Karinthy Frigyesnek
Budapest, 1922. augusztus 28.
Kedves Fjodor!
Mint hallom az Uristen megsegitett Téged és jól megy sorod, mert lehetővé tette Neked, hogy oly életmódot folytass, mely magas ideálodnak megfelel és megengedi, hogy egy emelkedettebb nézőpontból vizsgáljad azt a folyamatot, melyben mi mindnyájan szegények sinylődünk. –
Azzal a kéréssel fordulok tehát Hozzád, mint aki jó szivedet ismerem, volnál oly szives nékem kisebb folyószámlakölcsönt nyujtani, avagy talán bizonyos tőkepénzzel lehetővé tenni, hogy egy kicsit én is körülnézhessek a világban. –
Azzal a nagyrabecsüléssel, amelyet magasabb körök iránt nem tagadhat meg senkisem, aki tudja méltányolni azok nemesebb gondolkozását és kifinomultabb érzéseit, maradok, kiválóságod iránt mindenkor és mindenben fogékony barátod:
[Milán]
N.B. Az ilyen tőkepénzt nagyon előnyösen tudnám számodra Édes Barátom befektetések utján kamatoztatni. – Nem csupán harisnyákat akarok venni, – ami már magában véve sem tekinthető pusztán fogyasztási hitelnek, – ami már maga is egy más oldalról nézve a dolgot néminemüképen s bizonyos mértékben befektetés, hanem oly összeköttetések birtokában vagyok, amelyek lehetővé teszik, hogy a tőkepénzt igenis: minden merészség nélkül állithatom, bizonyos mértékben megduplázzák sőt megsokszorozzák. – Igy nyilnék aztán egy még szebb életre kilátás mindkettőnkre: ami, tekintve azokat a hitvány éveket, amelyeket együtt töltöttünk s még inkább azt a szoros kapcsolatot, mely sziveinket összeköti, – kész szerencsének mutatkozik. –
Igy például módomban áll oly előnyös ajánlatot tehetnem, hogy teszem azt, ha egy fél milliót bocsátanál bizonyos körök rendelkezésére: (– ezek a körök bizonyos kis házakat vásárolnak, rendbehozatják azokat s aztán rendes üzletmenettel forgalomképesekké teszik) – akkor, mondom, még fogatot is tarthatnánk, – ami bizony szép dolog lett az utóbbi időben s tekintve hölgyeink kényes szivét: bizony szivesen meghoznók nekik ezt a kis áldozatot, ha telnék. – Igy hát gondold meg ezt az ajánlatomat Édes Barátom. – Igaz hived:
Az apám t. i. Ignácz volt: amit talán nem is tudtál.