsajnálatot nevetésbe fojtani. szinhaz.net, 2020. január 3.

Stuber Andrea: Tornázó vágyak tora. revizoronline.hu, 2020. január 16.

Gyürke Kata: „Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal. fidelio.hu, 2020. január 22.

 

Pisti a vérzivatarban

Bemutató a Vígszínházban, 1984.

Koltai Tamás. New Hungarian Quarterly, 1984. 191–192. p.

Bemutató a debreceni Csokonai Színházban, 1984.

Sarkadi László. Népszabadság, 1984. jan. 6. 7. p.

Földes Anna: Ez a Pisti - ugyanaz a Pisti?. Színház, 1984/4. 3–6. p.

Ablonczy [László]. Pisti Debrecenben. Film Színház Muzsika, 1984/7. 4–5. p.

Bemutató a szolnoki Szobaszínházban, 1983. szeptember 22.

Földes Anna: Pisti a nyolcvanas években. Színház, 1983/12. 10-14. p.

Fábián László: Pisti Szolnokon. Film Színház Muzsika, 1984/7. 4–5. p.

Bemutató a Kaposvári Csiky Gergely Színházban Babarczy László rendezésében.

Koltai Tamás: Pisti a vérzivatarban. Híd, 1988/6. 845–848. p.

Bemutató grozniji Lermontov Orosz Drámai Színházban (Rendező: Balogh Gábor.), 1989.

Balogh Gábor: Örkény Pisti Gróznijban. Útibeszámoló egy vendégrendezésről. Élet és Irodalom, 1989. április 14. 6. p.

Bemutató a seattle-i Annex Theaterben (Rendező: Christian Heppinstall.), 1990.

P. Müller Péter: Pisti a nyugati parton. (Interjú M. Christian Heppinstallal.) Színház, 1992/4. 1–4. p.

Bemutató PistiPistiPistiPisti címen a Tatabányai Jászai Mari Színházban (Rendező: Harsányi Sulyom László.), 2006. november 24.

Sándor L. István: Történelem alulnézetből. Ellenfény, 2007/1. 7-11. p. 

Bemutató a GlobART összművészeti társulat előadásában Somogyi Anna rendezésében a Bakelit Multi Art Centerben 2014. június 4-én.

Muzsay András: GlobART – Örkény István: Pisti a vérzivatarban. infovilag.hu, 2014. 06. 01.

 

Forgatókönyv

Bemutató a washingtoni Arena Stage színházban, (Rendező: Zelda Fichandler.) 1983. február 4.

A. J.: A Forgatókönyv premierje az amerikai fővárosban. Magyar Nemzet, 1983. február 12. 10. p.

Szántó Judit: A Forgatókönyv washingtoni visszhangjából. Színház, 1983/7. 46-48. p.

Bemutató a Pécsi Nyitott Színpadon, (Rendező: Vincze János.) 1984. november 2.

P. Müller Péter: A történelem cirkuszi mutatványa.  Színház, 1985/2. 1-4. p.

Bemutató az újvidéki (Jugoszlávia) Újvidéki Színházban, (Rendező:  Ljubiša Georgievszki.) 1986. október 18.

Csordás Mihály. 7 Nap, 1986/44. 36–37. p.

Üzenet, 1986/12. 771–772. p.

Gerold László:  Forgatókönyv. Film Színház Muzsika, 1986. november 15.  2, 4. p. 

Gerold László: Forgatókönyv. Híd, 1986/12. 1627–1631. p.

Takács István. Népszava, 1987. febr. 19. 6. p.

tt [Thuri Tibor]: Az Újvidéki Színház előadása a budapesti Kossuth Rádióban. Magyar Szó, 1987. jan. 3. 8. p.

Zay László: Örkény. Magyar Hírek, 1987/7. 10. p.

Bemutató a veszprémi Petőfi Színházban, 1987.

Bulla Károly. Film, Színház, Muzsika, 1987. 10. 5. p.

Csík István. Új Tükör, 1987/10. 28. p.

Földes Anna: Paál István Forgatókönyve. Örkény István tragédiája Veszprémben. Színház, 1987/4. 4-7. p.

Szántó Judit. Kritika, 1987/6. 39–40. p.

Takács István. Népszava, 1987. febr. 18. 6. p.

Zappe László. Népszabadság, 1987. ápr, 18. 13. p.

 

Kulcskeresők

Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban, 1975. november 15. Rendező: Székely Gábor.

Molnár Gál Péter: Kulcskeresők. Népszabadság,  1975. november 15. 6.  p.

Rajk András: Kulcskeresők. Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban. Népszava, 1975. november 26. 5.  p. 

Koltai Tamás: Kudarcaink tragikomédiája. Színház, 1976/2. 1-5. p.

Koltai Tamás: Bolyongó, a giccsember. Élet és Irodalom, 1976. január 31. 5. p.

Bemutató a Nemzeti Színházban, 1977. január 7. Rendező: Major Tamás.

Bulla Károly: Kulcskersők. Film, Színház, Muzsika, 1977. január 15.  4-5 p.

Hajdu Ráfis Gábor: Kulcskeresők. Örkény István komédiája a Nemzeti Színházban. Népszabadság, 1977. január 15. 6. p.

Simonffy András: Örkény emeletei. Élet és Irodalom, 1977. január 15. 7. p.

Földes Anna: Még mnindig nincs meg a kulcs. Nők Lapja, 1977. február 5. 23. p. 

Nagy Péter: Örkény István: Kulcskeresők. Kritika,  1977. március  27.  27 p.

Koltai Tamás: Kulcskeresők, enyhe pöffel a hátukban.  Színház, 1977/4. 3-6. p.

Bemutató  a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, 1978. május 3. Rendező: Major Tamás. 

Marosi Péter: Tolvajkulcskeresők. Utunk, 1978. május 12. 7. p. 

Pécsi Nyitott Színpad, 1983. szeptember 8. Rendező: Vincze János.

P Müller Péter: Az értelmezés kelepcéje. Színház, 1983/12. 14-16. p.  

Bemutató a Szatmári Északi Színház Stúdiójában, 1991. február 8. Rendező: Parászka Miklós.

Burján-Gál Emil: Szín-játék a nézőkkel. A Hét, 1992. április 9. 5. p.

Biró Béla: Az intimitás csodája. A Hét, 1992. május 21. 5. p.

Zsehránszky István: Zárt világ vigasza. Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1991/6. 14. p.

Nánay István: Haladék és vigasz. Színház, 1992/6. 26-27. p.

Bemutató  a Budapesti Kamaraszínházban, 1993. február 20. Rendező: Csiszár Imre.

Stuber Andrea: És jönnek a pöffök...Színház, 1993/6. 26-27. p.

Bemutató a Katona József Színházban, 1998. január 9. Rendező:  Máté Gábor.

Joób Sándor: Magyar vircsaft. Színház, 1998/4. 35-37. p.

Bemutató a Kaposvári Csiky Gergely Színházban, 2010. március 5. Rendező: Keszég László.

Zappe László: Örök öncsalás. Színház, 2010/6.  13-14. p.

Nádas Dávid:Kulcskeresők: Keszég odatette. Kapospont portál, 2010.3.11.

Bemutató a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban (Krúdy Kamara), 2012. február 4. Rendező: Forgács Péter.

Karádi Zsolt: Elrepülni a valóságból. Interjú Radnóti Zsuzsával. A Vörös Postakocsi Online. Művészeti, tudományos, közéleti folyóirat, 2012. február 20.

Szántó Judit: Elszabadult pöffök. Criticai Lapok, 2012/4. 9. p.

Kulcskeresők. Beindul az Örkény-év. Terasz. 2015.7.9.

Kulcskeresők Dunaújvárosban - Király Attila rendező mesélt. Színház.hu, 2015. február 23.

Bemutató a Veszprémi Petőfi Színházban, 2015. március 13. Rendező: Kéry Kitty.

Balla Emőke: Hogyan fordítsuk át a kudarcot győzelemmé? Kéri Kitty, a Kulcskeresők rendezője elmondja. Veszprémi Napló online, 2015. március 14.;

Hatalmas siker a Kulcskeresők premierjén. Balaton.hu portál, 2015. március 16.

Hegyi Zoltán: Valahonnan valahová. Groteszk a szecesszióban, avagy Örkény István Veszprémben. Magyar Nemzet, 2015. március 18. 10. p. 

Bóta Gábor: Tombol a hazugság. Népszava. 2015. június 25.

Bemutató a Pécsi Harmadik Színházban, 2016. dec. 19. Rendező:  Vincze János.

Komlós Attila: Kulcskeresők a Pécsi Harmadik Színházban. Hetedhéthatár, 2016. december 20.

Bemutató az Egri Gárdonyi Géza Színházban, 2019. május 10. Rendező:  Csurulya Csongor.

Jámbor Ildikó: Hit nélkül bolyongunk mi is. Heves Megyei Hírportál, 2019. június 2.

 

A holtak hallgatása

Bemutató a Pesti Színházban, 1973. január 19. Rendező: Várkonyi Zoltán.

Sziládi János: Történelmi lecke. A holtak hallgatása a Pesti Színházban. Színház, 1973/4. 14-17. p.

Barta András: A holtak hallgatása. Örkény István és Nemeskürty István műve a Pesti Színházban. Magyar Nemzet, 1973. február 11. 9. p. 

 

Vérrokonok

Bemutató a Pesti Színházban, 1974. március 28. Rendező: Várkonyi Zoltán.

Taxner Ernő: Színházi levél Budapestről. [Többek között a Vérrokonok Pesti Színházi bemutatójáról]. Jelenkor, 1974/7–8. 665–666. p.

Létay Vera: Mondjuk, hogy vasút. Élet és Irodalom, 1974. április 27. 13. p.

Barta András : Vérrokonok. Magyar Nemzet, 1974. március 31. 11. p.

Gyurkovics Tibor: Tomanek színészete. Film Színház Muzsika, 1974. április 20. 9-10. p. 

Molnár G. Péter : Vérrokonok. Népszabadság, 1974. április 20. 7. p.

Földes Anna: Örkény István kollektív önvizsgálata. Színház, 1974/7. 4-10. p.

Nagy Péter: Vérrokonok. Kritika, 1974/7. 28-29. p.

Sötét galamb

Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban,  1985. március 8. Rendező: Ács János

Szántó Judit: A Sötét galamb szárnyra kel. Színház, 1985/6. 13-15. p.

Koltai Tamás: Sötét galamb. Kritika 1985/5. 35-36. p. 
 

Azt meséld el, Pista! 

Bemutató a  budapesti Komédiumban, 1996. március 9. Örkény István hangfelvételeiből és írásaiból összeállította: Bereményi Géza és Mácsai Pál.

Almási Miklós: István üzent. Népszabadság, 1999. április 12. 11. p. 

Szigethy András: És Örkény szelleme lebegett a délutánban. Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. április 10. 29. p. 

Magyarósi Csaba: Azt meséld el Pista: a darab, amit egyszer mindenkinek látnia kell. varosban.blog.hu, 2013 január 10.

 

E kor nekünk szülőnk és megölőnk

Bemutató a Pécsi Harmadik Színházban, 2016. december 8. Összeállította és rendezte: Vincze János.

Csató Andrea: Kollektív önvizsgálat Örkény-módra. pecsma.hu, 2012. április 28.

P. Müller Péter: A halhatatlan Örkény. Jelenkor, 2012/6.  600-604. p. 

 

Nézzünk bizakodva a jövőbe

Bemutató a budapesti Baltazár Színházban, 2012. április 30. Szerkesztő-rendező: Kováts Kriszta

Bedő J. István: Sokszemélyes mono- és dialógok. olvassbele.com, 2016. december 7.

Nézzünk bizakodva a jövőbe! Népszava, 2017. január 28

Gabnai Katalin: És most viszik. art7.hu, 2017. január 31.
 

Az élet értelme – “Egypercesek száz percben 

Bemutató a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban, 2019. március 28. Összeállította és rendezte: Mácsai Pál és Lukács Miklós.

L. Horváth Katalin: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”.seniorplus.hu, 2019. március 10.

Az élet értelme – Egypercesek száz percben.kanizsaujsag.hu, 2019. márc. 29.

 

Évfordulós megemlékezések, méltatások, nekrológok, visszaemlékezések

 

Tardos Tibor: A fordítás örömei (1968) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 212–216. p.

Abody Béla: Örkény István József Attila-díjas (1967). Élet és Irodalom, 1967/14. 4. p.

Vincze Lajos: A hét írója: Örkény István. Magyar Hírlap, 1969. jan. 25. 9. p.

Boldizsár Iván: Korosztálytársi sorok a hatvanéves Örkény Istvánról. A szárnyas ló. Budapest. 1975. Szépirodalmi, 334–338. p.

Gál István: Örkény István hatvan éve. Új Írás, 1972/4. 96–99. p.

Görgey Gábor: Örkény István 60 éves. Nagyvilág, 1972 637–638. p.

Somlyó György: Örkény Istvánról – tíz percben. In A költészet vérszerződése. Budapest. 1977. Szépirodalmi, 464–471. p.

Abody Béla: Egy gyász gyásza (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 311–318. p.

Boldizsár Iván: Ötvenhét év Örkény Istvánnal (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 326–331. p.

Csoóri Sándor: Hazaérkezés halálhírre(1979) = In uő.: Tenger és diólevél. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek, 1961–1994. Budapest. Püski, 1994. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 332–334. p.

Gáll István: Meghalt Örkény István. Új Írás, 1979/8. 68. p.

Földes Anna: A hallhatatlanság kezdete (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 353–355. p.

Gáll István: Örkény István (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 339–340. p.

Hernádi Gyula: Örkény Istvánról (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 341–343. p.

Kiss Ferenc: Búcsúféle Örkény Istvántól. Tiszatáj, 1979/9. 108. p. Uő.: Interferenciák. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 126–127. p.

Koltai Tamás: A drámaíró halála. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 349–352. p.

Konrád György: Naplórészlet (1979. június 24.). = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 307–310. p.

Palotai Boris: Egyperces Örkénnyel (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 356–357. p.

Sándor Iván: Korunk előtt járt (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 335–338. p.

Simonffy András: Új árvaságunk (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 344–346. p.

Csányi László: Örkény bemegy a szekszárdi postahivatalba. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 362–364. p.

Vercors: Barátom, Örkény István. (Ford.: Boldizsár Iván.) Nagyvilág, 1980 277–278. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 358–361. p.

Hornyik Miklós: Az író halála. In uő.: Szabálytalan napló, Újvidék. 1981. Forum, 284–286. p.

Bertha Bulcsu: A tambuvi táborban Örkény Istvánnal. Élet és Irodalom, 1981. június 13. 11. p. 

Csiki László: Emberszerepek. Jegyzetek Örkény Istvánról. A Hét, 1982/26. 10. p.

É. E.: Örkény és a Vígszínház. Kisalföld, 1982. márc. 6. 9,

Györgyey Klára: Megkésett születésnapi köszöntő. Örkény István 1912–1979. Szivárvány, 1982/7. 23–26 p.

Huszár Sándor: Örkényék. In uő.: Sorsom emlékezete. Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. Bukarest. 1982. Kriterion, 197–212 p.

Kántor Lajos: Megszakadt párbeszéd. Szabédi László és Örkény István. Magyar Nemzet, 1982. aug. 14. 11. p.

Kereszty András: Egyperces emlékkiállítás. [A Vígszínház Örkény István emlékkiállítása kapcsán]. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 305. p.

Réz Pál: Örkény István tengertánca. Kortárs, 1982/9. 1414–1417. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 48–56. p.

Somlyó György: „A színész halála” vagy az író élete(1982). = In uő.: A költészet ötödik évada. Tanulmányok, 1981–1987. Budapest. 1988. Magvető = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 319–325. p.

Tarján Tamás: In memoriam Örkény István. [Ismertetés a Vígszínházban Valló Péter rendezésében színre kerülő Örkény István megemlékezésről]. Népszabadság, 1982. febr. 17. 7. p.

Csáki Judit: [Hetven éve született Örkény István]. Népszava, 1982. ápr. 3. 13. p.

Gáll István: [Hetven éve született Örkény István]. Új Tükör, 1982/14. 9. p.

Győri László: [Hetven éve született Örkény István]. Békés Megyei Népújság, 1982. ápr. 3. 6. p.

[Hetven éve született Örkény István]. Csongrád Megyei Hírlap, 1982. ápr. 6. 4. p.

[Hetven éve született Örkény István]. Nógrád, 1982. ápr. 3. 11.;

M. I. [Mátyás István]: [Hetven éve született Örkény István]. Pest Megyei Hírlap, 1982. ápr. 6. 4. p.

Sükösd Mihály: [Hetven éve született Örkény István]. Új Tükör, 1982/14. 9. p.

[Hetven éve született Örkény István]. Magyar Képes Újság, 1982/4. 26. p.

Ungári Tamás: Mini-Ödipusz (1985) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 277–283. p.

Spiró György: A kimaradt novella (1986) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 347–348. p.

Alföldy Jenő: Félpercesek. Örkény István emlékére. Élet és Irodalom, 1987/14. 15. p.

Belohorszky Pál: Örkény. In uő.: Égő rózsamáglya. Budapest. 1987. Szépirodalmi, 472–484. p.

Berkes Erzsébet [Hetvenöt éve született]. Magyar Nemzet, 1987. ápr. 6. 6. p.

Esterházy Péter: Egy kelet-európai. Élet és Irodalom, 1987/14. 15. p. = In uő.: A kitömött hattyú. Írások. Budapest. Magvető, 1988.= In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 398–402. p. ;

Földes Anna [Hetvenöt éve született]. Nők Lapja, 1987/14. 12. p.

Lázár István: Hetvenöt mínusz nyolc. In memoriam Örkény István. Új Tükör, 1987/14. 17. p.

Lukácsy András [Hetvenöt éve született]. Magyar Hírlap, 1987. ápr. 4. 6. p.

Sándor Iván: Mi lesz doktor Varsányinéval?. Film, Színház, Muzsika, 1987/14. 12–13. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 57–64. p.

Zappe László [Hetvenöt éve született]. Népszabadság, 1987. ápr. 4. 13. p.

Az ötvenes évek magyar irodalma, avagy egy kerekasztal négyszögesítése. [Szabó B. István, Király István, Bodnár György és Szerdahelyi István részvételével]. Irodalmi Újság, Paris, 1987/3. 10. p.

Karinthy Ferenc: Sok (1988). = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 275–276. p.

Sükösd Mihály: Örkény István otthonai. Kortárs, 1988 = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor. Budapest. Pesti Szalon, 1995. Hatvany Lajos, Gink Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom és emlékhelyei. Budapest. Officina Nova, 1989., 630–636. p.

Orbán Ottó: Cédula a romokon.Beszéd a Nemzetközi PEN 1988-ban, Szöulban tartott kongresszusán. In uő: Cédula a romokon. Esszék és egyéb arcátlanságok. Budapest. 1994. Magvető

Tüskés Tibor: Irodalmi történetek. Magyar Képes Újság, 1991/8. 14–15. p.

Dérczy Péter: Balaton-nyár-Szántód (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 365–366. p.

Balassa Péter és Márton László: Örkény Istvánról (Beszélgetőpartner: Salamon István.) (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 389–397. p.

Mészöly Miklós: Örkényről. (Beszélgetőpartner: Salamon István.) (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 383–388. p.

Nádas Péter: Örkényről. (Beszélgetőpartner: Salamon István.) (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 371–382. p.

Szigethy Gábor: Pisti, anno 1972. (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 286–292. p.

Márton Gyöngyvér: Ünnep után - ünnep előtt. Beszélgetés Tanai Bellával. [Emlékezés a Macskajáték főszerepére]. Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1993/2. 14–15. p. és 1993/3. 17. p.

Földes Anna: Ha Örkény István élne. Magyar Hírlap, 26. 1993. 124. [mell.] III.;

Kamarás István: Mindig van remény (1993) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 293–301. p.

Pünkösti Árpád: Örkény nevű író(1993) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 284–285. p.

Kardos G. György: Ezt még meséld el, Pista (1994) = In Ez is én vagyok. Budapest. 1996. Ab Ovo = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 271–274. p.

Parti Nagy Lajos: Örkény szemüvege (1994) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 403–409. p.

Tardos Tibor: Örkény voltam (1994) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 65–70. p.

Balassa Péter - Márton László: A szolidáris pesszimizmus írója. (Balassa Péter és Márton László beszélgetése Örkény Istvánról.) Alföld, 1995/6. 46–50. p.

Pozsgai Zsolt: „Amíg ide jutottunk.” Húsz évvel ezelőtt halt meg Örkény István. Magyar Nemzet, 62. 1999. 141. 19. p..

György Péter: A hely, ahol élünk. „In our time” - in memoriam Örkény István. Uő.: Mifelénk. Cikkek és tanulmányok, 2003–2008. Budapest. 2008. Élet és Irodalom, 220–224. p.

Paulina Mercédesz: Ahekula-perspektíva. Mi mennyi? Örkény István 100 éves. Kortárs online, 2012. május 17.

Születésének századik évfordulója alkalmából született írások (2012)

Várnai Pál: Több mint egy perc Örkény Istvánnal. Radnóti Zsuzsával beszélget Várnai Pál. Szombat. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata, 2012/1. 26–28. p.

Valuska László: Örkény:Öt évig pörköltet írtam. = Index hírportál, 2012. április 5.

Marton Éva: "Hozott szalonnával egérirtást vállal" - Esterházy, Gálffi és Parti Nagy Örkényről. HVG online, 2012. április 11.

Szekeres Dóra és Nagy Gabriella: ÖRKÉNY 100 - Film és beszélgetés Makk Károllyal. Litera irodalmi portál, 2012. április 14.

Látó 2012/4.  - ÖrkényLátó (Demény Péter - Sebestyén Rita: Interjú Radnóti Zsuzsával; Kötő József: Az osztályharctól a „lét alapvető abszurditásáig”; Zakariás Erzsébet: Örkény művei a Kolozsvári Magyar Színházban; Csík Mónika: Gólyák, Ketrec, Mese; Hatházi András: Tik-tak, Visszapillantás; Csutak Gabriella: Varró őrnagy titkos feljegyzései; Demény Péter: Örkény kézközelben - Interjú Parti Nagy Lajossal; Sebestyén Rita: A nyúl vacka és a befogadói képzelet; Fodor Györgyi: Van egyperced?; Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora; A galamb, az a béka jelképe; Ungvári Zrínyi Ildikó: Zoknit húzni a lábra. Egy Örkény-drámaformáról; Adorjáni Panna: Örkény István wants to be your friend on Facebook; Laskay Adrienne: Örkény István egypercesei a Kolozsvári Magyar Opera színpadán; Visky András: Egy librettó - tizenegy év múlva; Bevégzetlen ragyogás; Lászlóffy Aladár: Az utolsó meggymag; Tim Conley: Novellák; Székely Melinda: Minimítosz; Radnóti Zsuzsa: Szubjektív jegyzetek az Áprilisról.)

Holmi 2012/4. - Száz éve született Örkény István (Márton László: Örkény István nyakatekertsége. 448-455. p.; Spiró György: Örkény, a népi író. 456-458. p.; Hetényi Zsuzsa: Harmsz és Örkény optikai csalódásai. 458-470. p.; Kurtág György: Даниил Хармс: Встреча. 471. p.; Danyiil Harmsz: Esetek (Hetényi Zsuzsa fordítása.). 472-489. p.; Hetényi Zsuzsa: Néhány szó Harmsz életéről 490-491. p.;)

 

Paulina Mercédesz: A hekula-perspektíva. Mi mennyi? Örkény István 100 éves. Kortárs online, 2012. május 17.

László Ferenc: „Doktor Varsányiné te vagy”. Réz Pál irodalomtörténész Örkényről.Interjú.Magyar Narancs online, 2012/14.

Földes Anna: Tanul(j)unk Örkényül. Critikai Lapok, 2012/5–6. szám;

F. N. L.: Megemlékezés egypercesekkel. Reggeli Újság. Bihar megyei napilap, (Nagyvárad) 2012. június 29.;

Irházi János: Tóték Aradon. Aradi Hírek, 2012. augusztus 25.

Szabó B. István: Örkény 100+. Irodalomismeret, 2012/4. 55–57. p.

2x1 perces novellák. (Szerk.: Kirschner Péter. Ill.: Réber László, Kaján Tibor. Szerzők: Kukorelly Endre, Petőcz András, Örkény István, Háy János, Vámos Miklós, Kemény István, Dragomán György, Podmaniczky Szilárd, Tóth Krisztina, Térey János, Grecsó Krisztián, Erdős Virág.) Budapest. 2012. Tevan Alapítvány-Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, 84 p. 

Eső - Irodalmi lap. 2012/1. Egypercesek (Örkény-100) (Bartha Ildikó: Üzemzavar, Utazás, Egy közönségmentes villamosút következményei, Űrkény; Bistey András: Végállomás, A Tisza, Hideg van; Doros Judit: Utasítások; drMáriás: Szerelem első látásra, Irodalmi vita, Karcsi és a hentes; Jónás Tamás: A világ legrövidebb drámája, Böjtelő; Jurkovics János: Ahol a szükség, Krumpli, Erőszak; Karap Zoltán: Zárójelek; Kiss Ottó: Űrhajók a Holdról, Az évszak-automata; A madárriasztó csengő; Foci, foci, foci; Kukorelly Endre: A tökéletes mink; Létai Olga: Egypercesek; Maros András: A hídon; Mrena Julianna: Divatba jön a narancsbőr, Aurafestés és csakrafelvarrás; Novák Zsüliet: Kemoterápia, Világszabadalom, Szolgáltatás; Petőcz András: A Kis Kalapos Hölgy, A mobiltelefon; Rentz Mátyás: Fájdalom, Az egy kívánság, Tóvizi Dezső utolsó szavának hiteles története; Szabó Tibor Benjámin: Fontos az egészséges táplálkozás, Mesezárlat; Tóth Krisztina: Metró, MÁV, Marslakó, Vizsgálat;)

Idegen nyelvű szakirodalom

Angol:

Kuttna, Mari: The plays by István Örkény. [Örkény István színművei.] Hung-PEN 1975/16. 52–55. p.

Szirtes György: Örkény in English. [Örkény angolul.] New Hungarian Quarterly, 1986 204–206. p.

Bertha Bulcsu: Interview with a contemporary writer. [Interjú egy kortárs íróval.] Hungarian Digest, 1982/4. 93–97. p.

Kálmán C. György: The rise of the absurd (?) in Hungarian drama. Neohelicon, 1986/1. 163–176. p.

Thomas Kabdebo: The post-war Hungarian short story. [A háború utáni magyar novella.] PEN International (London), 37. vol. 2. np. (1987), 39–41. p.

Hannus, István: The writer István Örkény and chemistry. [Örkény István és a kémia.] Technikatörténeti Szemle, 1992 143–145. p.

Devenyi, Jutka: The theatrical grotesque: an aesthetic tool for interpreting history on the Hungarian stages in the 1960’s and 1970’s. [A színházi groteszk: a történelem értelmezésének esztétikai eszköze a magyar színpadokon az 1960-as és 1970-es években.] Hungarian studies review. 1996/1–2. 85–92. p.

Papp Ferenc: Some aspects of linguistic communication in two recent Hungarian literary works. (Déry Tibor: G. A. úr X-ben. Örkény István: Egyperces novellák.) Modern Filológiai Közlemények, 2001, 100–105. p.

Péter P. Müller: Central European playwrights within and without the absurd: Václav Havel, Sławomir Mrożek and István Örkény. [Közép-európai drámaírók az abszurdon innen és túl: Václav Havel, Sławomir Mrożek and Örkény István .] Pécs. 1996. University Press, 114. p.

Cseh:

Cejpek, Václav: Rodina Tótu jen jako komedie. [Tóték, mint egy vígjáték.] Scena, 1987/18. 4. p.

Jana Pelouchová: Maďarsko-české divadelní postřehy. [Magyar-cseh színházi jegyzetek.] Amicus revue, 2002/4-5. 59. p.

Francia:

Roy, Claude: Örkény a Paris. [Örkény Párizsban.] Le Nouvel Observateur, 1968, Np. 204., 40–41. p.

Roy, Claude: Recenzió. (Egyperces novellák. Budapest. Magvető, 1968.) Le Monde, 1968. okt. 26. p.

Bonnefoy, Claude: Örkény sur le fil du rasoir. [Örkény borotvaélen.] La Quinzaine Littéraire, 1970. okt. 1–15. 12–13. p.

Jastrzębska, Jolanta Danuta: „Scénario” d’István Örkény. [Örkény István „Forgatókönyve”.] In uő: Personnages tragiques et grotesques dans la littérature hongroise contemporaine. Amsterdam. 1989. Rodopi, 97–117. p.

Miklós Magyar: L’absurde et le grotesque chez Samuel Beckett et István Örkény. [Az abszurd és a groteszk Samuel Beckett és Örkény István műveiben.] (Kollokvium a francia-magyar kapcsolatokról az 1920-as évektől napjainkig. Budapest. febr. 2–4. Előadások.) Cahiers d'Etudes Hongroises 1990/1-2. 81–89. p.

Sarah Vajda: Le pardon de l’histoire. Lecture de trois pieces d’Örkény. [A történelem megbocsát. Örkény három darabjának olvasata.] Cahiers d'Etudes Hongroises 1991/3. 40–46. p.

Haudrechy, Sophie: L’enjeu du grotesque dans le théâtre du XXe siècle. Étude comparée du grotesque d’István Örkény. [A groteszk tétje a XX. századi színházban. Örkény István groteszkjének összehasonlító vizsgálata.] Cahiers d'Etudes Hongroises 1997-1998. 104–114. p.

Horvát:

Francisca Ćurković Major: István Örkény – Pisac grotesknog i apsurdnog. [Örkény István A groteszk és abszurd írója.] Forum. Mjesečnik Razreda za književnost Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, Zagreb, 2012/10–12. 1222–1225. p.

Német:

Haldimann, Eva: István Örkény. [Örkény István.] Neue Zürcher Zeitung, 1967. aug. 19;

Wolfgang Kröplin: Das Groteske. Eine Gestaltungsweise im Drama und Theater. Studien zu Majakowski, Bulgakov, Örkény, Mrożek. Berlin. 1981. Verband der Theaterschaffenden der DDR, 115 p.

Sziládi János: István Örkény. [Örkény István.] In Miklós Szabolcsi; Paul Kárpáti; Regina Krolop; Bernd Müller: Literatur Ungarns 1945 bis 1980. Berlin. 1984. Volk u. Wissen, 150–161. p.

Földes Anna: Die Unsterblichkeit des „besten informierten Grenzpostens” über den ungarischen Schriftsteller István Örkény. Pannonia (Eisenstadt), 1986/1. 32–34. p.

Annemarie Schuller: Theater ist ein Lebenzustand. Im Gesprach mit der Regisseurin Magdalena Klein in Temeswar [A színház életállapot. Beszélgetés Klein Magdolna rendezőnővel Temesvárott.] Karpatenrundschau (Brassó), 1986/3. 4–5. p.

Georg Lück: István Örkénys „Familie Tóth”. Weimarer Beiträge, 1987/1. 98–118. p.

Szántó Judit: Theater in Ungarn. [Színház Magyarországon.] (A Pesti Színház Rózsakiállítás c. előadása Horvai István adaptációja alapján). Theater Zeit (Berlin) 1991/3. 71–72. p.

Rüdenauer, Ulrich: Örkénys-Roman: Vom Eingeschlossensein. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Badische Zeitung, 2010.5.15.

Saalfeld von, Lerke: Der Chronist des Krieges. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Deutschlandradio, 28. Mai 2010.

Plath, Jörg: Durch Leid zum besseren Ungarn. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Frankfurter Rundschau, 2010.6.16.

Müller-Funk, Wolfgang: Der Tod vor dem Tod. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Die Presse, 9. Juli. 2010.

Hell, Cornelius: Das Lagervolk. Erfahrungen von István Örkény. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Radio OE1. Österreichischer Rundfunk, 27. Juli 2010.

Schmid, Ulrich M.: Kriegsliteratur ohne Holocaust. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Neue Zürcher Zeitung, 2010.08.28. 66 p.

Kornitzer László: Mein notwendiger Brief an István Örkény. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Neue Zürcher Zeitung, 2010. 09.10.

Merten, Sabine: Die Geburt der Freiheit aus der Gefangenschaft. Ein dokumentarischer Roman des ungarischen Autors István Örkény. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Rezensionsforum für Literatur und Kulturwissenschaften, 2010/11.

Olasz:

Alfredo Laverrini: La narrativa ungherese e le edizioni E/O. [A magyar széppróza az E/O kiadványainak tükrében]. Rivista di studi ungherese (Roma), 1987/2. 78–83. p.

Orosz:

Rosszijanov, Oleg: "Импульс гротеска": во чем он? Иностранная Литература, 1973/ 4.. 208. p.

Szlovák:

Elena Ťapajová: Mačacia hra – herecký koncert Adely Gáborovej. [Macskajáték – Adela Gáborová jutalomjátéka.] Literárny týždenník, 1996/12. 15. p.

Margita Laczková: Interpretácia dramatických diel Istvána Örkénya. [Örkény István drámai műveinek értelmezése.] (Ford.: Katarína Králová.) Dunaszerdahely. 1996. Lilium Aurum, 105 p.

Jano Rácz: Osobná spoved’ ženy zrelého veku. [Érett korú nők önvallomása.] (Macskajáték. A Madách Színház kassai vendégjátéka.) Literárny týždenník, 2000/21. 11. p.

 

A szakirodalmat összeállította Radnóti Zsuzsa, kiegészítette az orkenyistvan.hu szerkesztősége és a DIA.