Kedves Gábor és Pulcsi!
Valami azt súgja, hogy meg vagytok sértődve. Tudom, hogy vidéken, különösen a hosszú téli estéken, nincs jobb szórakozás a megsértődésnél, mégis írjátok meg, mit követtem el, mert így bűntudatom nem tud konkretizálódni. Zsuzsival sokszor törjük a fejünket, mit tegyünk, hogy ez a sötét felhő elmúljék.
Úgy tudom, én írtam utoljára. Úgy tudom, erre nem válaszoltál. Úgy látszik tehát, nekem lenne sértődésre jogom, de persze tudom, hogy ez csak optikai csalódás.
Kérlek, írd meg, hogy mit gondolsz felőlem. Használhatsz keresetlen, sőt durva szavakat is. Minden jobb, mint ez a bizonytalanság.
Ha erre sem jön válasz, akkor kitörlöm neveteket a szívemből, ami nehezen fog menni. Nem is fog menni. Helyesbítek: akkor nyitom a gázcsapot.
Van még bennetek érzés, emberek? Akkor bocsássatok meg nekünk, bűnösöknek.
Ö. I
(és: Zsuzsi)