Írtam már máskor is a barátainkról, a festő házaspárról, akik újabban minden télen megszöknek Magyarországról. December elején berakják rajzeszközeiket meg a néhány hónapra szükséges holmit a jó öreg Renault-ba, aztán ha jeges az út, ha nem, nekivágnak, s nemsokára már a francia Riviérán süt szemükbe a ragyogó, déli nap. Megtehetik, hogy ott teleljenek, nemcsak azért, mert már majd hét évtizede veszik ki részüket a kelet-európai nyomorúságból, de a helyzet is tálcán kínálkozik: önzetlen barátaik, akik ezalatt úgyis párizsi lakásukban élnek, átengedik nekik tengerparti garzonjukat, aminek az ablakából a gyönyörű vízre és a pompás hegyekre nyílik kilátás.
Barátaink a Riviérán! – ez így túlságosan frivol, miközben itthoni honfitársaink sokaságával egyetemben guberálgatjuk a pénzt, mert nőnek, sőt az egek magasába szöknek fel az árak; emelik a benzin, a gáz, a villany, a vasút, az élelmiszer és egyáltalán mindennek az árát; az embereknek mind nehezebbé válik a megélhetés; kivéve a milliomosokat, mert azért azok is akadnak szép számmal. Barátaink persze nem tartoznak a gazdagok közé, nem is polgári allűröktől hajtva utaznak a Földközi tenger partjára, a pineák, narancsligetek és mimózabokrok paradicsomi világába. Hiszen jóformán csak annyi valutát tudnak összekaparni, hogy Mentonig háromszor tankoljanak, meg visszafelé is maradjon valamennyi benzinre, odakinn pedig zöldségen, gyümölcsön, magokon, sajtokon és teákon éljenek. Persze jól. Mert békességben. Egyik januári levelükben meg is írták megint, mekkora békességben. Derűs nap ébreszti őket, langy meleg dől be a nyitott ablakon, verőfényben ragyog a tenger, a hullámok taraja felett sirályok köröznek, finom falatokra várva a kőpárkányos sétányon kutyáikat gardírozó hölgyektől és uraktól. Barátaink egészséges reggelihez látnak: müzlit, diót, kivit, banánt és más finomságot vesznek magukhoz, aztán kimennek a sziklához rajzolni; délután hazatérnek zöldségsalátát vacsorázni, hogy az idegnyugtató klíma-változással együtt a szervezetüket is méregtelenítsék a vegetáriánus étrenddel. A repülőtérnyi áruházban gonddal válogatják össze a napi menükhöz szükséges készletet: kelbimbót, origánót, olívaolajat, bogyót, fűszert; este pedig előveszik Márai Naplóját, abból olvasgatnak fel egymásnak felváltva...