[...]ÁDÁM
Furcsa szók, de mondd, ki vagy?
Lekádereztek? Jobbról jössz-e hozzánk, avagy balról?
LUCIFER
Nálunk az egyre megy. Mi hajdan balra lent vala,
Az felkerülve jobbra átmegyen, s a tőke
Szégyenülve nézi, mit csikar belőletek,
Mit ő sosem tudott elérni nálatok.
ÁDÁM
E jelszavat nem olvasám a pártnak sajtójában.
LUCIFER
Hohó, nagyon sok van még, mit te nem tudsz!
ÁDÁM
De azt tudom, hogy pártunk az eszünk,
Becsületünk s jövőnk, miként vezérünk
Mondá és a szűmben dermedez.
LUCIFER
Nagy kényelem
És vonalas a megnyugvás a pártban.
Nemes, de vészes önlábunkon állni,
Lerázva csordaszellemet s az émelyes
Típusdumát feledve ébredezni.
ÁDÁM
Nagy dolgokat mondsz, szédülök belé.
ÉVA
Én bukom rád, snájdig osztályidegen!
LUCIFER
S e dolgokat te is megismered,
Ha ízleled e szép gyümölcsöt itt,
Elméd kitárul új világ felé,
Rabszolga láncaidat felismered,
Miket sötét pribéksereg s a kény
Titkol, hazudva rózsaláncnak
Álnokul. No tépjed ezt azt almát!
ÁDÁM
De dolgozóknak tiltva van, mert köztulajdon.
LUCIFER
Sötét vagy, mint egy pártkiadvány.
De tudd meg, óh, e két fa itt maszek!
Ehedd nyugodtan, én adom gyümölcsét! [...]
