Sanyi fölkelt az asztal mellől, fogta a könyvét, majd anélkül hogy az olvasást egy pillanatig is abbahagyta volna, néhány lépéssel odabotorkált az ágyhoz, s szinte öntudatlanul végigfeküdt rajta. Úgy helyezkedett el, hogy a kis ablak világossága a könyv lapjaira essen, bakancsos lábát meg kilógatta az ágy mellé, nehogy hozzáérjen a térítőhöz. Az ágynemű puhán besüppedt súlya alatt.
Édesapja, háttal a tűzhelynek, arccal a világosság felé, egy sámlin üldögélt: régi bakancsát drótozgatta. Már olyan rossz volt a bakancs, hogy a suszter sem merte vállalni a javítást; Hegybíró visszahozta a lábbeliket, de a cipész szavaiba nem tudott belenyugodni. Reggel óta kínlódott a bakancsokkal. Most, hogy a fia végigfeküdt az ágyon, abbahagyta a munkát.
‒ Szállj le onnan – mondta.
Sanyi megakadt az olvasásban, de nem mozdult.
‒ Szállj le! Nem való nappal az ágyra feküdni.
‒ De hát miért nem? – A fiú még nem kelt föl, csak a könyvet borította a mellére.
‒ Azért, mert nem illik nappal dögleni – mondta Hegybíró –, meg összekensz mindent a bakancsoddal.
‒ Hogyan kenném össze – mondta a fiú, s bizonyításként megemelte két lábát a levegőben. Hogy még nagyobb igaza legyen, befűzetlen bakancsait két mozdulattal lerúgta a földre, aztán elnyújtózkodott az ágyon, s a könyvet újra kezébe vette.
‒ Akkor is! Reggel nem azért vetettük be, hogy most meg összehenteregd. Ott már nem volt jó?
Az asztal felé intett, aztán újra nekifogott a munkájának. Vékony drót volt az egyik kezében, a másikban görbe ár. Elkezdte fúrni a bakancs talpát.
‒ A széken is tudnál olvasni – mondta.
‒ Megfájdult a fenekem.
Az apja megint fölpillantott. Keserű álmélkodás volt az arcán.
‒ Mi az isten. Megfájdult?
Sanyi érezte, hogy baj van, s fölemelkedett az ágyon.
‒ Persze, hogy megfájdul, egész nap csak ül az ember – hadarta –, egyik székről a másikra, azt is meg lehet unni.
‒ De jó dolgod van – mondta csüggedten Hegybíró a fiának ‒, igen jó dolgod van, amióta nem lehet csinálni semmit.
‒ Hát akkor adjon valami munkát – mondta a fiú.
‒ Olvasni tudsz máshol is. Ha meg le akarsz feküdni, menj ki az istállóba.
Sanyi makacsul üldögélt az ágy szélén.
‒ Kelj föl arról az ágyról! – kiáltott Hegybíró. [...]