Kántor Péter: Szakirodalom

Fontosabb írások, kritikák Kántor Péter versesköteteiről, költészetéről

 

Veress Miklós: Az első szó jogán. Kántor Péterről. Élet és Irodalom 20(1976), 35. sz. 10.

Vasy Géza: Félúton. Kántor Péter: Kavics. Napjaink 15(1977), április.

Sebők János: Három bekezdés. Kántor Péter: Kavics. Mozgó Világ 3(1977), 1. sz. 86-87.

Bata Imre: Kántor Péter: Halmadár. Népszabadság, 1981. aug. 11.

Erdei Sándor: Kántor Péter: Halmadár. Alföld 33(1982), 5. sz., 81-82.

Pomogáts Béla: Kántor Péter: Halmadár. Kortárs 26(1982), 1664-1665.

Tarján Tamás: Sebbel-lobbal. Népszabadság, 1983. okt. 11.

Domokos Mátyás: Műbírálatok - kiszabott parcellán (Bari Károly: A varázsló sétálni indul; Kántor Péter: Grádicsok). Kortárs, 30(1986), 7. sz., 148-153.

De Coll Lajos: Versek lépcsői (Grádicsok) Élet és Irodalom 30(1986), 3. sz., 11.

Berkes Erzsébet: Grádicsok. Magyar Nemzet, 1986. ápr. 14.

Petrőczi Éva: Kántor Péter versei. Magyar Hírlap, 1986. ápr. 6.

Angyalosi Gergely: Kántor Péter: Grádicsok. Kritika 15(1986), 7. sz. 32-33.

Budai Katalin: Hagyma, dzseki, századvég (Hogy nő az ég). Élet és Irodalom 32(1988), 35. sz., 10.

Károlyi Csaba: Kántor Péter: Hogy nő az ég. Kortárs 32(1988) 12. sz., 163-165.

Darvasi László: Kántor Péter: Napló (1987-1989). Kortárs 35(1991), 9. sz., 104-105.

Bán Zoltán András: Szamaragolás a Pegazuson. (Napló). Holmi 3(1991) szeptember, 1224-1226.

Simor András: Öt verseskönyvről. Ezredvég 1991. 5. sz., 72-73.

Hajdú Gergely: Spinning Their Webs (Péter Kántor, Zsófia Balla, László Baránszky, Sándor Rákos) The New Hungarian Quarterly 33(1992), 126. sz. 140-146.

Radnóti Sándor: Áthatolhatatlan köd. Magyar Narancs, 1992. december 23.

Orbán Ottó: Kántor Péter elnyeri a Füst Milán-díjat. Népszabadság, 1992. dec. 24.; In: Cédula a romokon. Magvető, 1994, 109-110.

Borbély János: Fönt lomb, lent avar (Jegyzet Kántor Péter kötetéről). Műhely 17(1994), 2. sz., 63-64.

Götz Eszter: A valószerűtlen realitása (Fönt lomb, lent avar). Szombat 6(1994), 5. sz. 43.

Vörös István: Mérleghintán az Úrral. (Fönt lomb, lent avar). Kortárs 38(1994), 3. sz., 105-107.

Osztovits Ágnes: Távoli ismeretlent képzelek magam elé. Magyar Nemzet, 1994. november 25.

Nyerges András: Sok betű, sok öröm (Mentafű). Magyar Hírlap, 1995. február 20.

Zalán Tibor: Versszerű versek (Mentafű). Népszabadság, 1995. március 4.

Kántor Péter Mentafű című könyvéről véleményt mond Csukás István, Háy János, Károlyi Csaba, Keresztury Tibor, Orbán Ottó, Poszler György és Takács Zsuzsa.  Irodalmi Szemle 38(1995), 7-8. sz., 9-14.

Tarjányi Eszter: A spontaneitás poézise (Mentafű). Élet és Irodalom 39(1995), 47. sz., 14.

Kálmán C. György: Friss ízek. (Mentafű). Beszélő 6(1995), 29-30 sz., 44-45.

Ágh István: "És mégis… Álmaimban én magasba szállok" (Mentafű) Kortárs 40(1996), 3. sz., 104-109.

Radnóti Sándor: Megtanulni élni. (Mentafű) Holmi 7(1995), 11. sz., 1636-1641.

Bazsányi Sándor: „Bezzeg a tenger”. (Búcsú és megérkezés) Holmi 1999 június, 779-781.

Kerekes Amália: Posztmodern föveny dagerrotípiákkal. (Búcsú és megérkezés) Műhely 22(1999), 1. sz., 78.

Kemény István: A Duna színe (Mentafű). Népszabadság, 1995. augusztus 28.

Reményi József Tamás: A folyami költő (Búcsú és megérkezés) Népszabadság, 1997. november 15., 29. (In:  Sinistrától lbusárig.  Bp. 1998. 94-96.
)

Sneé Péter: Búcsú és megérkezés. Magyar Nemzet, 1997. december 18., 12.

Schein Gábor: Kántor Péter: Búcsú és megérkezés. Kortárs 42(1998), 8. sz., 102-104.

Payer Imre: "Kell valaki, aki körülírja". (Búcsú és megérkezés) Alföld 50(1999), 4. sz., 99-103.

Sághy Miklós: Folyami költő a Duna bal partján. Kántor Péter költészetéről. Műhely, 23(2000), 6. sz., 73-77.

Orbán Ottó: Hét mondat Kántor Péterről. In: Boreász sörénye. Magvető, 2001, 76.

Angyalosi Gergely: A líra ideje, az idő líraisága. (Lóstaféta). Élet és Irodalom 46(2002), 46. sz., 25.

Kemény István: Duna, séta, költészet. (Lóstaféta) Élet és Irodalom 46(2002), 49. sz., 25.

Radnóti Sándor: Emlékeztető (Lóstaféta) Népszabadság, 2003. március 28.

Máthé Andrea: Kántor Péter: Lóstaféta. Kritika 32(2003), 7-8. sz., 41-42.

Angyalosi Gergely: Poeta nascitur. Kántor Péter költészetéről. In: Kőrössi P József (szerk.): Költők könyve: 93 vers, portré, (ön)életrajz, miniesszé. Noran Kiadó, 2003, 89-90.

Kálmán C. György: Árnyképek. (Lóstaféta.) Holmi 15(2003), 8. sz., 1055-1059.

Vári György: Itt van, újra. (Lóstaféta.)  Magyar Narancs, 2002. december 12. http://magyarnarancs.hu/konyv/konyv_itt_van_ujra_kantor_peter_lostafeta-58645#

Várady Szabolcs: Kántor Péter Vas István-díjas. Élet és Irodalom 49(2005), 1. sz., 9.

Balázs Eszter Anna: Nem csak gyerekeknek (Kétszáz lépcső föl és le, Móra Könyvkiadó) Élet és Irodalom 49(2005), 22. sz., 22.

Ferencz Győző: A mulandóság tanösvényein (Trója-variációk).  Népszabadság, 2008. május 3.

Vári György: Múlás és maradás (Trója-variációk). Élet és Irodalom 52(2008), 19. sz., 27.

Bazsányi Sándor: Hogyhogy? Nahát! (Trója-variációk). Élet és Irodalom 52(2008), 19. sz., 27.

Báthori Csaba: Ex libris. (Trója-variációk). Élet és Irodalom 52(2008), 29. sz., 25.

Tarján Tamás: Eltűnt nyomok idejében. (Trója-variációk). Revizor Online,  2008.12.24., http://www.revizoronline.com/hu/cikk/649/kantor-peter-troja-variaciok

Parti Nagy Lajos: Trója-variációk. Élet és Irodalom 53(2009), 14. sz., 13.

Reményi József Tamás: Ugyanúgy (Megtanulni élni). Népszabadság, 2009. szeptember 12.

Bazsányi Sándor: az ÉS könyve a könyvhéten - a közérti költő (Megtanulni élni). Élet és Irodalom 53(2009), 23. sz., 21.

Darvasi László: Rácsodálkozik, pedig tudja is. (Kántor Péter hatvanéves lett). Élet és Irodalom 53(2009), 44. sz., 9.

Szegő János: Költőien lakkozik az ember. (Megtanulni élni). Revizor Online 2009.09.10. http://www.revizoronline.com/hu/cikk/1750/kantor-peter-megtanulni-elni-versek-1976-2009

Inzsöl Kata: Kántor Péter: Trója-variációk. Műhely, 32(2009). 1. sz., 72-73.

Krupp József: Csak voltunk. Kántor Péter: Trója-variációk. Árgus, 19 (2009), 1-2. pp. 294-301.

Horkay Hörcher Ferenc: A költő mint restaurátor. (Megtanulni élni) Holmi 21(2009), 12. sz., 1684-1688.

Ayhan Gökhan: Ex libris. (Megtanulni élni). Élet és Irodalom 53 (2009), 35. sz., 25.

Bedecs László: Boldogság, gyere haza! (Megtanulni élni). Jelenkor 53 (2010), 7-8. sz., 884-891.

Juhász Attila: Tansegédlet – avagy „könnyedén, mint az olyan, aki tudja” (Megtanulni élni).  Műhely 33(2010), 5. sz.,  67-68.

Ayhan Gökhan: Megtanulni meghalni (Köztünk maradjon.) Bárka Online http://www.barkaonline.hu/olvasonaplo/2841-koeztuenk-maradjon

Takács Ferenc: A dolgok neheze. (Köztünk maradjon) Mozgó Világ, 38(2012), 11. sz., 109-112.

Kálmán C. György: Velünk marad: Az ÉS könyve júniusban - Kántor Péter: Köztünk maradjon. Élet és Irodalom 56:(2012), 25., 23.

Deczki Sarolta, Bárány Tibor, Kálmán C. György, Károlyi Csaba: És-kvartett: Kántor Péter Köztünk maradjon című kötetéről. Élet és Irodalom 56(2012), 14. sz., 19.

Demény Péter: Vízjelek a villamoson (Köztünk maradjon) Népszabadság, 2012. november 10.

Radnóti Sándor: A dolgok neheze. (Köztünk maradjon.) Revizor Online 2012.07.24., http://www.revizoronline.com/hu/cikk/4083/kantor-peter-koztunk-maradjon

Angyalosi Gergely: Kántor Péter: Köztünk maradjon.  Élet és Irodalom 57(2013) 17. sz., 6.

Báthori Csaba: Együtt örökre egyedül. (Köztünk maradjon). Műhely (Győr), 36(2013) 3. sz., 66–69.

Bazsányi Sándor: “Azok a rémes, vörös nemiszervek!” Parnasszus 19(2013), 2., 23-26.

Bedecs László: A szép életre gondolok. Kántor Péter: Köztünk maradjon. Jelenkor 56(2013), 11. sz., 1164-1169.

Darvasi László: Egyáltalán nem kritika, jóval inkább neki. (Köztünk maradjon) Holmi 25(2013), 1. sz., 104-105.

Deczki Sarolta: "Csak ami kell" (Köztünk maradjon). Alföld 64(2013), 7. sz., 46-51.

Ferencz Győző: Hol lenne, ha nem itt? Kántor Péter köszöntése Radnóti–díja alkalmából. Műhely 36(2013), 1. sz., 46-48.

Gábor Sámuel: Kántor Péter: Köztünk maradjon. Kortárs 57(2013), 11. sz., 93-96.

Kálmán C. György: Levél egy bergengóc barátnak, Kántor Péterről. Parnasszus 19(2013), 2., 15-20.

Kardos András: Ex libris. (Köztünk maradjon). Élet és Irodalom 57(2013) 22. sz., 19.  

Szegő János: A Személynök utcától a Balassi utcáig, avagy egy folyami költészet kavicsai. Parnasszus 19(2013), 2., 11-14.

Szilasi László: Ex libris. (Köztünk maradjon) Élet és Irodalom 57(2013), 14. sz., 19.

Vári György:”És nézik tovább a tengert”. Parnasszus 19(2013), 2., 21-22.

Xantus Boróka: Nem csak köztünk marad. (Köztünk maradjon). Irodalmi Jelen (Arad) 13(2013) 138. sz., 91–93.

Károlyi Csaba: Egy befejezetlen történet (Egy kötéltáncos feljegyzéseiből) Élet és Irodalom 60(2016), 21. sz., 18.

Sántha József: Inkább a hegyen. (Egy kötéltáncos feljegyzéseiből) Revizor Online 2016.06.08., http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6081/kantor-peter-egy-koteltancos-feljegyzeseibol

Nagygéci Kovács József: Tizennégy tárca (Egy kötéltáncos feljegyzéseiből) Bárka 24(2016), 4. sz.,    http://www.barkaonline.hu/kritika/5516-tizennegy-tarca

Márton László: Jó költő holtig tanul. Müpa Magazin 11(2016), 3. sz.,  50-51., https://www.mupa.hu/media/mupa-magazin

Szalagyi Csilla: A közelség költészeti folytonossága. Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből. Vigilia, 2017. (82. évf.) 5. sz. 388-391. p.

Krupp József: Bejáratok Trójába. Kántor Péter Trója-variációk című versciklusáról. Ókor. 2019/4. 71-80 p.