1944. szeptember 13-án született Budapesten. Irodalomtörténész, kritikus volt. 1968-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar–orosz szakon, később mindvégig ott tanított, egyetemi docensként. Korszaka a 19. és 20. század magyar irodalma volt.
Felelős szerkesztője volt a Jelenlét c. folyóiratnak, társszerkesztője a Kelet-Európának.
1999-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
2015. április 18-án hunyt el.
Kötetei:
Fodor András. 1979.
Színképelemzés. 1984.
Pokoljárás és bohóctréfa. (Kálnoky Lászlóról.) 1988.
„Lesz idő hogy visszatérhet.” (Tanulmányok Arany János és a századforduló korszerűségéről.) 1994.
Bertók László. (Esszék.) 1995.
Az Újhold-kör költészete. (Válogatás és szerkesztés.) 1997.
Kodolányi János és Szabó István levelezése. (Szerkesztés és utószó.)
Intarzia. (Tanulmányok.) 2000.
Megváltás. In memoriam Pap Károly. Válogatta, szerkesztette és összeállította Cs. M. 2006.
