[...](Sződy Lilla levele Pelle Istvánhoz, amikor azt hitte, hogy már nem bírja tovább. Elküldetlen.) …ilyenkor azt hiszem, szétpattan a fejem, csak gondolkozom, gondolkozom, gondolkozom… Mintha be lennék zárva, minden kijáratból egy-egy merev őr röffen rám, vagy mintha körbejárnék, körbe-körbe, úgy érzem egy tapodtat sem tehetek, tehetünk a kibonyolódás felé.
Bízom, hidd el, bízom benned, de valami rettentő fáradtság, tehetetlenség ólmot fecskendez az ereimbe, a karomat sem tudom már megemelni. Mert – ne haragudj – az őrületbe hajszolod magad, és mindenkit magaddal rántasz, aki a környezetedben van s aki egy csöppet is veled érez. Két csoportra osztod önkéntelenül az embereket: a párthívekre, akik belepusztulnak abba, hogy kitartanak melletted, és ellenségekre, akik tűzzel-vassal irtanak, s végül föl fognak perzselni.
Már nem is jutnak eszembe normális szavak, normális, egyszerű, mindennapi szavak. Egy egyszerű nő, amilyen én is vagyok, azt kellene mondja, szenvedek, de te már azt kényszeríted ki belőlem, hogy azt mondjam, a gyehenna tüzére vettettem. Ha nem lenne ez a kis majom… de akkor is, István, akkor is… Emlékszel, évekig azzal gyötörtelek – mert tudom, hogy gyötörtelek –, hogy vegyél feleségül. De te még a kifejezés ellen is tiltakoztál. Azt mondtad, jól van, beszéljünk róla, de csak ha azt mondom: házasodjunk össze. És nem… Megértettem a kétségbeesett menekülésedet. Az az ember, aki ötvenmillió kötelmet érez, legalább ilyen látszatkérdésekben mint az együttélés, szeretné fönntartani a választási lehetőségét. Mikor először mondtad ezt, rém rafináltnak, természetellenesnek tetszett az egész. S még ezt is megértettem, István, ezt is megértettem. S nem tudod, de kezemet-lábamat kellett kerékbe törjem, hogy megértsem. Agyat kellett cseréljek. És, hisz tudod, mégsem sikerült egészen… Azt mondanád, azért, mert nem értem még mindig a választott feladatodat… Beismerem, István, nem értem, nem értem, nem értem… Hiszen ebből csak gyötrelem, vergődés, őrültekháza származott rám. Jól van, én választottam magamnak. De legalább te lettél volna boldog. De te sem, látom, hogy te sem.
Most már tudom, hogy a házasságunk mit sem segített volna. Már nem akarnék a feleséged lenni. Így akarok élni veled Örökre. Örökre, míg bele nem bolondulok. Kezdetben – megírom, hisz, ahogy ismerlek, biztos vagyok benne, hogy még csak meg sem fordult az eszedben –, szóval kezdetben a lányanyaságom is zavart. Az anyámékkal való hét országra szóló cirkusz, pofonok, kitagadási-visszafogadási komédia volt a legkevesebb. De a mi világunk – akár beismered, akár nem (s beismernéd, hisz te vagy a legjobb ember, akit valaha is ismertem) – a férfiak javára szervezett világ. Csakhogy te röhögsz a sok doktornén, a doktor férjek nevét s azt a két rohadt betűt, a dö-röt fölvevő naccságákon. A kishivatalnok teheneken. Én is röhögnék szívből, de ez a világ, ebben a században még, engem nem segít hozzá a jóízű nevetésemhez. S nem röhöghetek, mert mindez engem sújt. Megbénít, tehetetlenné tesz. Kiszorulok, érted, István, kiszorulok a világból. Mert a világba visszavezető egyetlen kiskapu a lányom apja lenne, te. De téged, hiába teszel meg többet a lányodért, értem, mint sok papiroson-férj, téged csak akkor ismernek el, ha összeiratkozunk. Ez a szó talán még neked is tetszene… S akkor ismernek el engem is. De így nem tudok harcolni sem magamért, de érted sem. És érted minden fronton küzdeni kell. Mert ahol te végigmész, ott robbanás, botrány, kataklizma, fölháborodás, a legjobb esetben fönntartásos értetlenség pattan elő. S milyen jogon szólaljak meg én – „hisz még feleségül sem képes venni”. Azt mondod, mondtad is nemegyszer: ezek között akarsz te helyet kivívni, ebben a hierarchiában akarod fönnebb tolni a formás fenekedet? Nem ebben, tudjuk mind a ketten, de ez afféle sovány legelő, ahol a tehénnek el kell szöszmötölnie ahhoz, hogy tejet adjon. Be kell illeszkedni, István, egy kicsit, látszatra bár, de alkalmazkodni kell, különben a legnemesebb gondolat, törekvés is belénk sül. Épp ennek érdekében kell beilleszkedni, István. De hát annyiszor beszéltünk már erről…[...]