[...] Találkoztak. Mind sűrűbben.
A férfi vidéki építkezéseket irányított. Felesége zokszó nélkül tudomásul vette, fáradt. Éjszaka nem akar vezetni. Szállodában alszik. Ha hazaért, virágot vitt.
Az asszony megcsókolta gyűrött arcát.
– Túlhajszolod magad.
A férj elkerülte tekintetét.
– A családomért.
Elmosolyodott. Lányait ölelte, csókolta kobakjukat, beszélt nekik butaságokat.
Felesége nevetett.
– Gyártottál három gyereket. Megbolondítottak.
Kutacz Levente asszonyára nézett. Furcsa mosollyal mondta:
– Valóban megbolondítottak. Félek, alaposan.
Tavaszodott. [...]