[...](makk alsó, Harras Rudolf) Dixi: Én már akkor és ott, a szuahélik között megértettem, hogy óvatlanságom nem abban van, hogy tranzitvízummal évekig tartózkodok egy számomra tökéletesen ismeretlen és ellenséges országban, nem! A vigyázatlanság magában a tartózkodásban van, a helyszín elhanyagolhatóságában, a feltétlen bizalomban, ahogy a szuahélik feleségeinek teszem a szépet, akik, persze, sorra bedőlnek pompás kellemkedéseimnek, és gyámoltalan és bumfordi férjecskéik szeme láttára sírnak forró, szuahéli könnyeket, mikor elhagyom őket, amiért is aztán meggyűlölik a, na kiket, a férjeiket! [...]
