Asztalizene

...GYŐZŐ
Szóval, Kálmánkám, halljam: hogy vagy?
KÁLMÁN
Remekül. Frissen, üdén… Most már. (Odainti Zsuzsit)
Egy méregerős kávét kérek.
Duplát. (Győzőnek) Tegnap voltam éjszakás.
GYŐZŐ
Sűrű volt? Mindig sűrű…
KÁLMÁN
Sűrű, sötét. Tizenegy embert hoztak be,
Négy a saját lábán jött. Két autóbaleset,
Két tüntető, egy rendőrhadnagy.
Szeptember óta rengeteg a munkám.
Most jöttem föl a víz alól.
GYŐZŐ
A víz alól? A víz alól?…
Zsuzsi kávét főz a pult mögött
KÁLMÁN
Figyelj, ilyen még nem fordult elő.
Műtét közben ketten
Összeverekedtek a szomszéd osztályon…
Az altatóorvos meg egy sebész, a Hanák;
De valami apróságon, csakugyan.
Rutinműtétnek indult, tették a dolgukat.
Egyszer csak, szó szót követett,
Egyre vadabban, keserűbben;
Az egyik megragadta a másik
Fülcimpáját; ököllel az arcába csapott,
Aztán szó nélkül hagyta ott a műtőt…
A másik utána rohant eszelősen;
S az asszisztens volt kénytelen
Befejezni a műtétet. Így festett a mérleg,
Mire én is odaértem:
Egy eltört ujj, egy meglazult fog,
Több horzsolás, lila folt, valamint
Egy komplikációk nélkül
Eltávolított vakbél… Szétnéztem,
Még szinte szikrázott a levegő...

OLVASSA TOVÁBB!