(1946–2010)
1946. február 7-én született Érsekújváron, 2010. április 12-én hunyt el Budapesten.
1969-ban szerzett magyar–francia szakos diplomát az ELTE-n. 1973-ban bölcsészdoktorrá avatták, 1993-tól kandidátus volt.
1970-től négy évtizeden át az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, a Modern Magyar Irodalmi Osztály főmunkatársaként. Kutatási területe: a XX. század elejének magyar drámairodalma és az 1945 utáni magyar prózairodalom.
A Digitális Irodalmi Akadémia
Mándy Iván-szakértője volt 1999-től,
Ottlik Géza-szakértő is 2008-tól haláláig.
Önálló kötetei:
Szeretők és házastársak. Szerk. és a jegyzeteket írta: Erdődy Edit. Bp. 1978. Magvető, 416 p. (Magyar tallózó.)
Erdődy Edit – Karafiáth Judit – Veres András: Térkép, repedésekkel. A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében. Bp. 1982. Művelődéskutató Intézet.
Erdődy Edit – Magyar Miklós – Tverdota György: Magyar irodalom a XX. században 1–2. Tanulmányok és szöveggyűjtemény. Bp. 1992, 1995. General Press.
Mándy Iván. Kismonográfia. Bp. 1992. Balassi, 111 p. (Kortársaink.)
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Bp. 2006. Akkord. (Talentum műelemzések.)
